6°CCsöppnyi Bajorország Abda határában
2012.02.08. 12:01:09
Főfogásnak a ház egyik különlegességét, kétszemélyes Bavaria-tálat rendelünk, s kérésünkre a szakács külön tálkában ízelítőt ad a remek bajor káposztából is.
Bavaria étterem, Abda
Besorolás: magyaros és bajor ételek, II. kategória
Az 1-es főúton Hegyeshalom irányába autózunk. Jobb oldalunkon épp az egykoron messze földön híres abdai bazársor mementói mellett haladunk el, melyek szinte hozzáforrtak a rendszerváltást követő két-három év megyei örökségéhez. A település végén található benzinkútnál kanyarodunk le, s a töltőállomás közvetlen szomszédságában lévő, sárgára festett Bavaria étterem előtt parkolunk le.
Maga az épület és a kút már a nyolcvanas évek közepén is állt: a megyei piacgazdaság korai, ám eredendően bukásra ítélt próbálkozásának (emlék)helyénél járunk. Ha visszautazunk gondolatban huszonöt évet az időben, akkor magukat roppantnak keménynek tartó benzinkutasokat, naphosszat lebzselő pincéreket látunk itt - nagyjából úgy képzeljék el a díszes vircsaftot, mint Kakszi Lalit és barátait az Üvegtigrisben.
Kollektív emlékezetünket ugyan megtéveszteni nem engedi, mégis meglepetten könyveljük el azt a tényt, hogy napjainkban kulturált, igényesen berendezett étterem képét mutatja a Bavaria - az angol földrajzi név magyar jelentése: Bajorország - január egyik hűvös hétfő estéjén. Noha az asztalok fele körülbelül foglalt - mielőtt ebből bárki azt a következtetést vonja le, hogy nem beteg a magyar gazdaság, ki kell ábrándítanunk: rajtunk kívül csak külföldi vendégek vacsoráztak itt -, a felszolgáló kisasszony rövid időn belül asztalunknál terem; udvariasan átnyújtja az étlapot, majd felveszi az italrendelésünket.
Az ételkínálat se nem hosszú, se nem rövid, mutatóban valóban akad pár bajoros fogás. Igaz, az szóba sem jöhet, hogy Richard Wagner ujjait nyaldossa a kivétel nélküli dél-németországi specialitások láttán. Részünkről elfogadjuk, hogy kizárólag német ételekkel képtelenség nyereségesen üzemeltetni éttermet Abda határában, de például a bajor sörlevest vagy grillezett kolbászkákat esetleg fel lehetne venni az étlap megújításakor.
Első körben bajor húsgombóc- és sáfrányos fokhagymakrém levest kérünk. Előbbi erőssége a friss sárgarépa és a gombócok - szerencsére egyikkel sem spórolt a szakács -, míg utóbbi a finom fokhagymakrém leves két titkát magában hordozza: kifogástalan alapléből és minőségű fokhagymából készült. S ez még akkor is igaz, ha a sáfrány karakteres ízét nem érezzük a sajtos krutonnal tálalt levesen.
Főfogásnak a ház egyik különlegességét, kétszemélyes Bavaria-tálat - sült libamáj és csülök, valamint sajttal töltött jércemell a főszereplők vegyes körettel - rendelünk, s kérésünkre a szakács külön tálkában ízelítőt ad a remek bajor káposztából is. A Bavaria-tál egyértelműen leggyengébb pontja a jércemell, amelyet jóval előbb rántottak ki, így kihűlve érkezett tányérunkra, de elméleti szinten sem értjük, hogy kiváló sült húsokat miért kell panírozott társaságba keverni? Ugyanakkor mind a ropogós csülök, mind a libamáj első osztályú - ezen páros fűszerezését, elkészítését csak méltatni tudjuk.
 |
Az étkezést lezáró, ezért mindig kulcsfontosságú desszertre szintén rossz szavunk nem lehet: a szilvalekváros-mákos "palacsintarögök" puncsmártással, valamint a vaníliafagylaltos piskóta roládok kimondottan ötletes, finom édességek. A 8490 forintos számla pedig korrekt: úgy érezzük, nem dobtuk ki feleslegesen a pénzünket Abda határában.
Konyha: kisebb hibák ellenére is mindhárom fogásnál bizonyította rátermettségét a szakács, 7
Minden egyéb (felszolgálás, étlap, berendezés, miliő): udvarias, segítőkész felszolgálás, egyszerű, de igényes belső tér az étteremben, 8
12 hozzászólás
szabo1936
2012.02.11. 16:03:19 
