Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

A családi kedvezmény nem munkaviszonyból származó jövedelemnél is érvényesíthető

A családi kedvezményt azok is érvényesíthetik, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelmük.

Mivel az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére nem tartalmaz határidőt a személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény, nem igaz, hogy január 20-án lejárt a nyilatkozat megtételének határideje - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A gyakorlatban számos esetben felmerül a kérdés: érvényesíthetik-e a családi kedvezményt, és ha igen, milyen módon azok a magánszemélyek, akik nem munkaviszonyból származó jövedelem esetében szeretnének élni a kedvezménnyel, ezért nem tudnak nyilatkozatot tenni az adóelőleget megállapító munkáltatónál.

A NAV honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: az szja törvény szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.

A törvény azonban az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen a havi/heti bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, a személyes közreműködés ellenértéke, az egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is.

A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem.

Az utóbbi nyilatkozatát a kifizető szervnek (az egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.

A NAV szerint téves az a nézet, amely szerint az egyéni vállalkozó az új szabályok alapján nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt.

Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó jövedelem után értelemszerűen nem érvényesíthető.

Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem.

Hasonló a helyzet az egyéni ügyvédek, az állatorvosok, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók és az egyéni szabadalmi ügyvivők esetében is, mivel őket egyéni vállalkozónak kell tekinteni.

Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet, például választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján.

Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására.

Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét.

A tájékoztató szerint ehhez ugyanakkor szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel az szja törvény nem ír elő erre vonatkozó kötelezettséget.

A NAV kiemeli: a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek "lekövetésére".

Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje - tartalmazza a tájékoztató.

Olvasóink írták

  • 3. load 2011. február 22. 13:42
    „A béren kívüli juttatások közül 19,04 százalék az adó (1,19 alap 16 százalékkal számítva) a következő tételekre:

    - üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (a minimálbér mértékéig),
    - étkeztetés (hideg-meleg étkezési utalvány, havi 18 ezer forintig),
    - iskolakezdési támogatás (23.400 forintig),
    - helyi utazásibérlet (a munkáltató nevére szóló számlával)
    - az önkéntes-kölcsönös biztosítópénztári és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói hozzájárulás
    - Széchenyi pihenő kártya (évi maximum 300 ezer forintig)
    - internethasználat (5000 forint / hó, egyszerre legfeljebb 3 hónapnyi elszámolással)
    - a szövetkezeti közösségi alapból való nem pénzbeli juttatás (39 ezer forintig)
    - iskolarendszerű képzés (195 ezer forintig)

    Ezt az adót a munkáltató fizeti.
    A kafetéria fent részletezett elemeit személyi jövedelemadó nem terheli.”
  • 2. hubble 2011. február 20. 18:11
    „bocs! kafetéria :-) is beletartozik?”
  • 1. hubble 2011. február 20. 18:09
    „a kafatéria is ide tartozik?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Osztrák bankokban 600 millió euró magyar megtakarítás van

A becslések szerint 600 millió euró, azaz 160 milliárd forint parkol a magyar ügyfelek által nyitott… Tovább olvasom