Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 22°C Még több cikk.

TŰNŐDÉSEK

2017.09.10. 10:55:10

„Ha ketten közületek egyetértve kérnek valamit a földön, meg fogják kapni Mennyei Atyámtól.” (Mt.18/19.)

Sokszor beszélt Jézus közösségről, a közösségben megélt szeretetről, a kiengesztelődés békét és üdvösséget hozó öröméről. Mindezt megkívánta követőitől is. Máig érvényes: az egyént csak a közösség, a közösséghez való tartozás tudata képes megtartani hitében és magyarságában egyaránt. A hívő ember közösségen keresztül kapcsolódik Istenhez. A „valahová” tartozás erősít meg bennünket. Fontos, hogy ne csak mi mondjuk magunkról, hogy „hiszek”, hanem időről időre ezt egy egész közösség is visszaigazolja és megerősítse…

Jézus megtanított bennünket imádkozni, kérni. De mindez csak igazán úgy hiteles, ha közösségben történik, s annál hatásosabb, minél többen, s nagyobb egyetértésben végzik. Úgy tűnik, éppen ebben van a legnagyobb hiány mostanság szerte a világon. Széthúzás, pártoskodás mindenütt, amerre csak nézünk. Pedig milyen egyszerű is lehetne…

Ami Isten tervében áldásként szerepel, az ránk nézve – főként az utóbbi időkben - átok, hiszen képtelenek vagyunk az összefogásra. Fájdalmas ez a közéletben uralkodó zsigerből ellentmondás pro és kontra. Olyan mélyen átjárja társadalmunkat ez a „felülről” támadó nyavalya, hogy szinte kiirthatatlan. (Sajnos, minden relációban megjelenik.) Azon múlik jövőnk, hogy tudunk-e szakítani ezzel a tendenciával. Mert amíg nincsen egyetértés közöttünk, hiába minden erőfeszítésünk.

Létkérdés, hogy megtaláljuk a közös nevezőt! Jézus tanít bennünket: higgadtságra, türelemre, párbeszédre. Példát mutat, hiszen még a vele ellenkező véleményen lévőkkel – sőt, ellenségeivel - is kész volt a párbeszédre. Azonban nem reagált felétlenül mindenre – ma úgy mondanánk: „nem csapott le minden feladott labdát”. Viszont napjainkban sokan úgy vélekednek, hogy az erőtlenség megnyilvánulása lenne, ha nem vennének revánsot rögtön a vélt vagy valós sérelmekért. (Ezért aztán egy ponton túl már tulajdonképpen nincs, nem lesz különbség az egymással szembenállók között.) Bizony valóságos háború folyik, melynek tétje ősidők óta ugyanaz: minél nagyobb befolyást szerezni, uralkodni a másik, az egész felett. S mi napról napra kénytelenek vagyunk „két tűz” között élni.

Jobbító törekvéseinket tudná megerősíteni a közös imádság ereje. Erre vállal garanciát maga Jézus, erre kér, erre buzdít…