A Big Ben titka - Mitől annyira népszerű a világ egyik legismertebb harangjának dallama?

Vajon mitől ennyire népszerű ez a végtelenül egyszerű, de rendkívül gazdag hangzás? És vajon milyen mozgást lejt a majd 14 tonnás harang, amikor a több száz kilós harangnyelv megüti?

A választ a Leicesteri Egyetem kutatócsoportja adta meg. Egy lézeres Doppler-műszerrel mérték meg a Big Ben felszíni mozgását, vagyis a felszínen zajló rezgéseket, anélkül, hogy hozzáértek volna a haranghoz. A lézerfény legapróbb elmozdulása jelezte ahogy a harang megrezeg, amiket egy képernyőre vetítve láthatóvá vált a harang természetes, saját frekvenciatartománya. 

Ahányszor a kalapács megüti a 13,7 tonnás harangot, a fém sokféle sajátfrekvencián rezonál, melyek közül mindegyik más-más rezgésmintának felel meg. Ezek együttesen adják ki a semmihez sem hasonlítható, különleges dallamot, mely a képernyőre kivetítve így néz ki.

A képernyőn jól látható a harangjátékról készített diagram, amely bemutatja a domináns és az alárendelt szerepet játszó frekvenciák aktivitását. 

A Big Ben által kibocsátott legalacsonyabb frekvenciájú hang 95 hertzes, míg a dominánsabb hangtartományai 199 és 336 Hertzen keletkeznek. A harang esetében minél magasabb egy frekvencia, annál bonyolultabb a rezgés ábrája.

A Big Ben harangjátéka nem véletlenszerű. A harang által kibocsátott hang hullámai harmonikus kapcsolatban vannak egymással és ezt érzékeljük harmónia formájában. Amikor a frekvenciák között harmonikus kapcsolat – vagyis köztük matematikai összefüggés van - akkor az adott hang az emberi fül számára kellemesnek bizonyul.

Bármilyen kellemes is azonban ez a harangjáték, tavaly nyáron 4 éven át tartó felújítási procedúra vette kezdetét, és ugyan technikailag megoldható lenne, hogy a Big Ben a felújtás alatt is működjön, az súlyosan károsíthatná a renoválását végzők hallását, így csak különleges alkalmakkor szólaltatják meg a harangot.

A 1858 óta működő harang renoválása a korábbi becslésekkel ellentétben nem 29 millió fontot, hanem több mint kétszeresét, 61 millió fontot fog felemészteni.

A Spektrum február 3-én és 4-én 14 órakor vetíti a Hanghullámok: a fizika szimfóniái című két részes sorozatot. 

Ez a film egy utazás a hangok világába, mely a világegyetem működését segíti megérteni a hanghullámok fizikáján keresztül.

A hang az egyik legközvetlenebb módja a világunkat működtető tudományos törvényszerűségekkel való érintkezésnek. Amikor hallunk egy hangot, az színtiszta fizika.

A műsorvezető, Helen Czerski segít megérteni azoknak a hullámoknak a természetét, amelyek kombinációja megtalálható minden egyes hang mélyén. Felfedezi azokat a titkokat, amelyekhez a hangok fizikája képes közelebb vinni: hogy milyen is a világegyetem szerkezete, vagy hogyan tudnak az állatok többezer mérföldnyi távolságból kommunikálni egymással.