Csak hát közben elképedve olvasom az újabb förmedvényeket, amelyeket rossz kis újságírók engednek el ismét Gyurcsány rovására. Nem értem, miért kezd el automatikusan és gátlástalanul ömleni belőlük a szar – bocsánat, nincs rá más kifejezés, tényleg az ömlik belőlük, szó szerint is –, mihelyt Gyurcsány levegőt vesz. Nem értem, hogy azok a nagy hírportálok, amelyek kivétel nélkül ontják magukból a bulvárt, hogy minél több kattintásuk – olvasójuk, reklámbevételük – legyen, miért beszélnek most mély megvetéssel arról, hogy Gyurcsány bement egy bulvárműsorba, mert sok embert akart elérni. Mi a fenét tettek le ők az asztalra, amitől úgy érzik, hogy a világ – és benne Gyurcsány – fölött állnak? Honnan, milyen – nem erkölcsi – erőből veszik a bátorságot és magabiztosságot ahhoz, hogy úgy beszéljenek egy emberről, mint egy kapcarongyról? És hogy erre a beszédmódra még büszkék is legyenek, hiszen bátran kiállnak vele a nyilvánosság elé? Ha a nagy véleményformáló portálok így beszélnek és így közvetítenek-értelmeznek egy olyan akciót, amelynek a céljával amúgy egyetértenek, legfeljebb a módjával nem, ugyan bizony mitől gondolkozna el itt bármin is a magyar? Ha az első húr, amelyet megrezgetnek benne, a gyűlöleté, a gúnyé, a lenézésé, a megvetésé? Ha azt olvassák ki ezekből a szörnyszülött kommentárokból, hogy Gyurcsány eltiprása fontosabb, mint az, hogy egy gátlástalan hatalom ne korlátozhasson újabb demokratikus alapjogot?
Reménytelen ország, reménytelen sajtó. Ahol sohasem ügyek, csak személyeskedések vannak.
Hát így, összeműködve vagyunk Orbán Viktornak kiszolgáltatva – de totálisan.
forrás: galamus.hu
Többek közt a szemkilövéseken kívül ezt se feledjük!
Most pedig még ahhoz hasonló ügyekben vizsgálóbizottságot se!
Csak hát közben elképedve olvasom az újabb förmedvényeket, amelyeket rossz kis újságírók engednek el ismét Gyurcsány rovására. Nem értem, miért kezd el automatikusan és gátlástalanul ömleni belőlük a szar – bocsánat, nincs rá más kifejezés, tényleg az ömlik belőlük, szó szerint is –, mihelyt Gyurcsány levegőt vesz. Nem értem, hogy azok a nagy hírportálok, amelyek kivétel nélkül ontják magukból a bulvárt, hogy minél több kattintásuk – olvasójuk, reklámbevételük – legyen, miért beszélnek most mély megvetéssel arról, hogy Gyurcsány bement egy bulvárműsorba, mert sok embert akart elérni. Mi a fenét tettek le ők az asztalra, amitől úgy érzik, hogy a világ – és benne Gyurcsány – fölött állnak? Honnan, milyen – nem erkölcsi – erőből veszik a bátorságot és magabiztosságot ahhoz, hogy úgy beszéljenek egy emberről, mint egy kapcarongyról? És hogy erre a beszédmódra még büszkék is legyenek, hiszen bátran kiállnak vele a nyilvánosság elé? Ha a nagy véleményformáló portálok így beszélnek és így közvetítenek-értelmeznek egy olyan akciót, amelynek a céljával amúgy egyetértenek, legfeljebb a módjával nem, ugyan bizony mitől gondolkozna el itt bármin is a magyar? Ha az első húr, amelyet megrezgetnek benne, a gyűlöleté, a gúnyé, a lenézésé, a megvetésé? Ha azt olvassák ki ezekből a szörnyszülött kommentárokból, hogy Gyurcsány eltiprása fontosabb, mint az, hogy egy gátlástalan hatalom ne korlátozhasson újabb demokratikus alapjogot?
Reménytelen ország, reménytelen sajtó. Ahol sohasem ügyek, csak személyeskedések vannak.
Hát így, összeműködve vagyunk Orbán Viktornak kiszolgáltatva – de totálisan.
forrás: galamus.hu
Többek közt a szemkilövéseken kívül ezt se feledjük!
Nem ízlésem szerint való, ha egy politikus a Frizbi című rossz bulvárműsornak ad politikai interjút.
Nem ízlésem szerint való, ha egy politikus éhségsztrájkol. Úgy gondolom, hogy az éhségsztrájk a kiszolgáltatottak, a tehetetlenek, az eszköztelenek végső fegyvere, és egy aktív és szabad politikus nem tartozik közéjük.
De mind a kettőt tudomásul veszem. Ahogy azt is, hogy nem hozzám hasonló ízlésű emberekből áll a magyar társadalom; hogy Magyarországon ma már sajátos eszközök kellenek ahhoz, ha egy politikus el akar jutni ahhoz a minimum harminc százaléknyi polgártársamhoz, akit egyetlen hír erejéig sem érdekel a saját országának napi állapota; hogy a tévéhíradók, a közszolgálatit sem kivéve, amelyek legalább a közügyek iránt érdeklődő magyart kellene hogy tájékoztassák, elképesztő mennyiségű bulvárhírt öntenek rá esténként a napi események gyanánt – márpedig a bulvárba csak bulvárral lehet bekerülni.
De mindenekelőtt azért veszem tudomásul, mert az ügy, a választójog rafinált korlátozása, amely miatt Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba és Niedermüller Péter ehhez az eszközhöz folyamodott, fontos ügy. Ha egyetlen magyar állampolgárnak sikerül felhívni a figyelmét arra, hogy újabb jogfosztás előtt áll Orbánék jóvoltából, ha sikerül a magyarországi abszurdokba valószínűleg már belefáradt nyugati közvélemény érdeklődését ismét felcsiholni kicsit az újabb Orbán-merénylet iránt, amelyet saját választási győzelme érdekében vet be, megéri.
Csak hát közben elképedve olvasom az újabb förmedvényeket, amelyeket rossz kis újságírók engednek el ismét Gyurcsány rovására. Nem értem, miért kezd el automatikusan és gátlástalanul ömleni belőlük a szar – bocsánat, nincs rá más kifejezés, tényleg az ömlik belőlük, szó szerint is –, mihelyt Gyurcsány levegőt vesz. Nem értem, hogy azok a nagy hírportálok, amelyek kivétel nélkül ontják magukból a bulvárt, hogy minél több kattintásuk – olvasójuk, reklámbevételük – legyen, miért beszélnek most mély megvetéssel arról, hogy Gyurcsány bement egy bulvárműsorba, mert sok embert akart elérni. Mi a fenét tettek le ők az asztalra, amitől úgy érzik, hogy a világ – és benne Gyurcsány – fölött állnak? Honnan, milyen – nem erkölcsi – erőből veszik a bátorságot és magabiztosságot ahhoz, hogy úgy beszéljenek egy emberről, mint egy kapcarongyról? És hogy erre a beszédmódra még büszkék is legyenek, hiszen bátran kiállnak vele a nyilvánosság elé? Ha a nagy véleményformáló portálok így beszélnek és így közvetítenek-értelmeznek egy olyan akciót, amelynek a céljával amúgy egyetértenek, legfeljebb a módjával nem, ugyan bizony mitől gondolkozna el itt bármin is a magyar? Ha az első húr, amelyet megrezgetnek benne, a gyűlöleté, a gúnyé, a lenézésé, a megvetésé? Ha azt olvassák ki ezekből a szörnyszülött kommentárokból, hogy Gyurcsány eltiprása fontosabb, mint az, hogy egy gátlástalan hatalom ne korlátozhasson újabb demokratikus alapjogot?
Reménytelen ország, reménytelen sajtó. Ahol sohasem ügyek, csak személyeskedések vannak.
Hát így, összeműködve vagyunk Orbán Viktornak kiszolgáltatva – de totálisan.
<moderálva>va jolesz Orbannak valami rejtelmes allitas szerint. De kik a tobbiek ?
A szerzo kevesli az eltartasa osszeget ? Nem ertekelik szavazatat penzzel ?
nagyon sok mindent elQrt Fleto, de a kedves vezető azt igérte, hogy rögtön "megold" mindent és itt Qrva jo lesz- hát Neki és a fülkés forradalmi élcsapatának már tényleg Qrvára jó, De többieknek????
Ami a szakdolgozatra vonatkozik, volt de eltunt ! Nem a Fidesz tuntette el ! Gyurcsant irodalomhalmazban kerestette !
Mi itt a lenyeg ?-?-? Kritizalt tomorites allitasaval es ekezetekkel eltuntetes ?
Harcoloi meg nem jelentettek meg a sogoreval osszehasonlitast.
Elore !-!-!
Gőcze_László:A hivatkozás ezen része "... Azóta - legalábbis a Pécsi Újság így tudja - megtalálták Rozs Szabolcs eltűntnek hitt szakdolgozatát, de az egyetem egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a dokumentum megegyezne-e a HírTV-ben bemutatott szakdolgozat-másolattal. " vonatkozik a szál elején feltett kérdésre.
Úgy látszik, másban is felvetődött az eltérés lehetősége ...
hát akkor összefoglalom a szép kerek történetet:
1. gyenge lábakon áll a hatalommal visszaélés vádja, de GyF-et mindenképpen vádlottá kell nyilvánítani
egy "erdőt vágtak ki" hogy a per anyagát kinyomtassák (40 000 oldal)
ez hangolás a perre
2.
a. plágium vád:
nincs meg a dolgozat az egyetemen--saját ez esetben nem lenne bizonyító erejű!!)
kezdetben a másik sem
aztán meglesz egy dolgozat és hozzá E-mailben érkezik egy bírálat és pusztán logikai úton kiderítik, hogy az plágiumot igazol
szerintem pedig egy dolgozat meg az ő bírálata
másik dolgozat meg az ő bírálata, mert mert a technikai bravurok korában az E-mail -ban érkezett semmit sem bizonyít.(hogy E-mailban érkezett azt a hirtv is elismerte)
Most bizonyítson az egyetem, hogy nem teljesítette a kötelező dolgozati konzultációit anno
vagy azt, hogy nem is készült dolgozat, de az meg plágiumot nem takarna
Szóval itt bibi van!
b.tanára (párttársa , aki akkor a tanszékvezető volt egy párt lévén) segítette
ugyan nem ő volt a témavezető--de ez nem annyira lényeges a párttársa a vizsgabizottság elnöke volt --mellesleg aláírási jogú tanszékvezető a többi aznap vizsgázónál is.
c.felvételi nélkül került a másik szakra.
minden negyedéves hallgató kérvényezhette, hogy vegyék tekintetbe a jelentkezését a másik szakra a diplomája bemutatása nélkül
Nem volt felvételi, csak felvételi elbeszélgetés meglehetősen formális kvázi előzetes beiratkozás valamikor a nyár közepén--akkorra már lehetett diploma is, de tanév kezdete akkor is szeptember volt a formális beiratkozással együtt.
Tehát kérelem-elfogadási lehetőséget kapott--
d.Nem teljesítette a szakmai gyakorlatokat--ez dölt meg leghamarabb, az oly kevés alkalom volt félévente 3-5, hogy azt bizony könnyen teljesíthette
a vizsga(záró) tanítás egy volt ezek sorában a 4.év végén, de a vizsgára bocsátás előtt--afféle gyakorlati jegyként.
Ha nem volt meg miden gyakorlati jegy, akkor a vizsgákat nem lehetett megkezdeni--most se!
Aztán volt még besúgó is a MNO szerint
aztán ....
Mindenesetre a PERRE hangolni kell.
mint Ukrajában
bár azt meg blokád sújtja ilyen is meg olyan is
minket nem kell hogy blokád sújtson--kilépünk mi magunk a nemzetközi szervezetekből, nemzetközi projektekből(Nabucco)
A kedvenced írta alá a déli áramlat szerződést,gázelosztók leszünk aztán majd ha ide lőnek jó nagyot durran."Orbán 2007-ben még úgy nyilatkozott, hogy "nem akarunk a Gazprom legvidám barakkja lenni"
Gőcze_László:A hivatkozás ezen része "... Azóta - legalábbis a Pécsi Újság így tudja - megtalálták Rozs Szabolcs eltűntnek hitt szakdolgozatát, de az egyetem egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a dokumentum megegyezne-e a HírTV-ben bemutatott szakdolgozat-másolattal. " vonatkozik a szál elején feltett kérdésre.
Úgy látszik, másban is felvetődött az eltérés lehetősége ...
hát akkor összefoglalom a szép kerek történetet:
1. gyenge lábakon áll a hatalommal visszaélés vádja, de GyF-et mindenképpen vádlottá kell nyilvánítani
egy "erdőt vágtak ki" hogy a per anyagát kinyomtassák (40 000 oldal)
ez hangolás a perre
2.
a. plágium vád:
nincs meg a dolgozat az egyetemen--saját ez esetben nem lenne bizonyító erejű!!)
kezdetben a másik sem
aztán meglesz egy dolgozat és hozzá E-mailben érkezik egy bírálat és pusztán logikai úton kiderítik, hogy az plágiumot igazol
szerintem pedig egy dolgozat meg az ő bírálata
másik dolgozat meg az ő bírálata, mert mert a technikai bravurok korában az E-mail -ban érkezett semmit sem bizonyít.(hogy E-mailban érkezett azt a hirtv is elismerte)
Most bizonyítson az egyetem, hogy nem teljesítette a kötelező dolgozati konzultációit anno
vagy azt, hogy nem is készült dolgozat, de az meg plágiumot nem takarna
Szóval itt bibi van!
b.tanára (párttársa , aki akkor a tanszékvezető volt egy párt lévén) segítette
ugyan nem ő volt a témavezető--de ez nem annyira lényeges a párttársa a vizsgabizottság elnöke volt --mellesleg aláírási jogú tanszékvezető a többi aznap vizsgázónál is.
c.felvételi nélkül került a másik szakra.
minden negyedéves hallgató kérvényezhette, hogy vegyék tekintetbe a jelentkezését a másik szakra a diplomája bemutatása nélkül
Nem volt felvételi, csak felvételi elbeszélgetés meglehetősen formális kvázi előzetes beiratkozás valamikor a nyár közepén--akkorra már lehetett diploma is, de tanév kezdete akkor is szeptember volt a formális beiratkozással együtt.
Tehát kérelem-elfogadási lehetőséget kapott--
d.Nem teljesítette a szakmai gyakorlatokat--ez dölt meg leghamarabb, az oly kevés alkalom volt félévente 3-5, hogy azt bizony könnyen teljesíthette
a vizsga(záró) tanítás egy volt ezek sorában a 4.év végén, de a vizsgára bocsátás előtt--afféle gyakorlati jegyként.
Ha nem volt meg miden gyakorlati jegy, akkor a vizsgákat nem lehetett megkezdeni--most se!
Aztán volt még besúgó is a MNO szerint
aztán ....
Mindenesetre a PERRE hangolni kell.
mint Ukrajában
bár azt meg blokád sújtja ilyen is meg olyan is
minket nem kell hogy blokád sújtson--kilépünk mi magunk a nemzetközi szervezetekből, nemzetközi projektekből(Nabucco)