Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Lehetne gyúrni a fiatalokra - Eltérések az új szavazókörzetekben - táblázatok

A 18–39 évesek aránya megyénkben - a 3. számú választókerület kivételével - mindenhol nagyobb mind az országos átlag.

Április 6-án esedékes országgyűlési választáson debütálnak az új
választókerületek megyénkben is, amelyek. Győr-Moson-Sopron megyében a korábbi hétből öt maradt meg. Itt tudhatja meg, Ön melyik körzetben szavazhat >>

A Központi Statisztikai Hivatal a választásra való felkészülés támogatása céljából közzétette az országgyűlési választókerületekre vonatkozó népszámlálási adatokat.

A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A jogszabály alapján a 2014. évi választásokat követően 199 képviselő – a jelenlegihez viszonyítva majd fele annyi – foglalhat helyet a Parlamentben. A képviselők közül 106 személy egyéni választókerületben nyerhet mandátumot. 

A témákról bővebben olvashat a

www.ksh.hu/nepszamlalas

internetes oldalon, illetve további információkat nyújtanak a KSH Győri főosztály Tájékoztatási osztályának munkatársai (Győr, Bem tér 19. tel: 96/502-400).
Településhálózati jellemzők

Az országgyűlési egyéni választókerületek területi beosztását a 2011. évi CCIII. törvény 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák. A választókerületeket úgy kellett kialakítani, hogy azok ne lépjék át a megyék, valamint a főváros határait, összefüggő területet alkossanak, valamint a választásra jogosult népesség nagysága megközelítőleg azonos legyen. Ha egy településen a választásra jogosultak száma meghaladta az egyéni választókerületekben választásra jogosultak átlagos létszámát, az adott települést két vagy több kerületre bontották.

A jogszabály alapján a 657 nyugat-dunántúli települést így 11 választókerületre tagolták, közülük öt Győr-Moson-Sopron, 3–3 pedig Vas és Zala megyékben található. Az egyes körzetek által felölelt terület nagysága számottevően különbözik, mivel a települések lélekszáma jelentős eltérést mutat. A fenti szabályok alapján Győr-Moson-Sopron megyében Győr város két választókerületre oszlik, a megyeszékhelyhez egyik körzetben további három, a másikban 33 települést társítottak. A régió többi városának mindegyike egyetlen körzetben szerepel, igaz nem egyedül. A Nyugat-Dunántúlon így a Győr-Moson-Sopron megyei 1. számú választókerület képviseli a földrajzilag legkisebb területet, a Vas megye középső és déli térségét egybefoglaló 3. számú pedig a legnagyobbat 127 településsel.



Népesség

A nyugat-dunántúli választókerületekben a 2011. évi népszámlálás idején átlagosan 74 ezer választásra jogosult, azaz 18 éves és idősebb személy élt. A legnépesebb körzet a Zala megyei – a Zalaegerszeget is magában foglaló – 1. számú, ahol több mint 80 ezren laktak, emellett 78 ezret meghaladó létszámú a szintén Zalai, a megye déli részén található 3. számú, illetve a Győr-Moson-Sopronban fekvő, Sopront és környékét felölelő 4. számú választókerület. Ezzel szemben a Csorna és Kapuvár városokat, illetve környezetüket lefedő Győr-Moson-Sopron megyei 3. számú, illetve a Vasi 3. számú kerületben a választópolgárok száma a 70 ezret sem érte el. Országos viszonylatban a régióban kialakított választókerületek lélekszáma az átlagosnál (78,6 ezer) kisebb, a népesség nagysága szerint képezett sorban a középső, illetve az utolsó harmadban helyezkednek el.

Az egyes választókerületekben a 2011. évi népszámlálás időpontjában élők demográfiai jellemzőit illetően alapvető különbség nem, csupán kisebb eltérések figyelhetők meg. A fiatalabb korszerkezetből adódóan a választásra jogosultak között a 18–39 évesek aránya a Győr-Moson-Sopron megyében a 3. számú választókerület kivételével mindenhol nagyobb mind az országos, mind a nyugat-dunántúli átlagnál, emellett országoshoz közeli hányad csupán a Vasi – Szombathely várost is magában foglaló – 1. számúban figyelhető meg. A 40–59 évesek másik két korcsoporthoz viszonyított magasabb aránya elsősorban Vas és Zala megyét jellemzi, illetve a régió északi részén a Csorna és Kapuvár városok környezetét felölelő választókerületben figyelhető meg. A 60 évesek és idősebbek hányada szintén északról dél felé haladva emelkedik a régióban, Zalában a 2. és a 3. számú körzetben már a 30%-ot is meghaladja.



Az egyes választókerületekben élők iskolázottsága tekintetében már számottevően nagyobb különbségek adódnak. A 18 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele a régióban általánosságban is kedvezőbb az országosnál, ezen belül pedig a megyeszékhelyeket, illetve azok vonzáskörzetét lefedő választási körzetek helyzete jobb az átlagosnál. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében egyaránt az 1. számú kerületben élők képzettsége a legmagasabb, több mint egyötödük diplomás, közel kétötödük pedig érettségivel rendelkezett a legutolsó népszámlálás időpontjában. A periférikusabb, a foglalkoztatási és oktatási centrumoktól távolabb eső – jellemzően kisvárosok és falvak összességét jelentő – területek hátrányosabb helyzete, valamint az ezen térségekre jellemző idősebb korszerkezet következtében a népesség iskolázottsága a Vas megyei 3., illetve a Zalai 2. és 3. számú választókerületekben a legkedvezőtlenebb, ahol az átlagosnál alacsonyabb a középfokú, és jóval nagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők hányada.

Országos viszonylatban a régió gazdasági, és ebből eredő foglalkoztatási szerkezetéből adódóan az egyes nyugat-dunántúli választókerületek helyzete vegyes képet mutat. A diplomások hányadát tekintve a 11 kerületből 5 található a rangsor első felében, a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében azonban a Zalai 3. számú kivételével mindegyik körzet ide sorolható.

A 18 éves és idősebb népesség összetétele iskolai végzettség szerint, 2011. október 1.
A 18 éves és idősebb népesség összetétele iskolai végzettség szerint, 2011. október 1.

A népesség gazdasági aktivitását, munkaerőpiaci jelenlétét illetően hasonló különbségek láthatók a régióban. A fiatalabb korszerkezetből, a nagyobb számú munkalehetőségből adódóan a megyeszékhelyeken és vonzáskörzetükben, valamint az észak-nyugati határ mellett élők aktivitási aránya nagyobb, ami magasabb foglalkoztatás és kedvezőbb munkanélküliség mellett alakult ki. A régióban északról dél felé haladva jellemzően növekszik a döntő részben időskorúakat magában foglaló inaktív keresők és csökken a zömében gyermekkorú eltartottak aránya. A teljes népességhez viszonyított adatok alapján a legkedvezőbb helyzetben a Soproni központú Győr-Moson-Sopron megyei 5. számú választókerületben élők voltak a legutolsó cenzus idején, a gazdaságilag aktívak aránya 49, a foglalkoztatottaké 46%-ot, miközben a munkanélkülieké mindössze 3%-ot tett ki. A másik szélsőértéket a Zalai 2. és 3. számú körzetek képviselik, itt a foglalkoztatottak hányada alig haladta meg a négytizedet, s a munkanélküliségi ráta is a legmagasabb értéket (egyaránt 5,3%) mutatta, melyet a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzet mellett az idősebb korszerkezet is befolyásolt.

Országos összehasonlításban a régió helyzete az átlagosnál jobbnak tekinthető, a foglalkoztatottak aránya alapján mindegyik választókerület a rangsor első felében helyezkedik el, a munkanélküliségi ráta tekintetében pedig a három Zalai kivételével a legkedvezőbb tízben található.

A népesség gazdasági aktivitása, 2011. október 1.
A népesség gazdasági aktivitása, 2011. október 1.


 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra tanári szakpárok Szombathelyen

Újra tanári szakpárok indulnak a Győri Hittudományi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem… Tovább olvasom