Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

EU Tavaszköszöntő: Győr és Szombathely

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága kézzelfogható közelségbe szeretné hozni az általa koordinált és menedzselt környezetvédelmi beruházásokat, hogy látható legyen az Európai Unió által nyújtott támogatások és a hazai társfinanszírozás segítségével mekkora mértékű fejlesztések indultak és indulnak el Magyarországon

Ezt a célkitűzést egy tanulmányút keretében valósítja meg a KvVM FI, és biztosítja annak a lehetőségét, hogy a sajtó képviselői személyesen is megismerkedjenek az idáig sikeresen megvalósult környezetvédelmi projektekkel. A büszkeségre okot adó, egyúttal számtalan ember életét pozitívan befolyásoló beruházások most kézzelfogható közelségbe kerülnek a látogatók számára.

A tanulmányút hatodik úti céljaként a sajtó munkatársai megtekinthették a „Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakítása" és „Az országos védettségű Kámoni Arborétum természeti értékeinek helyreállítása és fejlesztése" c. beruházásokat.

A 112 települést összefogó Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Környezet és Energia Operatív Programra (KEOP-1.1.1) sikeres pályázatot nyújtott be „Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszerek Fejlesztése" címmel. A beruházáshoz a Magyar Állam és az Európai Unió összesen közel 6 és fél milliárd forint támogatást nyújtott. A projekt megvalósításához Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és 100%-os tulajdonú társasága a Győri Kommunális szolgáltató Kft. több mint 3 milliárd forint önrészt biztosított. A beruházás összértéke csaknem 9 és fél milliárd forint.

A Győr–Sashegy Hulladékkezelő Központ, próbaüzemének keretében, már 2009. július 16. óta fogadni képes a korábban a Pápai úti szeméttelepre szállított kommunális szilárdhulladékot. A szolgáltató Győri Kommunális Szolgáltató Kft. és egyúttal a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás ezzel az elsők között volt az országban, ahol teljesíteni tudták a korábbinál szigorúbb környezetvédelmi előírásokat.

Az azóta eltelt időszakban sok változás és újítás zajlott le az új hulladékgazdálkodási rendszer keretein belül. Elkészültek a rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen létesítmények: 339 szelektív hulladékgyűjtő sziget, 42 hulladékudvar és a társulás 112 településének családi házas területein bevezették a kétkannás hulladékgyűjtési módot. A mintegy 260.000 lakost kiszolgáló hulladékgazdálkodási rendszer keretében minden háztartásban megtörtént a kukaedények cseréje. Az új kukákba pedig már egy elektronikus jeladó chip is be lett szerelve, amelynek segítségével rögzíthetővé és pontosan ellenőrizhetővé vált a fogyasztás gyakorisága. 2010. március 1-jén Győr kivételével az összes településen megkezdődött a kétkannás hulladékgyűjtési mód alkalmazása. Az új rendszerben külön kerülnek gyűjtésre a biológiai úton lebomló és az egyéb hulladékok.

Győr közigazgatási területén 2010. április 5-én indult az új hulladékgyűjtési rendszer, ezzel az összes településen teljes körűen adott a korszerű hulladékgazdálkodási rendszer minden elemének használata. Az új gyűjtési módról minden háztartásba eljuttatták azokat a tájékoztatókat, amelyek ismertetik a rendszer elemeinek megfelelő használatát.

A szakemberek számításai szerint, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek és a kétkannás hulladékgyűjtés megfelelő arányú használata mellett, teljesíthető az elvárás, mely szerint jelentősen csökkenteni kell a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét. A Győr-sashegyi hulladékkezelő központban minden technológiai feltétel adott a szelektíven gyűjtött hulladék szakszerű kezelésére.

A Fejlesztési Igazgatóság rövid bemutatása

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága 2000 óta kezeli és menedzseli az uniós támogatásból megvalósuló környezetvédelmi fejlesztéseket. Tanácsadással, szakértelemmel és kitartással koordinálja a sokszor több száz települést magában foglaló beruházásokat. A szervezet munkatársai, a beruházásokban részt vevők és érintettek rengeteg munkát fektettek abba, hogy a helyi szinten történő fejlesztések konkrét eredményeket jelenthessenek mindenki számára. Így valósulhattak és valósulnak meg folyamatosan a vízminőség javító, hulladékkezelést korszerűsítő, tisztább környezetet eredményező projektek. Az Igazgatóság a környezetvédelmi Phare és Átmeneti Támogatások programokat menedzseli és koordinálja a magyar természetvédelmi és környezetvédelmi LIFE pályázatokat. Strukturális és Kohéziós Alapok Közreműködő szervezeteként támogatást nyújt pályázatok előkészítésében. A 2007-től indult programozási időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében szintén ellátja a Közreműködő Szervezet feladatait.
A nap következő programjaként a Környezet és Energia Operatív (KEOP) konstrukció keretén belül, az „Az országos védettségű Kámoni Arborétum természeti értékeinek helyreállítása és fejlesztése" című beruházás helyszínét tekinthették meg az újságírók. Az elnyert 170.950.000,- Ft támogatásból valósul meg a közel 150 éves Arborétum növényzetének felújítása.

A Szombathely város Kámon városrészében található Arborétumot Saághy István hozta létre az 1800-as évek végén. Az Arborétumot 1950-ben védett területté nyilvánították, kezelését 1953 óta az Erdészeti Tudományos Intézet látja el. A 25 hektáros területen ma már közel 2500 növényfaj, és a velük ökológiai közösséget alkotó állatfajok élnek. Napjainkban a kert a környezeti nevelés egyik fő színtere, ahol hazánk leggazdagabb fás szárú gyűjteménye, fajtafenntartó telepek, tanúfák találhatók. Ezek a növények nemcsak dekoratív értéket képviselnek, hanem hazai és nemzetközi kutatások alapjául is szolgálhatnak, melyhez hozzájárul a világ arborétum-hálózatával való intenzív kapcsolattartás. Mostanra azonban az idősebb, legyengült növényegyedek közül több elpusztult, és helyükre a gyűjtemény szempontjából értéktelen gyomfajok települtek be, amik rontják az értékes, védett fajok életben maradásának esélyeit.

A felújítás ezeknek, a többi fajt elnyomó egyedeknek az eltávolítását, valamint a kipusztult egyedek pótlását célozza meg, annak érdekében, hogy az Arborétum megint teljes pompájában tárulhasson az érdeklődők elé. A munkálatok 2010 tavaszán kezdődnek meg, és várhatóan 2011 őszére érnek véget. A projekthez szorosan kapcsolódik, a vele egy időben zajló, az Arborétumot a Gyöngyös-patak völgyének turisztikai hálózatához fűző nyertes NYDOP pályázat, melyben az ERTI konzorciális partnerként vesz részt. Ennek keretében valósul meg a Kámoni Arborétum komplex turisztikai célú fejlesztése.

A Látogató és Ökoturisztikai Központ felépítésének, a nagyméretű információs táblák kihelyezésének, valamint a turisztikai programcsomag létrehozásának Szombathely MJV Önkormányzata, az 5,4 km hosszú tanösvény hálózat kialakításának pedig az Erdészeti Tudományos Intézet a felelőse. A projekthez hozzá tartozik továbbá, a Csömötei-hegyen egy kilátó és egy mini szabadidőpark létrehozása, valamint egy 22 km hosszú túraútvonal kialakítása az Arborétum, és a térség látnivalóinak összekötésével.

A fentiekben bemutatott két fejlesztésen kívül a KvVM Fejlesztési Igazgatóság több mint 700 db további projektet kezel. Az Igazgatóság 208 munkatársának segítségével és mindennapi munkájával érhetőek el azok a kitűzött környezetvédelmi célok, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egészségesebb, tisztább környezetben élhetünk.

Az uniós környezetvédelmi támogatásokról (2007-2013) röviden
Beruházások nélkül nincs fejlődés, ötletek nélkül nincsenek fejlesztések. Hazánk a fejlesztések megvalósításában nem marad magára, az Európai Unió támogatásaival megvalósulhatnak a régóta esedékes környezetvédelmi beruházások. A megnyíló pályázati lehetőségek révén biztosítható a települések számára, hogy megoldják évek óta húzódó környezetvédelmi problémáikat, amely elérhetővé teszi mindannyiunk álmát: egy egészségesebb, tisztább és biztonságosabb országot. Hazánk környezeti és természeti értékei Európa szerte egyedülállóak, védelmük érdekében már számos jelentős lépést tettünk. Az Unió pénzügyi alapjai közül Magyarország jelentős forrásokat fordíthatott környezetvédelmi és természetvédelmi beruházásokra. Az Új Magyarország fejlesztési Tervben foglalt célok megvalósítására országunk 2007 és 2013 között közel 6000 milliárd forintos támogatást kap. Ebből az összegből a stratégiai jellegű, környezetvédelmi és energetikai beruházásokra 1332 milliárd forint használható fel. Mindezekhez a Környezet és Energia Operatív Program biztosít kereteket. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint az uniós környezetvédelmi beruházások koordinálója, a források lehívásában kiemelkedő szerepet elfoglaló intézmény hazánkban. Jelenleg több mint 400 környezet- és természetvédelmi projekt sikeres megvalósulását segíti.


A Környezeti és Energia Operatív Program dióhéjban

A környezet értékes, vigyáznunk kell rá, ugyanakkor elősegíteni, hogy környezetünket fenntartható módon fejleszthessük is. A környezetvédelmi beruházásokat biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv, mely stratégiai szinten fogalmazza meg hazánk társadalmi-gazdasági felzárkózásához szükséges lépéseket. Az elméleti, hosszú távú stratégiai dokumentum a Környezet és Energia Operatív Programban kerül részletes kifejtésre. A program a fő fejlesztési irányvonalakat ún. prioritástengelyként fogalmazza meg, úgymint: Egészséges tiszta települések ● Vizeink jó kezelése ● Természeti értékeink jó kezelése ● Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése További információ: www.kvvmfi.hu

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A 81-esig már nem értek el, felborultak, meghalt az utas

Gyorsan hajtott és felborult autójával egy ittas férfi Móron szombat este, utasa meghalt; a… Tovább olvasom