Mosonmagyaróváron szakmai bizottság javasol, Csornán a pályázati felkészültség szintje lehet mérvadó.
Az eddigi gyakorlattól (amikor mindenki beadhatta támogatási kérelmét) eltérően a megyei kistérségeknek helyben kell javaslatot tenniük, ki induljon a kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központok fejlesztésére kiírt 3,5 milliárd forintos keretösszegű pályázaton. A lebonyolítás jókora fejtörést okoz a társulásoknak. A tét nem kicsi: amelyik település – akár több százmillióból – fejleszthet, annak hosszú távú jövője is biztosítottnak mutatkozik.
A nyugat-dunántúli régió minden kistérségéből maximum egy pályázat nyújtható be, kivéve a megyei jogú státusú várossal rendelkező kistérségeket, melyekben két projektjavaslat benyújtása támogatható. A Győri kistérség esetében az egyik lehetőség így Győrt illeti, egyet azonban az indulni kívánó tagok közül kell kiválasztani. A mikéntről megoszlottak a vélemények. Két verzió merült fel: az egyik szerint – mivel a város gyakorta segíti a kistérséget – kapja meg a másik pályázati lehetőséget is Győr. A ˝B˝ változat azt javasolta, tegyék egy kalapba az összes kritériumnak megfelelő jelentkező település nevét, s nyilvános sorsolással döntsenek. Borkai Zsolt győri polgármester elmondta: a város nem ragaszkodik mindkét pályázati esélyhez, ám ha a kistérségben a kiválasztás konfliktusokat generálna, élnének a lehetőséggel. Erre azonban nem kerülhet sor, ugyanis a társulás – bár megosztott volt a kérdésben – a ˝B˝ verzió mellett tette le a voksát.
 |
| Te kit választanál? – A Győri kistérségben sorsolás dönt, hogy melyik oktatási intézmény pályázhat. Abda várhatóan a kalapba kerül (felvételünkön az ottani kisdiákok láthatók). Fotó: H. Baranyai Edina |
A településvezetők többsége egyetértett abban, hogy szerencsétlen megoldás a társulásokkal eldöntetni a kérdést, s bár a sorshúzással kapcsolatban is voltak fenntartások, nem találtak jobb megoldást. A támogatás egyébként az összköltség 90 százalékát fedezi, s tízszázalékos önerőt igényel. A Győri kistérség tagjainak jövő péntekig kell határozniuk: egyelőre 5–6 település jelentkezése került szóba. ˝
˝Hétfőn dönt a képviselő-testületünk, hogy bekerüljünk-e a kalapba. Kérdés, hány jelentkező lesz: a sorsolásnál nem mindegy, hogy esélyünk egy a hathoz, vagy mondjuk egy a tizenhéthez˝ – mondta Babos Attila dunaszegi polgármester. ˝Mi valószínűleg megpróbáljuk, bár még ehhez a testületünknek is rá kell bólintania˝ – mondta Szabó Zsolt abdai településvezető.
A Mosonmagyaróvári kistérségben szakmai bizottság alakult öt olyan polgármesterrel, mely nem érintett a pályázatban, s egy külsős taggal.
Kényszerből ők határoznak majd, hogy kit támogatnak: ez nem egy hálás feladat, amit mutat, hogy Csaplár Zoltán mecséri településvezető közben már le is mondott bizottsági tagságáról. A Csornai kistérségben 2–3 pályázóval számolnak: az érintetteket egy asztalhoz ültetik, s ha ezután is dönteni kell, akkor vélhetően (a kidolgozandó szempontrendszer alapján) a pályázati felkészültség szintje lesz a mérvadó. A Kapuvári kistérségben még nincs napirenden a kérdés.