Kisalföld logö

2018. 07. 19. csütörtök - Emília 18°C | 28°C Még több cikk.

Zenés város: Az Eurovízió alatt Lisszabonban – 2. rész

2018.05.08. 21:37:04

Lisszabonban mindenhol jelen van a zene: utcai muzsikusok, fado énekesek és most már az Eurovízió is otthon van a portugál fővárosban.

Már említettem, hogy Lisszabon tele van zenével. Elég kimenni az utcára a belvárosban és már hallani is. A metró megállókban is gyakran játszanak dallamokat, a feljárónál utcazenészek gyűjtenek buszjegyre, új hangszerre vagy csak az elismerést szeretnék kiváltani. De az árkádok alatt, a lépcsőfordulókban is ott várják gitárokkal, hegedűkkel, dobbal és igazán szép énekhanggal, hogy a közönség rájuk figyeljen. Olyat is láttam már, egészen pontosan a lisszaboni felvonónál, hogy egy egesz család, apuka, anyuka és lányuk kiültek muzsikálni, előadni a lány saját szerzeményeit is. Nem is értem, egy-egy dalfesztivál versenyző hogy bírja ki, ha hallja őket, hogy ne álljon be közéjük négy taktus erejéig.

Megérkezésem után azonnal a városba mentem és a Cais do Sodren, a Tejo partján egy idős úr gitározott. Egy német fiúval – aki szerintem bűvész volt, mert a feneketlen táskájából egymás után húzta elő a Sagres sörösüvegeket- hallgattuk az utolsó metróig, amikor ő is abbahagyta. Addig szinte fel sem tűnt neki, hogy rajtunk kívül alig figyel valaki oda a művészetére, látszólag teljesen belemerült abba, amit csinált. És jó is volt! Tökéletes péntek esti kikapcsolódás. 

Az utcán is szívből szól a dal

Kicsit beszélgettünk is vele, amiből kiderült, hogy bár azt hittük, de nem hajléktalan; a zene szeretete miatt tölti itt néha az estéit. Néhány dalát éppen ott, előttünk költötte, nekünk pedig fel sem tűnt, hogy csak kísérletezik a hangokkal. 

Másrészről ott vannak azok a fiatalok, akik imádják hordozható hangszórókon üvöltetni a zenét, ami elsőre elég idegesítő. De ha nem éppen tanulni, vagy olvasni ment ki valaki a parkba ahol feltűnnek, még tetszhet is ez a rendhagyó szórakoztatás. Akinek meg nem jön be, az vegyen egy pohár sört és próbálja meg egy kicsit lazábban felfogni a dolgokat. 

Nekem eddig legjobban a szurkolók hangja tetszett. Amikor a meccseket megelőzően felcsendül a csapatuk indulója a stadionban és a futballisták kivonulására mindenki teli torokból énekli az ismerős szöveget. Ilyenkor (hacsak nem egy nagy kedvenc és riválisairól van szó) szinte mindegy ismelyik együttes fut ki a gyepre, a libabőr garantált. 

Lisszabon éjjel is tartogat csodákat. A házak, a különböző épületek a régi Lisszabon hangulatát idézik, amikor még nem lepték el a turisták.
Lisszabon éjjel is tartogat csodákat. A házak, a különböző épületek a régi Lisszabon hangulatát idézik, amikor még nem lepték el a turisták.

Lisszabonban nyaranta rengeteg zenei fesztivált szerveznek. Már most is tartanak szabadtéri koncerteketde lesz NOS Alive, ami a saját bulijuk és stílusosan meghívták rá a Portugal nevű amerikai bandát. A világhírű Rock in Rio-n pedig itt lesz a Muse, Bruno Mars, Demi Lovato és az E Muitos Mais – azaz amit én leolvastam a metróalagút egyik hirdetőtáblájáról, mire felfogtam, hogy ez azt jelenti; és még sokan mások...

De a klasszikus stílus kedvelőireis gondolt a város: a belémikulturális központban gyakran lépnek fel különböző kórusok, a hétvégén például a filharmonikus együttesük ad majd koncertet.

Szóval ebbe a városba jött az Eurovizió. A magyar AWS frontembere tegnapi koncertjük alatt be is mondta a mikrofonba, hogy mennyire tetszik nekik a fado zene...

Szerelem, saudade, fado 

A fado, a zene, az érzés, a szerelem, amiről Portugáliával és főleg Lisszabonnal kapcsolatban beszélni kell. Bár bőven lenne mit tanulmányozni az eredetével kapcsolatban, a fővárosiak megingathatatlanul valják, hogy az igazi fado Lisszabonból, azon belül Alfamából indult.

A fado bárok nagyon hangulatosak, még akkor is, amikor nem énekel a fadista.
A fado bárok nagyon hangulatosak, még akkor is, amikor nem énekel a fadista.

“A fado a szerelem, nem hallgatjuk, hanem érezzük” – mondta Pedro, az egyik helyi fado bár “porondmestere”. Ez a hely, ahova legtöbbször mentünk a barátaimmal, főleg mert a portugál tanáraink szerint itt lehet igazi fadot hallgatni. Akkor egy fiatal lány énekelt és egy-egy dal erejéig még általános iskolás unokatestvére is csatlakozott hozzá. “Tudjuk mi az a saudade? Ez az édesanyád szeretete, egy régi szerelem emléke. A saudade, amikor egy elvesztett családtagunkra gondolunk. Számunkra nagyon fontos a család és az igaz barátság, ezért szeretnénk, ha nagyon lassan telne az idő, mert nem akarunk senkit elveszíteni. Erről szól a fado. Ezért csillognak gyakran könnyek a fadista szemében. Ha fadot írunk, verset költünk. Visszamegyünk az időben és megpróbáljuk megfejteni az érzéseket, gondokat” – folytatta Pedro, aki aztán a zenészeket is bemutatta. Elmondása szerint a hagyomány szerint egy klasszikus gitár és egy portugál gitár kíséri a férfi vagy női (de eredetileg női) énekest. A bárban egy 13 éves fiú is fellépett, akit ha nem látok, csak hallok, biztos nem hiszem el, hogy ennyire fiatal. A portugál gitáron pedig  Pedro szavaival élve egy “igazi helyi macho” játszott, aki napközben cseppet sem ilyen finom foglalkozás űz, mint a zenélés: bikákkal küzd az arénában(bár a küzdelem talán erős kifejezés, mert itt nem ölik meg a bikát, mint Spanyolországban, ez az állat kontrolállásáról szól). Az énekesek bármelyik tehetségkutatón elsöprő sikereket aratnának és vannak is közöttük, akik pop dalokat is írnak, de elmondásuk szerint nekik első a hagyomány. 

 

Amália Rodrigues a leghíresebb fadista 


Ezeken a helyeken ugyanúgy esznek-isznak a vendégek, mintbárhol máshol, ám amikor eljön a pillanat, csendet és figyelmet kérnek, leoltják a lámpákat (“mert a fado a szerelem, és a szerelem a sötétben történik”) és vörös fények gyulladnak ki – ez is az első fadistákra utal, egy bizonyos foglalkozást űző hölgyekre, akiket gyakran keresték fel az urak, ha a saudade érzés gyötörte őket...

A kontinens legjobb dalai a városban

Közben hamarosan kezdődik az Eurovízió első elődöntője, szombat éjjel pedig már a nyertest is ismerni fogjuk. De most gondoljunk kicsit a tavalyi győztesre, aki egy olyan versenyt nyert meg, ahol a kontinens (sőt, azon túli is) legjobb dalait hasonlították össze az emberek, a zsűri és a közönség a világ számos pontjánSalvador Sobral Amar pelos Dois vajon mire is emlékeztet minket? Egy régi szerelem, szomorkás, melankólikus hangulat, talán saudade? Néhány sorral feljebb írtam erről...

 

És még egy dallam, amit meg kell említenem, ha Lisszabon és Portugália (és az nem az állandó dudálás a saját maguk okozta dugókban ácsorgó autósoktól): a hang, ahogy az óceán hullámai görgetik a fenéken lévő, simára lecsiszolódott köveket. A partról majd a harmadik részben...