Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Gazdag régészeti leletek Keszthelyen

Gazdag leletanyag került elő Keszthelyen, a belváros felújítását megelőző régészeti feltárás során.

Az építészeti emlékek nagy része a térrekonstrukciós tervek módosításával bemutathatóvá is válik.

Az ásatás a középkori, később várrá alakított kolostor és templom térségében zajlik - közölte Vándor László régész, a feltárás vezetője. Tájékoztatása szerint a kutatott terület már hétezer éve is lakott volt. Két évvel ezelőtt itt már végeztek próbaásatást, akkor találták meg Keszthely belvárosának legrégibb régészeti emlékét, egy késő neolitikus település nyomait - a leglényegesebb részek azonban most kerültek elő.

A korábbi adatok szerint ezen a területen római kori településekkel is számolni kellett. A gótikus templom homlokzati része alatt és a környékén rá is bukkantak a nagy kiterjedésű, terazzó padlós, csatornázott római kőépületre. A kőépület falainak egy része a XVI. században pusztult el, amikor a templomot és a kolostort várrá alakították, és széles várárokkal körbeásták.

A Szent Lőrincz templom mellett megtalált kőépület Keszthely legjelentősebb római kori maradványa. Keszthely neve a latin castellum - kastély - szóból származik, így az is elképzelhető, hogy ez lehetett az az épület, amelyről a várost elnevezték. Ez egyelőre azonban csak hipotézis, a jelenlegi értelmezés szerint ugyanis Keszthely neve a szláv kostel szó közvetítésével alakult ki a castellumból - magyarázta Vándor László.

Beszámolt arról is, hogy a vár kapujával szemben, a külső sáncban megtalálták egy XVII. századból származó kaputorony maradványait is, amelynek létezéséről eddig még senki sem tudott. A védmű a külső sáncban védte a várkaput, az objektumhoz a külső sánc tetején csatlakozik egy várfalszakasz is, amelyet ugyancsak a XVII. században építettek. A kaputorony kutatását 95 százalékban sikerült elvégezni.

A kutatási területről sok szép leletanyag gyűlt össze, számos pénzérmét is találtak az Árpád-kortól kezdve egészen a XVI. századig - fűzte hozzá Vándor László. A római kori épületből gladiátorábrázolású díszkerámia, terra sigillata töredékek kerültek elő. A középkorból az edényeken és vastárgyakon kívül szép, reneszánsz motívumos kályhacsempe töredékekre bukkantak. Az egyik legérdekesebb lelet a Tudor-ház címerével ellátott angliai posztóplomba: a végvári katonák a zsoldjuk egy részét ugyanis posztóban kapták, amire a vámolás miatt kerülhetett a plomba.

A régészeti kutatás júniusban fejeződik be, de már az eddig elért eredmények is jelentős mértékben hozzájárulnak Keszthely történetének pontosításához. A leletek múzeumba kerülnek, majd restaurálás után az összegyűjtött anyagból ősszel kiállítás nyílik, az építészeti emlékek nagy része pedig a térrekonstrukció során válik bemutathatóvá. A térburkolaton a római korból származó épület alaprajza körvonalazódik majd ki, és látható lesz a járószint fölé emelkedő, felfalazott középkori végvár kaputornya is.

A városháza korábbi közlése szerint a keszthelyi belváros európai uniós támogatással újul meg. Az 1 milliárd 158 millió forintos teljes költségvetésű munkálatokhoz a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács csaknem 530 millió forint támogatást nyújt, a fennmaradó részt fejlesztési hitelből finanszírozzák.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyári színházi esték Veszprémben

Nyári színházi esték címmel előadás-sorozatot tartanak júniusban és júliusban több helyszínen… Tovább olvasom