Kelet és nyugat egyszerre versenyez a szakemberért

Ami nem ment adminisztrációs eszközökkel, azt megoldotta az élet. Annak idején portálunkon is beszámoltunk arról, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei munkaügyi központ támogatást is adott mindazoknak, akik vállalják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Győr térségébe költöznek. Nagy is volt a lelkesedés akkor.

Aztán, ahogy telt az idő, úgy tértek vissza korábbi lakhelyükre megyénk új lakói. Az adatok szerint a mintegy kettőszáz jelentkezőből ötvenre tehető azok száma, akik végleg maradtak, és Győrben találták meg a számításukat.

Tanulnak egymástól

Pontos adatok egyelőre nincsenek, de a tendencia megfigyelhető: az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a keleti határszélről – Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely – elköltöző és a nyugati határszélen telepedő munkavállalók száma.

– A szakemberek elvándorlása környékünkön két éve kezdődött s most erősödött fel igazán – összegzi tapasztalatait lapunk érdeklődésére [namelink name="Varknal György"], a sárospataki Fraisa Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

– A mi térségünk annyiban különbözik a nyugatitól, hogy kisebb a belső konkurencia, a munkaerő átcsábítása. A jelenséget azonban érezzük, s lehetőségeink szerint teszünk is azért, hogy a munkatársaink hosszú távon nálunk dolgozzanak.

A bérek cégünknél már elérik, vagy meg is haladják az átlagfizetést. Új ösztönző rendszert is kidolgoztunk, aminek lényege, hogy bizonyos feltételek esetén akár félévente emelkedhet a fizetés.

– A munkaerőhiány már érezteti hatását Miskolcon is – erősít rá[namelink name="Bihall Tamás"], a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

– A már klasszikusnak számító szakmákról van szó: fémipari munkások, technikusok, mérnökök, informatikusok. Tudunk olyan esetről is, amikor beruházást, fejlesztést kellett elhalasztani, mert nem volt elég a rendelkezésre álló munkaerő. Ott még nem tartunk, mint Sopron, hogy a szakember hiány miatt hónapokat kelljen várni arra, míg valaki elvégzi például a lakásfelújítást.

Látjuk azonban, hogy nem csupán a régiók, hanem az egyes országrészek is versenyeznek egymással. Ha nagyon leegyszerűsítem: tőlünk nyugatra mennek az emberek dolgozni, nyugatról pedig a szomszédos országokba. Ahogy mi, kamarák tanuljuk az együttműködést egymással, így kellene ezt tenni az adott térségeknek, megyéknek és a szomszédos országoknak egyaránt – mondja.

Kérdésünkre, amely szerint, ha Miskolc térségében is nagy szükség van a szakemberekre, akkor mégis miért döntöttek, döntenek a költözés mellett, a kamarai elnök fontos szempontot említ:

a nyugaton megszerezhető magasabb jövedelem.

– Korábban az ipar fejlődése és az emberek életfeltételei sem voltak olyanok térségünkben, mint adott esetben Győrben – folytatja Bihall Tamás.

– A lakóhely változtatás szándéka nem volt jelen a magyar társadalomban, de a több fizetésekért ma már egyre többen vállalnak munkát a családjuktól távol. Nekünk, itt Borsodban az a dolgunk, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyekkel a miskolci embereket itthon tudjuk tartani, és akik elmentek, azokat megpróbáljuk visszahívni.

Levegőt a kisvállalkozásoknak!

Ehhez persze itt is magasabb fizetésekre, emellett korszerű munkahelyi kultúrára, az oktatás fejlesztésére, a közúti közlekedés korszerűsítésére van szükség. Röviden arra, hogy Miskolcon is ugyanolyan biztonságban és jól érezzék magukat a munkavállalók, mint mondjuk Győrben.

Fontos hangsúlyozni, hogy Miskolc ma már nem az füstös iparváros, amely az emberek emlékében él, sokkal inkább egy pezsgő, élettel és programokkal teli megyeszékhely.

A kamarai elnök így folytatja: a fizetések emelése egy jó ösztönző erő lehet. Az elmúlt időszakban 10-20 százalékos bérfejlesztésre is akadt példa a miskolci cégeknél. Ám ezt sem lehet a végtelenségig emelni, mert egy szint felett már megfulladnak a kis-és középvállalkozások. A bértöbbletet ki kell gazdálkodni, a megemelt árú termékre már nem biztos, hogy lesz kereslet.

Bihall Tamás meglátása szerint, az alakulóban lévő foglalkoztatási paktumok is segíthetik az ügy előrelendítését. A cél az, hogy öt év alatt a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők bérjellegű támogatást és szakmaszerző képzéseket kaphassanak.

Magas a munkanélküliség

– Győr-Moson-Sopron megyében az országos átlag alatt van a munkanélküliség, míg itt Borsodban nyolc százalék felett vannak a regisztrált munkakeresők aránya – folytatja a kamarai elnök.

– Az átképzéssel, oktatással lehetne orvosolni a helyzetet. Fontos visszavezetni az embereket a munka világába, hiszen már felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai nem is találkoztak a rendszeres munkavégzés lehetőségével.

A gazdaság szereplőinknek és a kormányzatnak közösen kell kidolgoznia a részleteket. A közmunkások nem feltétlenül fognak iskolapadba ülni, és vállalni a többműszakos munkarendet, amikor jelenleg is szert tehetnek egy szerényebb jövedelemre, és ezt kiegészíthetik alkalmi munkákkal. Ha mindent összevetünk, a jelenlegi minimálbér és a közmunkások fizetése között nem lesz nagy különbség.

A munkaerőhiány csökkentésén nem feltétlenül segítene az, ha adott esetben Ukrajnából töltenék fel a hiányszakmák üres álláshelyeit. Nagy gát a nyelvismeret hiánya, így inkább ők Lengyelországot, vagy Csehországot választják. Tapasztalataink szerint, ukrán munkavállalókkal nem lehet megoldani a magyar szakemberhiány kérdését – tudatta Bihall Tamás.