Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Irányítótoronynak ütközött egy repülőgép Halásziban - galéria

Leszállás közben a kifutópálya végén lévő hangárnak és irányító toronynak ütközött egy ultra könnyű sportrepülőgép péntek kora reggel Halászin.
A Szigetközi Sportrepülő Egyesület ultra könnyű gépe egy oktatórepülésről visszatérve landolt a halászi leszálló pályán.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Az éjszakai esőzéstől felázott talajon a repülő megcsúszott, keresztbe fordult, így irányíthatatlanná vált és a kifutó végén lévő épületnek ütközött.


Galéria kép
Fotók: Méhes Ákos


Az irányító tornyot és hangárt magában foglaló épület az ütközéstől megrogyott és a repülőre dőlt. A közelben lévő daru segítségével sikerült percek alatt kiszabadítani a roncsot az épület alól.

A rendőrség délelőtti tájékoztatása szerint az oktató sértetlenül úszta meg a balesetet, míg a tanulót - akit a katasztrófavédelem korábbi közlése szerint a tűzoltóknak kellett kivágniuk a géptestből - könnyű sérülésekkel, helikopterrel szállították a győri kórházba.

Pakucs György, a terület tulajdonosa, a nem nyilvános felszállóhelyet működtető Szigetközi Sportrepülő Egyesület vezetője az MTI-nek a helyszínen elmondta: az éjszakai eső után még vizes füvön csúszott meg a cseh gyártmányú, TL-2000 Sting típusú ultrakönnyű sportgép, s a kormányozhatatlanná vált légi jármű a könnyűszerkezetes irányítóépületnek csapódott. Annak egyik oszlopát kidöntötte, így a szerkezet megrogyott.

A tulajdonos közlése szerint, ha nem is azonnal, de rövid időn belül szeretnék újraindítani a repülést. Mint mondta, megvárják a hatósági vizsgálatok eredményét, majd a nemrégiben létrejött egyesület tagságának "hangulatát" felmérve döntik el, miként látnak munkához. Pakucs György elmondta, hogy a tavaly nyáron vásárolt, súlyosan sérült kisgép mintegy 70 ezer eurót ér.

Kálmán Gabriella, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese közölte: a baleset körülményeit a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztálya vizsgálja.


Olvasóink írták

47 hozzászólás
  • 47. Szigetk 2012. január 20. 15:12
    „Tisztelt Olvasók!

    Csak azért írok ide még egy pár sort, mert nem szeretném ha "pancser" utolsó beírása maradna itt a világhálón.
    " DOKTOR " nem az én bátyám, Ő ide biztos,hogy nem irogat. Tényleg szokta a gyerekeit Qvadon vinni bukósisak van a gyerekeken és 5 km/h-val megy, nagyon vigyáz rájuk." DOKTOR "egy budapesti ismerősünk aki Szentkirályszabadján tanult repülni, ahol egyébként én is tanultam. Kicsit heves, de nagyon rendes fiatalember.
    Azoknak a hozzászólóknak írom akik félre vannak tájékoztatva. A repülőgép az én vállalkozásom tulajdona volt, hitelből vásároltam és sajnos nem kötöttem rá CASCO biztosítást. Így a veszteség a vállalkozásomat érte.
    A repülésről: Valóban szép volt az MHSZ. korszak jó lett volna élni benne. Szerintem azonban a gépek rakodásának mosásának a repülési gyakorlathoz semmi köze sincs. Csak a repült órák, a gyakorlati idő számít és az elméleti tudás. Mint azt mindenki tudja sajnos sok " régi MHSZ-es" pilóta halt meg repülő balesetben régen is, és ma is van rá példa, hogy " öreg " pilóta is meghal ha olyan helyzetbe kerül. Tehát ha az Egyesületnek van gépe sokat repülhetünk vele akkor tudunk tanulni. Kötelező óraszám mai is 45 óra a gyakorlati vizsgáig.Ma is vizsgázni kell elméletből és gyakorlatból is ugyanúgy mint régen, csak most fizetni is kell érte.
    A jelenlegi légi szabályok szerint lakott területen kívül min. repülési magasság 150 m ( 500 láb ) lakott terület felett 300 m ( 900 láb ) mi ezt be is tartjuk, aki a földről megítéli a magasságomat úgy, hogy a gép méreteit nem is ismeri az tényleg jó szemű repülési szakértő lehet.
    Üdvözlettel: Pakucs György ( Szigetközi Sportrepülő Egyesület )”
  • 46. pancser 2010. július 21. 20:16
    „Szép dolog a testvéri szeretet még igy az újságban is, a bátyó dicséri az öccsét!”
  • 45. DOKTOR 2010. július 19. 23:22
    „Gyurika! Ezt meg sem lehetett volna jobban fogalmazni, egyszerűen remek és lényegretörő!
    Remélem a kárörvendő KEDVES URAK picit elgondolkodnak rajta!!!”
  • 44. PakucsGyörgy 2010. július 19. 16:24
    „Tisztelt Szerkesztőség, Olvasók és Hozzászólók!

    Először is szeretném megköszönni a T. Szerkesztőségnek a korrekt és tényszerű cikket és természetesen a korábbi jó cikkeket melyeket rólunk írtak. Köszönöm a Hozzászólóknak is a véleményüket attól függetlenül, hogy az segítő szándékú vagy kritikus. Néhány információt írnék le mely talán segíti a megítélésünket. 16 éves voltam amikor jelentkeztem Kecskeméten a repülőorvosi vizsgálatra, hogy repülni szeretnék. 23 évet kellett várnom ahhoz, hogy a saját gépemmel repülhessek. Ez alatt az idő alatt azonban nagyon sokat dolgoztam mint Kőműves Mester. Mégis amikor a géppel (aminek az árát én kerestem meg, nem ajándékba kaptam vagy az Állam vette nekem) repültem, arra gondoltam, hogy ezt a csodálatos érzést nem sajátíthatom ki magamnak és kötelességemnek éreztem, hogy a repülni vágyókat hozzásegítsem a repüléshez, méghozzá bárki számára elérhető árakon. Ezért hoztam létre a Szigetközi Sportrepülő Egyesületet, melyről az egyik hozzászóló azt írta: " Pilótakörökben csak a sportrepülés vadhajtásaként emlegetik " . Az egyik " Öreg Pilóta " akinek annyi repült órája van vitorlázó géppel, sárkánnyal, sportrepülőgéppel mint egy középkorú utasszállítógép kapitányának a következőket írta nekem: "A Te Szigetközi sportegyesületed az egyik legígéretesebb próbálkozás. Igazi VIRÁG a magyar sportrepülés romjain." Ő és sokan mások, akiknek a repülés az életük és szeretik és tesznek is a magyar sportrepülésért, biztattak engem és szakmailag támogattak is, segítették a munkám. Mindent megpróbáltam megtenni a lehető legnagyobb biztonságért. A legjobb gépet vettem meg amit tudtam, próbáltam mindent megtenni azért, hogy a nálunk repülő emberek ne csak pilóta igazolványt tudjanak felmutatni, hanem akkor repülhessenek amikor akarnak. Ennek ellenére hibáztunk, belátom és levonom a megfelelő konzekvenciákat. Boldog vagyok, hogy ezt a balesetet könnyebb sérülésekkel vészelték át az érintettek. Az anyagi károm jelentős, de a legnagyobb vesztes sajnos mégsem én vagyok hanem a helyi repülni vágyók, azok akik örültek az országban is egyedülálló lehetőségnek és tudják, hogy sem anyagilag sem morálisan nem lehet gyors ütemben újjá építeni az Egyesületet, bár ez lenne a túlélés záloga. A következő napokban el fog dőlni, hogy mi lesz a sorsa a Szigetközi Sportrepülésnek, ha van létjogosultsága és a repülést igazán szerető emberek akarják létezni fog, velem vagy nélkülem, az lényegtelen... Pakucs György”
  • 43. szabo1936 2010. július 17. 16:41
    „Az 1950 es evek elejen egy "C´ vizsgaert nagyon sokat kelet dolgozni a Gyori repteren.A legjob pilotak azok akik vitorlazo repulovel tanultak meg eloszor repulni.Az a pilota aki minden utas eletet megmentete amikor eromu nelkul siklasal leszalt a New Yorki Hudson folyon is ugy kezdte mint vitorlazo pilota.”
  • 42. lakatlajos 2010. július 17. 15:55
    „Ja, és a futópálya az futópálya (runway), nem kifutó. Az sznobéknál, a szépségversenyen keresendő.”
  • 41. Lone_wolf.. 2010. július 17. 15:48
    „Nem túl jó kezdet a reptérnek.Kérdésem: Lehet majd ott esetleg ejtőernyőzni is?”
  • 40. lakatlajos 2010. július 17. 15:43
    „A mai kisalföld címlapján meg ott a kép a nagybetűs szöveggel: rádőlt a torony a sportrepülőre.
    A torony meg állva röhög a <moderálva> újságírón. Megint lehet gratulálni a szerkesztőségnek a gagyi bulvárszarhoz.”
  • 39. lakatlajos 2010. július 17. 15:35
    „Doktor, kívánok neked hosszú, boldog életet! Lehet, hogy neked is kéne tenni érte valamit, ekkora arc üres fejre enged következtetni. Vigyázz magadra, a repülés szabályait nem lehet pénzzel, vagy 2/3-dal átírni!
    Egyébként én is MHSZ-es (sőt, még MHS-es is, koromnál fogva) voltam, nem volt azzal semmi baj, a szakmai munka az szakmai munka volt, az ideológiai hüleséget meg elintézte helyettünk a klubtitkár, oszt jónapot.”
  • 38. pancser 2010. július 17. 11:40
    „Az alacsony IQ azt hiszi, ha valaki jogosan, vagy nem jogosan kritizál az irigy. Minden beképzelt majom ezt hiszi, akinek a kereke úgy fordult, hogy most fennt van. Pontosan a halászi baleset mutatja nagy arccal is lehet jó mélyre mondjuk úgy 2 m-re a föls alá kerülni! Tele bukszával is kéretik normálisnak lenni és tisztességesen vitatkozni. Mert ugyebár civilizált körökben is számít a pénz, ámde ha nem párosul hozzá kellő alázat, akkor az illetőt uborkafára felkapaszkodott senkinek hívják, akkor is ha Jumbo Jet tulajdonosa.”
  • 37. KoPi 2010. július 17. 07:29
    „Nagy "élvezettel" olvastam Rbar és DOKTOR eszmefuttatását. Halljátok, Ti mind a ketten baromi okosak vagytok. Talán nem ártana a hivatalos vizsgálat eredményét megvárni, amit vélhetően nem "kocarepülők" fognak végezni, hanem szakavatott mesterek. Ti meg addig is találkozzatok egy kocsmánál és jól püföljétek el egymást!”
  • 36. DOKTOR 2010. július 16. 23:49
    „Most már tényleg azt kell gondoljam elég nagy, sőt nem is, inkább igen nagy fa..kalap lehetsz. Nem repültem azzal a géppel te idióta. Tényleg mit hiszel te magadról ba.meg? Mindent tudsz aztán meg kiderül, hogy semmit sem! Remélem te leszel a következő! Aztán majd osztom az észt rólad, hogy meghalt az egyetlen ember aki repülni tudott. Na most már tényleg Isten áldjon Kalambó vagy Calambó?”
  • 35. Rbar 2010. július 16. 23:24
    „Igen. Szerencséd volt eddig. S most egy darabig lesz is, amíg nem lesz új (vagy újjáépített) sárkányszerkezet alattad.
    Jut eszembe, véletlenül a vizsgálati jkv-be Sting Karbont írtak a Sting Carbon helyett... Ha már mellélövöldözök.”
  • 34. DOKTOR 2010. július 16. 23:24
    „És végezetül MINDENKINEK!!!
    Azt hinné az ember, normális esetben ITT mindenki együttérző!!!!
    DE TI alig várjátok, hogy esemény történjen valaki meghaljon. Ti is meg fogtok csak nehogy a gép legyen a koporsótok, de persze akkor sem TI lennétek a hibásak inkább másokat hibáztatnátok hisz tudjuk mi itt mindannyian TI ISTENEK VAGYTOK!!!”
  • 33. DOKTOR 2010. július 16. 23:12
    „Velem jobban teszed ha nem akarsz csevegni, nem volt elég neked ma a két kollégám??? Hm? Vedd már észre, hogy félrehord a puskád, már megint nem talált. De segítek neked mert hát azért egy úr vagyok!!! Az oktató pilótának egy igen jó barátja vagyok és képzeld tőle tanultam meg repülni. Lehet, hogy isteni szerencsém volt eddig mert élek???? Aggasztó mennyi de mennyi irigy ember él ma köztünk és már ne is vedd sértésnek de ez a te hibád ha nem tudsz ezen túlnőni!”
  • 32. DOKTOR 2010. július 16. 23:03
    „Mit tudhat erről az, aki a pénzéért lett pilóta? Aki nem ült egy táborzáró máglya mellett, és énekelte a szájról-szájra hagyományozódó repülőnótákat??? Még szerettem volna eme megjegyzésedre reagálni. Szerinte pont te voltál az aki mindig ki..... a többiekkel, aki jól benyalta magát csak azért, hogy 2 perccel többet repülhessen, és végezetül kérdezd már meg a többieket, hogy szerettek-e téged vagy csak valahogyan elviseltek téged mert szerettek volna repülni!!!”
  • 31. Rbar 2010. július 16. 22:59
    „Feltűnt kedves doktor, de rá kellett jönnünk, hogy valami mégis jó volt abban a rendszerben.
    Sőt, feltűnt az is, hogy ez nem vitorlázó volt, de -a tudatlanságodnak tudom be- akkor még létezett olyan is, hogy mértéktartás, lépcsőzetesség. Nem motorossal kezdte az ember, hanem culágerkodással, majd sok sok munka után vitorlázással.
    Bevallom nem szerettük az mhsz-t, meg a rendszert, utáltuk, kritizáltuk, káromkodtunk, szidtuk. De eljött az új világ, rá kellett jönni, hogy voltak pozitívumai: szigor, előírt óraszám a kiképzésben (nem volt protekció), munka és munka, mire felszállhattál, és hidd el, hogy ez jó. Sokszor és sokan megállapítottuk már, hogy a tudásnak idő kell, mire leülepszik, nem jó, ha valaki nap-nap után halad és nincs ideje emészteni. Fegyelem volt, méghozzá nagy. Persze, hogy azt utáltuk a legjobban, de ebből tanultunk a legtöbbet.
    Velem jobban teszed ha nem akarsz csevegni, nem volt elég neked ma a két kollégám??? Hm?”
  • 30. DOKTOR 2010. július 16. 22:50
    „Kedves Rbar!
    Nem tűnt fel neked, hogy az MHSZ már megszűnt? A múltból épitekezel? Baromi nagy arc lehetsz ha azt hiszed mindenki aki repül meg akar halni. Képzeld régebben még ifjúsági táborokban is voltam de hát az a fránya 89 mindent megváltoztatott. Elöször is te nem tudsz semmit, azt sem tudod kiről van szó ezért ha olyan okos lennél nem céllövőldöznél te itt, és adnád az észt. Ja gondolom te minden növendék hibáját ki tudnád védeni hisz te vagy itt az atyaúristenmegkorakirálypengecsávó. Egyébként ha nem tünt volna fel ez nem vitorlázógép volt! Remélem nem derül ki, hogy ki is vagy és nem is találkozunk mert még csevegni támadna kedvem veled, s meg kéne győzzelek az igazamról. Na Isten áldjon, és kéz és lábtörést neked te istenkirály!!!”
  • 29. Rbar 2010. július 16. 20:41
    „Tőlem idézett Tankó.
    Bela001 el kell valahol kezdeni, de nem mindegy hogyan.
    Mi pl sokat szívtunk, és a szívás, a szivatás oda vezetett, hogy hihetetlenül meg tudtunk becsülni minden repült percet. Mi ezzel fizettünk forintok helyett, illetve mi repült perceket kaptunk a rengeteg munkánkért. Minden szabad percünkben a reptéren voltunk. Cipeltük az ejtőernyőket, ponyvákat a leszállójelhez, hordtuk a padokat, zászlókat (már azt se tudják sokan, mi az a vörös négyszög), toltuk, mostuk, lemotoroztuk a gépeket, be is repültük reggelente, hogy az üzemnap simán induljon.
    Vitorlázó táborban ennél is sokkal több munkánk volt: takarítás, ebédbeszerzés, mosogatás, kiszolgálás, zászlójelzés kint az úton vagy a starthelyen, csörlőkezelés, főkönyvvezetés, időmérőkönyv-írás, terepes gépek összeszerelése, hangárpakolás; de minek soroljam, mindent nekünk, növendékeknek kellett rendben tartani ahhoz, hogy működjön a rendszer. Lehet, hogy ez nosztalgia, az is lehet, hogy káros ma ezen tűnődni, ahogy valakik ezt vallják. A valakiket nem ismerem, ők se engem. És nem voltak ott, ahol én.
    Amikor télvíz idején, hóban kigyalogoltam a reptérre, csak egy dolog motivált: ott lenni, segíteni a Góbékat a műhelyben rendbe hozni, hogy tavasszal repülhessünk. Pénzről soha nem volt szó, csak odaadásról. A legboldogabb érzés volt ott zsírozni, reszelni a hangármester felügyelete alatt, hálás voltam minden munkáért, amit rám bízott. Tudtam, hogy miért csinálom. Aztán tavasszal futottunk, toltunk, bekötöttünk, útjára engedtünk másokat, és lehet, hogy csak 4 perc repülés volt délután a jutalmunk. Amikor este holtfáradtan ágyba dőltünk, mégis teljes embernek éreztük magunkat. Nosztalgia! Miért ne? Ami szép és jó volt, miért ne őrizhetnénk meg örök emlékül? Egy olyan világból, amit csak mi ismertünk. Mit tudhat erről az, aki a pénzéért lett pilóta? Aki nem ült egy táborzáró máglya mellett, és énekelte a szájról-szájra hagyományozódó repülőnótákat???”
  • 28. pancser 2010. július 16. 19:40
    „T. orange! Egyik jelző sem illik rám. Ha jelzőt akarsz rám biggyeszteni az egészen más. Ismétlem, nem vagyok ellensége annak, hogy aki teheti, hobbyból repüljön. Tudok amit tudok, az urak elemi szabályszegéseiről, amit nem írok le. De ha valaki odáig merészkedik, hogy a gyereke életét is kockáztatva, újgazdag őrültként cselekszik azt finoman szólva nem szeretem. Mert itt az is előfordul, mint ahogy leírtam meg az is amit nem írok le. Igenis felelőtlen az ilyen társaság, aki a gyereke biztonságát a kivagyiság érzete miatt képes veszélyeztetni, szóval szó sincsen rá. Nos ilyen emberekre soha nem bíznám magamat, hogy oktassanak a repülésre. Igaza van annak akit "Tanko" idéz!”
47 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Motorvonattal ütközött - a lámpa piros volt

A piros jelzés ellenére autójával egy kanadai férfi pénteken vasúti átjáróba hajtott, és… Tovább olvasom