Kisalföld logö

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 7°C | 10°C Még több cikk.

A vörösiszappal elöntött földeken a talaj szennyezettsége alacsonyabb a vártnál

A vörösiszappal elöntött, mintegy ezer hektár termőföld szennyezettsége kisebb a vártnál.

A vörösiszappal elöntött, mintegy ezer hektár termőföld szennyezettsége kisebb a vártnál, az ipari katasztrófa sújtotta területeken a kárelhárítás folyamatos, szakszerű és szervezett módon folyik - mondta Szabó Csaba miniszteri biztos szerdán Budapesten, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

A testület tájékoztatót hallgatott meg a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek kármentesítéséről és jövőbeni hasznosításáról.

A szennyezés a Devecser környéki területeket eltérő mértékben érintette, és ehhez igazodik a kárelhárítás is.

A miniszteri biztos elmondta: eddig 72 földtulajdonos jelezte kárigényét, és még csaknem ugyanennyivel számolnak. Szabó Csaba közölte: csak rendkívül kevesen szeretnének korábbi földjüktől "megszabadulni", pedig lehetőség lenne rá, hogy azt az állam megvásárolja vagy számukra csereföldet biztosítson.

Tájékoztatott arról, hogy már elkészült a Vidékfejlesztési Minisztériumban az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy 4 millió forintot igényeljenek káraik enyhítésére. Az élelmiszertermelők számára ez a rendelet 130 millió forint anyagi forrás felvételét jelentheti. Az igénylések benyújtására decemberben kerülhet sor.

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára szólt arról, hogy a kormány felkérésére az MTA szakértői már a katasztrófa bekövetkezése után adtak szakvéleményeket, és ezek jól szolgálták a szervezett kárelhárítást. A megtett intézkedések elsősorban az emberi élet és vagyontárgyak védelmét szolgálták, majd a nemzetközi konfliktusok elkerülését tűzték ki célul. Ezen azt kell érteni, hogy számottevő szennyező anyag nem jutott sem a Mosoni-, sem a Nagy-Dunába.

Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense kifejtette: az érintett mezőgazdasági területek talajának kémhatása nem változott jelentős mértékben, mivel az korábban is 7,2-7,5 közötti pH-értéket mutatott. Emellett a talajok nehézfém-koncentrációja sem mutatott eltérést a korábbitól.

A szakértők szerint a vörösiszap-szennyezés által érintett termőterületeken - amelyek között van szántó, legelő, erdő, láp, sőt halastó is, valamint úgynevezett Natura 2000-es terület - az érintettség mértéke szabja meg, hogy milyen agrotechnikai módszerrel kell a talajt kezelni.

Azokban a térségekben, ahol a vörösiszap-borítás nem jelentős mértékű, ott a dudarit alkalmazásával lehet a talaj termőképességét a továbbiakban is biztosítani. Ahol viszont az iszapszennyezés jelentős, ott a szennyezéstől meg kell tisztítani a talajt, és komposzttal, valamint tőzegkeverékkel kell a szerves anyagot pótolni a talaj felső rétegében a szakértők véleménye szerint.

Az egyetemi docens kiemelte: az érintett területek jelentős részén energiaültetvényt kell telepíteni, a kutatók főként fás szárú növényekben gondolkodnak. A szakértők ugyanakkor jelezték, hogy élelmiszertermelést ezeken a területeken jó ideig nem lehet majd folytatni, amelyet jogszabályban is rögzíteni kívánnak.

Dobson Tibor tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében arról beszélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa a tízes tároló gátjának átszakadása miatt következett be, és mintegy 700-800 ezer köbméter vörösiszap öntötte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A tragédiának tíz halálos áldozata és százat meghaladó sérültje van.

Az ezredes jelezte: pénteken Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató helyszíni bejárást tart, amelyen felméri a jelenlegi helyzetet.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adventi fények: Élő videó Sopronból

Szerda délután ünnepi díszbe öltözik Sopron belvárosa. Kövesse az adventi lámpagyújtást a… Tovább olvasom