Kisalföld logö

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 10°C Még több cikk.

35 milliárd felett a MÁV vesztesége

Az elmúlt évet 35,83 milliárd forint nem konszolidált veszteséggel zárta a Magyar Államvasutak (MÁV).

Az elmúlt évet 35,83 milliárd forint nem konszolidált veszteséggel zárta a Magyar Államvasutak (MÁV), ami a tervezettnél közel kétmilliárd forinttal kisebb és jócskán elmarad a 2009. évi 53,88 milliárd forintos veszteségtől - ismertette a társaság auditált, nem konszolidált, de még el nem fogadott éves beszámolóját Petrilla György, a MÁV pénzügyi igazgatója a szerdán Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.

A vesztség fő oka az, hogy a pályavasút indokolt költségeit a központi költségvetés nem fedezte teljes mértékben - hangsúlyozta a pénzügyi igazgató.

A közölt 2009. évi 53,88 milliárd forint veszteségből kiszűrve egy korábbi vitatott áfa visszatérítés 20 milliárd forint közeli összegét, a bázisidőszak vesztesége az eredménykimutatás szerint 33,93 milliárd forint volt.
A konszolidált árbevétel 5,3 százalékkal 170,43 milliárd forintra csökkent.
Üzemi szinten a veszteség 40,74 milliárd forintról 26,7 milliárd forintra esett vissza. Petrilla György fontos gazdálkodási eredménynek nevezte, hogy a nem konszolidált 221,867 milliárd forint hitel 38,8 százaléka a működési kölcsön, a többi beruházási. Az arányok 2006-ban még azt mutatták, hogy a hitelek nagy része, 61,1 százaléka a működést finanszírozta.

A MÁV csoport auditált, de még jóvá nem hagyott 2010. évi konszolidált vesztesége 32 milliárd forint - válaszolta az MTI kérdésére a pénzügyi igazgató - hozzáfűzve, hogy a csoport meghatározó cége a MÁV Zrt.

Az idei évre még nincs jóváhagyott költségvetés, mert olyan események várhatók, amelyek azt jelentősen befolyásolják - utalt Petrilla György a MÁV hiteleinek konszolidációjára és a közösségi közlekedést érintő más változásokra. Ha a pályavasút megkapja az indokolt költségek megtérítését, akkor az idei számok jobbak lehetnek a tavalyinál - fűzte hozzá.

A pénzügyi igazgató a jegyárak emelését firtató újságírói kérdésre azt mondta: "folyik a munka". Hangsúlyozta: "minőségi javulást szeretnének minél több utas vissza csábításával, annak pedig nem az áremelés az útja". Lantos Csaba, a MÁV igazgatósági tagja nemrégiben egy nyilvános konferencián egyébként azt javasolta, hogy a kormány gondolja meg a jegyárak csökkentését, mert ezzel lehetne utasokat vonzani.

A MÁV csoport gazdálkodásáról szólva Petrilla György hangsúlyozta, hogy a bevételek mindössze 10-12 százalékára van hatása a menedzsmentnek, 90 százalék ugyanis a közszolgáltatással, ennek nyomán pedig az indokolt költségek megtérítésével függ össze. A személyszállításban a térítés már nagyjából fedezi a költségeket, de a pályavasúton nem és nincs forrás a beruházásokra sem.

A magányugdíj-pénztári vagyon átadásából a MÁV adósságának tervezett 300 milliárd forintos konszolidációja azt jelenti, hogy a 270 milliárd forint működési és beruházási hitelek, illetve az ezeket terhelő évi 9 milliárd forint kamatfizetéstől "szabadul meg" a vasúttársaság. A pénzügyi igazgató megjegyezte, hogy a kamatfeltételek egyébként a piacinál jobbak. A hitelek 64 százalékán van állam garancia.

A MÁV likviditása jó, stabil, amit mutat az is, hogy a működési hitelállomány folyamatosan csökken. A gazdálkodás akkor lehet majd nullszaldós, ha a pályavasút költségeit is teljes egészében fedezi a központi költségvetés. Forrásbevonás a pályavasút fejlesztéséhez elsősorban banki kölcsön lehet.

A csoport tevékenységéről szólva a pénzügyi igazgató elmondta, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan csökkentek a személyszállítás mutatói.

Az utasok száma 1,7 százalékkal 137,6 millióra, az utaskilométer 7,94 milliárdról 7,55 milliárdra, az ülőhelykilométer pedig 22,64 milliárdról 21,69 milliárdra esett vissza. Magyarországon az utasok 15 százaléka vasúton utazik, szemben a nemzetközi tapasztalatok 8-9 százalékos arányával - jegyezte meg Petrilla György. Hozzáette: ott 6-7 százalékról emelkedett az utasok száma. Középtávon arra számít a MÁV, hogy újra eléri majd a vasúton utazók aránya ismét eléri majd a 15 százalékot.
A teherszállításban némi javulás mutatkozik. Az elmúlt évben már 5,8 százalékkal 15,11 millióra emelkedett a pályavasúti tehervonatkilométer, míg a válság ideje alatt 30 százalékkal esett vissza.

Olvasóink írták

  • 5. vill22 2011. június 19. 19:50
    „Azt mondja meg nekem valaki,hogy miért kerül 80.000 ft-ba egy állomáson kiégett égő cseréje? Ha valaki aki ért is hozzá átnézné az ilyen megoldások listáját akkor valószínüleg 10-15 milliárd veszteséggel kevesebb lenne. Egy égő kicseréléséhez miért kell öt cégnek részt vennie? És valószinü,hogy ezek a cégek valamilyen máv vezetőségi érdekeltsggel rendelkeznek. Csak hát az egyik holló nem vájja ki a másik szemét!!!”
  • 4. Contar 2011. június 19. 07:07
    „Szerintem pedig sokan utaznak, nagy részük ráadásul kedvezménnyel. Az ingyenességet (díjmentességet) viszont megszüntetném, min. 10 %-ot mindenkinek kellene fizetnie!”
  • 3. hidas 2011. június 16. 16:51
    „Az emberek nagy része nem is utazik vasúton. Miért kell mégis nekünk, a közösből fizetni a felelőtlen gazdálkodás következményeit?!”
  • 2. iux 2011. június 16. 12:04
    „Még az a szerencse,hogy a fityisz betartotta a választási igéreteit!Mi történt volna,ha nem!Szánalmas elmebetegek!”
  • 1. poto 2011. június 16. 07:18
    „Biztonságba helyezett nyugdíj pénz a MÁV zsebében landol.
    Most mér én is nyugodtabb vagyok.Itt ha lehet hinni a vezéreknek nem tőzsdézik el a pénzt mint a magán nyugdíj pénztárak.

    Hajrá hajrá !!!!!!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százmillió eurós hitelkeret a kkv-szektornak

Elsősorban kis- és középvállalatok kisebb volumenű projektjeinek finanszírozására biztosít újabb 100… Tovább olvasom