Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 22°C Még több cikk.

A szőlő és a bor a magyar királyi törvénykezésben IV. (1546)

2013.10.14. 10:24:00

Ha a török kori királyi törvényeket böngésszük, csak a törvényi szövegekből is nyugodtan kitalálhatjuk, az eddigi virágzó, középkori Magyarország a folyamatos háborúskodás, pusztítás mocsarába süllyedt, ahol a törvények a katonaállításról, elkobzott birtokok, javak visszaállításáról, adózásról, katonai szervezési feladatokról szólnak. Néhány kivétel azonban utal a gazdasági élet rendes működésére is.

Itt van pl. az 1546. évi XLVI. törvénycikk, amely a „Csallóköz szigetnek a gabona és bor kivitelére és behozatalára vonatkozó régi szabadságai megtartandók” címet viseli:

Hogy a királyi felség Csallóköz sziget nemeseinek, valamint jobbágyainak és egyéb lakosainak is engedje meg, hogy a gabonát és bort, régi szokásukhoz és szabadságaikhoz képest szabadon vihessék ki és hozhassák be.

1. § És parancsolja meg Ő felsége az ő kapitányának és többi, ugy német, mint magyar kapitányainak, hogy a nevezett sziget lakosainak a szabadságát sérthetetlenül tartsák meg.

2. § Mert ezek a kapitányok e részben Ő felsége parancsainak eddigelé nem akartak engedelmeskedni.


I. Ferdinánd
I. Ferdinánd

I. Ferdinánd (1526-1564), miután komoly területek elvesztése árán fegyverszünetet köt a törökkel, igyekszik a Királyi Magyarország megmaradt részein megszilárdítani hatalmát. A háborús zűrzavar, helyi hatalmaskodások miatt több régi kiváltságot, jogot kénytelen megerősíteni. Ekkor már Buda eleste miatt Pozsony a királyi székhely, ennél fogva felértékelődik az udvar közelében elterülő Csallóköz jogainak rendezése, hisz ez a terület a gabona ellátás egyik kiemelt régiója. Érdekes, hogy a gabona szállítások mellett a bor szállítás jogait is említi a törvény. Való igaz, hogy a Csallóközben is termett bor, akár még jelentős mennyiségekről is beszélhetünk, de ez semmiképp sem jelentette a borkivitelt a területről, sokkal inkább utalhat a törvény inkább az ellenkező irányú mozgásra, ami a felső komáromi és a Pozsony környéki jó minőségű borok behozatalát jelenthette. A szigeten egyébként is évszázados hagyományai voltak a helyi termékek, gabona, élőállat kivitelének, s cserébe bort, gyümölcsöt vásároltak a helyi emberek. Ezen régi jogokat úgy tűnik a helyi kapitányok hatalmaskodásaival, prédálásával szemben kellett megvédeni.