Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Mikó István - A közönség szeretete a legfontosabb

Mikó István, a soproni Petőfi-színház művésze volt a nyugatmagyar.hu szerkesztőségének vendége pénteken.

A kisvárdai Várszínház egyik alapító tagja. Nevéhez fűződik a Kaláka Együttes alapítása. Szívügye a színház?

Nem véletlenül lettem nagyon boldog, amikor 1973-ban, ötödik jelentkezés után felvettek az akkori Színművészeti Főiskolára. A színpadi muzsikálás és a színház közül, én ez utóbbit választottam. S ezt csinálom már majdnem negyven éve.

Mindig öröm önt a színpadon látni. Minek köszönhető ez a jó viszony a város és ön között? Szeret itt lenni?

Egyértelmű a válaszom: igen. Vannak barátaim is a városban, úgy jövök ide, mintha haza jönnék.

Sokszor rögtönöz a színpadon?

Az alkalomtól függ, de nem azért megyek elsősorban a színpadra, hogy rögtönözzem. Bár, vannak olyan helyzetek, amelyek kívánják ezt, de nem szeretnék visszaélni vele.

A rendezés vagy a színjátszás áll közelebb önhöz?

Elsősorban színész vagyok, akinek talán van annyi tapasztalata, hogy egy előadást, mint egy rendező is levezényeljen. A színház minden részét szeretem, ha valaki végignézni, hogy milyen munkáim voltak, akkor kiderül, hogy „írtam, jássztam, rendeztem" sokszor. De zenét is komponáltam, koreografáltam, sőt még díszletet is megálmodtam már.

Van álomszerepe, szereposztása, kedvenc rendezője esetleg színháza, városa?

Igazából nincsen. Minden darabban az aktuális partnereimhez megpróbálok úgy viszonyulni, hogy ha az életben nem is vagyunk barátok, vagy jó pajtások, ez ne látszódjék a teljesítményen, s a játszott darabot ne befolyásolja.

Természetesen az segít, ha emberileg is közel állok ahhoz a kollégához, akivel esténként együtt állunk a színpadra. Sok jó rendezővel dolgoztam, nehéz kiemelni közülük bárkit is. Ha mégis nagyon muszáj, akkor: Szőke István, Valló Péter, Huszti Péter nevét említeném.

Gátolta-e a színházi karrierét, hogy szinkronszínészként például Micimackó vagy épp Tűzvolte "kisasszonyt" az ön hangját kölcsönözte, s ön alakította Dömdödöm szerepét a négyszögletű kerek erdő mesében?

Miért gátolt volna, az hogy bizonyos – rajz vagy animációs - figuráknak, mint színész kölcsönzöm a hangomat. Ettől az ember még nem változik Micimackóvá, főkukaccá, vagy Breki békává. Ez ennek a sokszínű pályának, amit hivatásként választottam, az egyik szelete. S ezt is ugyanolyan szívesen csinálom, mint a többit.

Sokáig volt a soproni színház művészeti vezetője, igazgatója ezért is kötődik Sopronhoz és játszik - a nézők örömére - sok-sok darabban?

A rövid válaszom: nyilván ez is közrejátszik ebben.

A komolyabb, vagy a vidámabb szerepeket kedveli jobban - bár bizonyította nem egyszer, hogy alakítani mindkettőt tökéletesen tudja?

Azt szeretem a legjobban, ami olyan, mint az életünk: vannak benne vidám és szomorú pillanatok egyaránt, drámai és komikus helyzetek. Azt szeretem, ahol mindez együtt van.

Biztos önnel is megtörtént már, hogy elfelejtette a szöveget, vagy éppen bakizott. Mit tesz ilyenkor, hogy mi nézők, ezt ne vegyük észre? színházba járó

A baki és a szöveg elfelejtése két különböző dolog. A baki egy tévesztés, amikor nem úgy jön ki az ember száján ki a szó, ahogy azt szeretné. Ebből mulatságos dolgok szoktak történni. Vagy túlsikom rajta, mert a néző nem is hiszi el, amit mondotam. Ha elrontja, él egy reflex, hogy javítson. Ám ha, túlszaladunk rajta, utána már érdemes foglalkozni ezzel.

A másik része az, hogy ha elfelejti, ez a sötét roló, ami lejön az ember agyában. Egy pillanatra azt sem tudni, hogy hol vagyok. Ez borzasztó érzés. Sokszor van, ezt már előre érzi, hogy fél oldal múlva, hogy is lesz az a szöveg. S ekkor biztos, hogy el is felejti az ember.

Lehet variálni, improvizálni. Vígjátékban könnyebb, egy komolyabb, akár zenés előadásban már nehezebb, hiszen a zene az kötött. Ilyenkor hirtelen átköltöm a szöveget.

Próbán is kialakulnak olyan rögtönzések, amelyek beépülnek az előadásba. S akkor jó, ha a közönség úgy érzi, az éppen ott az adott pillanatban jutott a színész eszébe.

Egyébként a kimondott szónak ereje van, ezzel nem szabad visszaélni. A színész ember arra törekszik, hogy megtalálja az utat az író, a rendező segítségével a közönséghez.

Egy jó ideje nem látjuk a televízióban. Mi az oka, hogy így eltűnt a képernyőről? Pedig egykoron mennyit nevettünk a poénjain.

Ennek oka elsősorban az, hogy manapság nem készülnek olyan műsorok, amelyekben színészekre van szükség. Az nem izgat, hogy egy sorozatban nap, mint nap feltűnjek. Nem tartom igazából színvonalas dolgoknak ez utóbbiakat.

Ha röviden összegezné: mire a legbüszkébb a pályája során?

A közönség szeretetére. Ezt nap, mint nap tapasztalom.

Foglalkoztatja, hogy ismét a Petőfi-színháznál vezető posztot töltsön be?

Nem.

Sopronon kívül is játszik még? Érdeklődő

Igen. Ahova hívnak és egyeztetés után lehetőség nyílik rá, akkor szívesen vállalok máshol is színházi szereplést. Tavaly, Kecskeméten a Katona József színházban játszottam, az előző évadban Székesfehérváron a Vörösmarty színházban. Jelenleg az Operettszínházban a Menyasszony tánc című darabban játszom. S természetesen a Turay Ida színháznak is állandó munkatársa vagyok.

Stúdió színházat alapítottak Sopronban. Honnan jött az ötlet?

A Szent Benedek Idősek Házában és ezen belül a Kolostor Klubban tartottunk egy előadást. Ha van rá igény, a jövőben előfordulhat, hogy itt megjelenek egy irodalmi est, vagy akár egy színházi kamara előadás keretében. Fontos, mindez nem stúdió színház. Az intézmények fontos, hogy alkalmanként,  így is hozzájáruljanak a város kulturális életének színesítéshez. Amiben, tudok segítek.

Zenélne még a Kaláka együttesben? Péter

Ami elmúlt az elmúlt, ugyanabba a folyóba nehéz meg egyszer belelépni. De minden kerek évfordulón együtt muzsikálunk, csakúgy mint negyven évvel ezelőtt.

Isten éltesse Mikó úr! Számos darabban szerepel idén is. Miként bírja?

Egyre nehezebben. Azt megszokni, hogy az ember este játsszon és úton lenni, azért hogy elérjen a játszóhelyre és haza is érjen, sok időnek kell eltelnie. Tudni kell, Budapesten próbálunk és Sopronban játszunk. Ám a Turay Ida színházzal számos színházban megfordulok. Szeretek színpadon lenni, a közönséggel ilyen módon találkozni. Valamit valamiért.

Van-e, amit még szeretne elérni a pályafutása során?

Nincsen. Természetesen azt szeretem, ha a rendezők, vagy a színház vezetők találnak bennem olyan lehetőséget és szerepet, amelynél rám gondolnak, az jól esik. De magam már nem szaladok elébe a dolgoknak.


Előzmény:

Mikó István Jászai Mari-díjas színész, zenész, színházigazgató, rendező lesz a nyugatmagyar.hu vendége pénteken délután egy órától.

A soproni Petőfi-színház művésze 1991-től tíz éven át a teátrum igazgatója volt.

Mikó István.
Mikó István.


Mikó István az idei évadban több darabban is - nagy sikerrel - játszik Sopronban.


Kérdezzen ön is itt a hozzászólások között, vagy az online@nyugatmagyar.hu email címen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Üzemanyagtolvaj okozott balesetet a rendőrök elől menekülve

Fizetés nélkül távozott egy benzinkútról, s a rendőrök elől menekülve balesetet okozott csütörtök… Tovább olvasom