Kisalföld logö

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 19°C Még több cikk.

Az égiekkel teljes a család

Hetvenöt-száz évig tartják fenn a hozzátartozók elődeiknek a sírhelyet, s a nagyvárosban átlagosan 10 évig mondatnak gyászmisét a halál után. A családfakutatás reneszánszát éli, a régi halottakra mégis kevesebben emlékeznek.
Láthatták azt az „In memoriam" gyászközleményt kedden, amelyben egy asszony szüleinek és két testvérének képét jelentette meg. A hatvanegy éves, jobaházi Tóth Imréné Edit néni már négy éve megemlékezik lapunkban az elhunytakról.

– Nagyon összetartó család vagyunk, szüleim és két bátyám fotója – és velük sok más gondolat – nap mint nap foglalkoztat. Nem múlik el nap, hogy ne gondolnék négyükre, sírjukat hetente látogatom – tette hozzá.

Általánosságban körülbelül 75–100 évig „élnek" a sírok, az elődök élő emlékezete is a földbe költözik ennyi év után. Giczi József, a Győr-Szol temetőüzemeltetési üzemvezetője szerint jellemzően két generáció váltja meg a sírt, s csak a végső nyughelyek 15 százalékánál kér újabb 25 évet a harmadik generáció – vagyis a dédunoka. Közben – nagyon óvatos becsléssel – a végső nyughelyek 5–10 százaléka nem éri meg a második 25 évet sem, ugyanakkor talán fontosabb, hogy a megváltottakra mindig kerül mindenszentekkor virág és mécses – mondja Giczi József.

De minél nagyobb a város, annál rövidebbnek látszik az élő emlékezet, Benkovich Ferenc, a győri Szentlélek-templom plébánosa szerint a halálozás után mintegy tíz évig mondatnak a halottért misét a legfontosabb évfordulókon.

A győri Móricz Andráséknál a gyökerek követésének hagyománya van. Fotó: Mészáros Mátyás
A győri Móricz Andráséknál a gyökerek követésének hagyománya van. Fotó: Mészáros Mátyás


– A szülőfalumban a dédszülőkért is minden jelesebb évfordulón gyászmisét mondattak ötven-hatvan évvel a haláluk után. Az egyszerű lélek számára a hála – ami az erények királya – sokszor fontosabb volt, mint a modern ember számára. Mert az ember régen köszönetet mondott az örökölt földért is, ami a megélhetést jelentette a családoknak – magyarázza a pap.

Mindeközben a családfakutatás iránti láz a rendszerváltás óta tart, a kutatást kérők többsége középkorú vagy idős, három-négy napot tölt a levéltárban. Bana József, a Győri Levéltár igazgatója szerint körülbelül 10-szer annyian kérnek kutatási engedélyt, mint a szocializmusban, amikor a nemesi származással senki nem büszkélkedett. A két háború között elsősorban a származás miatt kutatták az elődök nyomait, a levéltári rendszer akkor szigorúbb volt, most viszont a személyiségi jog védelme szab korlátot. Más anyakönyvi másolatát ugyanis csak 90 évvel a születés után kérhetjük ki a levéltártól, s ez nem is sok: Franciaországban 150 év a határ. Ennek oka, hogy akadhat kellemetlen körülmény az adatok között: törvénytelen születés, öngyilkosság, amit nem lehet közkinccsé tenni. Így például az örökbefogadottak sem kaphatnak adatot vér szerinti szüleikről, ha azok nem egyeznek bele – mondta az igazgató.

A győri Móricz Andráséknál a gyökerek követésének hagyománya van, így egészen az 1500-as és 1600-as évektől ágazó családfát örökölt. Azt vallja, hogy a magunk ismeretéhez a család ismeretére is szükség van, s a történelem is a családdal kezdődik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ajtókat nyitó kulcsszó: cserediák

Állásesély – „Rugalmasságot tanulunk, az életrajzban jól mutat a külföldi tapasztalat." Tovább olvasom