Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Csopakon élnek a legtehetősebbek

Az ezer főnél nagyobb települések közül a legtehetősebbek Csopakon élnek, míg a legkisebb elkölthető jövedelemmel Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn lakók rendelkeznek.

A GfK Hungária Piackutató Intézet közleménye szerint a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező Csopakot Telki, Budaörs, Tiszaújváros és Üröm követi. A legkisebbel rendelkezők pedig - az ezer főnél nagyobb települések sorában - Tiszabő mellett Alsószentmárton, Szendrőlád, Kántorjánosi és Vilmány.

A megyei lista szerint Budapesten a legnagyobb az egy főre jutó vásárlóerő, Fejér megye követi, míg a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

A sorrendet a GfK Hungária az általános vásárlóerő index alapján állapítja meg. A mutatóban a 100 százalékot az országos átlag adja - válaszolta az MTI kérdésére Kui János, a GfK Hungária kereskedelmi szektor menedzsere. Az index számításában a Központi Statisztikai Hivatal kereseti, ellátottsági, az APEH jövedelemstatisztikai és más adatokat, valamint kikérdezés eredményeit veszik figyelembe különböző súlyok alapján - tette hozzá.

A GfK közleménye szerint Csopakon az általános vásárlóerő index 136,8 százalék, Tiszabőn pedig mindössze 41,6 százalék. Kui János az MTI-nek elmondta: a két évvel korábbi vizsgálatban Csenyéte volt a legszegényebb az ezer főnél nagyobb települések között. Az akkori 37,6 százalékos mutatóhoz képest Tiszabő 41,6 százalékos indexe előrelépést jelez az országos átlag felé.

A megyéket tekintve élen álló Budapest mutatója 133,6 százalék, az azt követő Fejér megye már közelít az országos átlaghoz a 109,0 százalékos indexszel. A legnagyobb nehézségekkel - az ezer főnél több lakossal rendelkező településeket figyelembe véve - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében küzdenek, ott az általános vásárlóerő index jócskán elmarad az országos átlagtól, mindössze 75,4 százalék.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árvízvédelem a Marcal jobb partján

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közel 187 millió forint vissza nem… Tovább olvasom