Kisalföld logö

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -9°C | 1°C Még több cikk.

Vörösiszap: `Az udvarra készültünk, mikor jött az ár - várjuk, a reményt adó tavaszt´

Az iszapkatasztrófa óta már több hónap telt el. Milyen most az élet a "vörös földeken"? Hogyan vészelték át a nehéz időszakot az emberek? A kolontári általános iskola igazgatójával beszélgettünk.


Mint az köztudott, az októberi vörösiszap áradat két település életét törte derékba: Kolontárét és Devecserét.

Az eset óta már több mint három hónap telt el. A média alaposan végigkövette a folyamatot, amelynek során próbálták menteni a menthetőt a két település megóvása érdekében.



Milyen az élet most Kolontáron és Devecserben? Az emberek élete mennyire zökkent vissza a rendes kerékvágásba? Ha úgyan visszazökkent. Meg lehet élni a vörösiszap hátán? A kisalfold.hu a kolontári általános iskola igazgatónőjével, Sóháné Csóka Zitával beszélgetett.

A vonal túlsó végén életvidám és hálás hang fogad. Mint később megtudom, a remény és a tavasz ígérete az, ami a szerencsétlenül járt embereket élteti ezen a vidéken.

"Most minden nagyon szürke és élettelen. Lehangoló a természet így a tél kellős közepén. A vörös anyag az utcákról már javarészt eltűnt, hála a szakemberek és a katasztrófavédelem beavatkozásának."



"Várjuk a tavaszt, akár a megváltást. A zöld szín reményt ad az újászületéshez. A növényzet és a fák talán a szálló vörös port is megkötik, ha megszárad az iszap."

"Légszennyezésmérő berendezések vannak elhelyezve a faluban. Így figyelemmel tudjuk kísérni, kerül-e szennyező anyag a levegőbe" - tette hozzá Sóháné.



"A falun folyamatosan áthaladnak a munkagépek, teherautók. Látjuk, hogy szállítják el a törmeléket Devecserről. A szakemberek a külterületet is igyekeznek megtisztítani és az átszakadt gátnál is folynak a munkálatok.

A közterületeken füvet vetettek, eltakarították az iszapot. Az utcákon egy rendőrautó járőrözik folyamatosan. Megnyugtató a jelenléte.

A szántóföldeken még látszik a vörös szín, de ezen kívül is van még, ami a történtekre emlékeztet minket. 35 házat kellett lebontani itt Kolontáron. Az üres hely, ahol az épületek álltak, nagyon lehangoló látványt nyújt" - meséli az igazgatóasszony.



"A családok, akiknek el kellett menniük, köztük vannak gyerekesek is, remélhetően vissza tudnak költözni. Júniusra ugyanis elkészül az a lakópart, ami visszafogadja őket és lakást biztosít nekik. Tudomásom szerint 20 család tér vissza. A többiek végleg elköltöztek."

Példaértékű volt az összefogás

"Az egész ország összefogott a bajban. Én személy szerint úgy látom, hogy minden segítséget megkaptunk. Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek aki segített, legyen az adomány, munka, takarítás vagy csupán tartotta bennünk a lelket.

Természetesen előbb utóbb a saját lábunkra kell állnunk, hiszen nem élhet a két település segélyekből és adományokból a végtelenségig. A célhoz vezető út persze hosszú folyamat. A faluban most mindenki nagyon várja a tavaszt."


Nagyjából sikerült feldolgozni a történteket

"Lassacskán túl tudjuk tenni magunkat az eseményeken. Nem csak a felnőttek, de a gyerekek is átvészelték lelkileg a katasztrófát. Nagyon sokat beszéltünk a történtekről, így közösen sokkal könnyebb volt megemészteni mindent."

"Az udvarra készültünk, amikor jött az áradat"

Óvakodva kérdezek rá a szörnyű napra, félve hogy rémálomba illő emlékeket hozok fel, ám az igazgatónő erről is mesél:

"Az egészre már úgy tudok visszaemlékezni, mint egy filmre. Mintha mindannyian egy film szereplői lettünk volna."

"Az iskolában voltam a tragédia napján. Épp az udvarra készültünk kimenni a gyerekekkel, amikor valaki kiabált, hogy átszakadt a gát. Gyorsan felmentünk a könyvtárba, mert ez a legmagasabb pontja az épületnek" - emlékszik vissza az igazgatónő.

"Az ablakból néztük, hogyan hömpölyög végig a vörös áradat az utcákon és hogyan sodorja az autókat. Mindenki nagyon félt. Akkor nyugodtunk meg, amikor megérkeztek a rendőrök és a tűzoltók. Ők kezdtek el kimenteni minket. Ezután behúzódtunk a kultúrba."

Beszélgetésünk végén minden jót és kitartást kívánok.

Lehangoló társalgásra számítottam. Ennek ellenére nem egy elkeseredett, hanem egy reménykedő személlyel 'találkoztam' aki bízik abban, hogy faluja újjászületik.

Bízzunk benne mi is.

Aki adományával támogatni szeretné a károsultakat, az még megteheti az alábbi számlaszámokon.

Kolontár adományszámla: 11748090-15427298-06540009

A Kolontári Gyermekekért Alapítvány: 73200093-10008360-00000000

Devecser adományszámla
: 11748090-15427085-10070004



Olvasóink írták

  • 13. fortuna54 2011. február 17. 20:03
    „A szállitmány eltünt,és a Holland-Német adakozok keresik,rendörségi feljelentést kezdeményeznek.Ezt ma halottam it Hollandiában egy fiatal Holland asszonytol,aki kisérte a szálitmányt.Ha ez igaz,bizony szégyenkezhetünk.Talán tudna valaki,valamit az esetröl?”
  • 12. fortuna54 2011. február 17. 19:52
    „December14.én,és15.én amerikai katonai repülögép,9tonna szálitmáyt vit a pápai reptérre.Onnand autóval Devecserbe vitték.Ot Mód MIKLOS plébános vette át.”
  • 11. info2009* 2011. január 26. 19:40
    „Majd ha megjon a tavasz, akkor elfujja a radioaktiv port a szel. Merre is? Mostansag deli a szel vagy del-nyugati vagy del-keleti, meg lehet nezni a terkepen, hogy az mit fog erinteni. Jo lenne latni a teljes analizist, hogy milyen mergezo anyagok vannak a porban es, hogy mit mutat a Geiger-Muller szamlalo tobb ponton.
    Egy olyan amerikai internettes oldalt lattam, mi szerint az esemeny celzottan tornet, annak erdekeben a magyar lakossag nagy reszet a radioaktiv por megsemmisitse. Ez nem vicc. Ugyhogy jobb lenne odafigyelni az osszes uzemunk biztonsagara, a mindenfele tarolok biztonsaganak orzesere es megfigyelesere. Allitolag parhuzamosan az esemenyekkel, Demjen melletei valami koolaj mellektermek tarolo is szivargott es csak annak koszonhetjuk, hogy ott is nem tortet hasonlo, hogy valaki megnezte lelkesedesbol es nem kotelessegbol. Jo lenne ovatosabbnak lenni es felebredni, mi szerint nem orszagunk felviragoztatasasa a nemzetkozi cel...”
  • 10. széchenyi12 2011. január 23. 22:10
    „dehogy nincsenek meg a felelősök: kezdettől fogva megvannak azok, sőt jól megvannak. Abszurdisztánban egy darabig még nagyon is jól fogják magukat érezni. Ahol a pénz, ott a pont.”
  • 9. gabmaster 2011. január 23. 19:03
    „Nekünk még a sima árvíz is felért egy katasztrófával el sem tudom képzelni mit érezhettek,gondolhattak azok akiket elkapott ez az iszapáradat. És tényleg nagyon gusztustalan egyes emberek hozzá állása, nem a korábbi véleményekre gondolok hanem a kormány és a MAL vezérek részéről. Még mindig nincs meg a felelős, a kártérítések is döcögnek. A többi tározókról sincs semmi hír hogy mit tesznek a katasztrófa elkerülése érdekében,valamint a vízügyes problémákra sincs alternatíva csak egy elme roggyant ötlet hogy 9000 közmunkás fog tevékenykedni a gátépítéseknél.
    Hiába lett a fidesz fityisznek 2/3 többsége egyenlőre úgy néz ki ugyan úgy keverik a sz@rt mint a vörössipkás elődjeik.”
  • 8. jocó1234 2011. január 23. 12:37
    „Szánalmas az emberek hozzáállása! Egyesek mindenbe belekötnek! Nekem történetesen van egy devecseri ismerősöm, és higyjétek el, nem az foglalkoztatja hogy devecsert falunak írták e vagy sem. Mindenük odalett!
    Kicsit nézzetek magatokba. Gondoljatok inkább bele mit kellett ezeknek az embereknek átélni. <moderálva>”
  • 7. Julianusz 2011. január 23. 09:38
    „Tényleg kell a médiatörvény,ha segíteni tud a tényszerűségen, a legfrissebb legkorrektebb tájékoztatás színvonalán.
    A cikk tartalma tényleg megható, tényszerű, értelmes, de ezt az igazgatónő mondta. De míg a szöveg az eredményekről, az önkéntesek, katasztrófavédelem munkájának elismeréséről, a köszönetről szól , arról, hogy elkészült a gát, az utcákat megtakarították, a lakópark épül, stb a képek arról tanúskodnak, hogy nem történt semmi, még hömpölyög az ár az udvarban, az ablakok még iszaposak, teljesen kihalt minden, lomok, romok mindenütt, pedig 3 hónapja folyamatosan hordják a romokat, tisztítják, takarítják, rendezik a környéket.
    Az az érzésem, a képek láttán, hogy se segélyek, adományok, se munka nem volt, és ma sem lakik ott senki, vagyis hiába mozdul az ország, mert nincs eredmény.”
  • 6. széchenyi12 2011. január 22. 20:58
    „Mikor elolvastam a cikket, már eldöntöttem, hogy hozzászólok helyesbítés jogcímén: Devecser 5100 fős város! És nem falu! tessék javítani!”
  • 5. gango 2011. január 22. 16:54
    „Tisztelt omarhulm!

    Az, hogy nekem milyen gondolataim vannak erről a cikkről azt Ön nem tudhatja, hiszen a hozzászólásomban erről én nem tettem említést. Ez viszont egyáltalán nem jelenti, hogy ne volna a cikkről, és annak tartalmáról véleményem.
    Én csak megpróbáltam rávilágítani egy hibára, amely a cikkben megjelent.
    Mindezt jó szándékkal tettem, ahogy az első hozzászólásomban is szerepel kötekedés nélkül.
    Úgy vélem, hogy az a szánalmas, hogy valaki, jelen esetben Ön, úgy állít valamit velem kapcsolatban, hogy eközben fogalma sincs arról, hogy én e cikk kapcsán voltaképpen mit is gondolok.”
  • 4. demeter 2011. január 22. 14:57
    „Kedves Takács Zsolt! Ellenőrizte a helyesírást, mielőtt leadta az anyagot? Még most sem késő..”
  • 3. blaze 2011. január 22. 12:45
    „Szerintem akár el is lehetett volna a cikkíráshoz Kolontárig zötyögni és akkor talán korrektebb képet sikerült volna alkotni...”
  • 2. omarhulm 2011. január 22. 11:26
    „Megható ez a cikk, szánalmas, hogy az előttem szólónak, csak annyi jutott róla eszébe...”
  • 1. gango 2011. január 22. 11:19
    „Nem a kötekedés szándékával írom, de Devecser város, és nem falu.
    Ezt jó volna javítani a cikkben.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyilkosság Szombathelyen: Rendőrkézen a gyanúsított

Elfogták Budapesten azt a szombathelyi férfit, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megölte… Tovább olvasom