Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Zsiráfnyak és evolúció

Magyarországon is több jelentős tudományos központ bekapcsolódik Charles Darwin, az evolúcióelmélet kidolgozójának születésnapján, február 12-én világszerte tartott rendezvénysorozatba – és ebből Szeged sem marad ki.
Kétszeresen is különleges évforduló lesz 2009. február 12.: akkor írják Charles Darwin, a nagy angol természettudós születésének 200. évfordulóját, s ugyanabban az esztendőben lesz 150. éve, hogy műve, A fajok eredete, megjelent. A világon nagyon sok helyi megemlékezés zajlik február 12-e alkalmából, évről évre. Ezek közös fóruma az amerikai Darwin Day Celebration szervezet, melynek célja: a Darwin-nap 2009-re valódi nemzetközi ünneppé váljék. A kezdeményezések száma évről évre növekszik – idén már Magyarország is bekapcsolódott a Darwin-ünnepbe, a Szkeptikus Társaság révén.

– A darwinizmust rengetegen keverik egy másik evolúciós elmélettel, a lamarckizmussal – mondja Maróti Imre egyetemi docens, aki Greguss Pál professzortól sajátította el az evolúcióval kapcsolatos ismereteit. Lamarck, Darwin elődje még úgy gondolta: a környezeti tényezők közvetlenül hatnak az élővilágra, annak változására. Sokan meg vannak győződve arról, hogy – például – a zsiráf nyaka úgy alakult ki: az állat őse, igyekezve elérni a fák ágait, gyakran nyújtogatta a nyakát, a nyak alkalmazkodott, és nemzedékről nemzedékre kicsit hosszabb lett. Holott a változás nem így történt, hiszen ha nem belülről, a gének szintjén indul ki, nem öröklődik, tehát nem is alakíthatja át a fajt.

Akkor hogyan történik a környezethez való alkalmazkodás, hogyan
Tudjuk, de mégsem

„Darwintól származunk?" – kérdezett vissza bizonytalanul egy általános iskolás diák, mikor megkérdeztük tőle, szerinte mit jelent az evolúció. De a felnőttek körében sem sokkal jobb a helyzet. Maróti Imre mondja: a reál terület művelői még csak-csak tájékozottak a humán műveltség iránt, sokan járnak közülük színházba, olvasnak irodalmi műveket, hallgatnak zenét – fordítva azonban sokkal rosszabb a helyzet. Így állhat elő, hogy bölcsész végzettségű emberek alapvetően tájékozatlanok a biológiában, és nyitottak az áltudományokra. Az évforduló kapcsán Biológiai evolúció és Darwin tanai címmel Maróti Imre biológus, nyugalmazott egyetemi docens tart előadást az érdeklődőknek hétfőn az SZTE tanárképző főiskolai kara Szilléri sugárúti épületében.  
érvényesül a létért való küzdelem? Mindig vannak olyan egyedek, amelyek különböző mutációk – a gének hirtelen, ugrásszerű megváltozása – következtében valamiben eltérnek a szokványostól. Például, maradva az őszsiráf-példánál, egyesek bizonyos mértékben hosszabb nyakkal jöttek világra, mint a többi. Így gyorsabban, jobban fejlődtek, utódai pedig – hiszen a változás „belülről", génmutáció következtében jött létre – örökölték is a hosszabb nyakat, így a jobb táplálkozási lehetőségeket, következésképpen jobb szaporodási lehetőségeket. Lehetővé vált, hogy szinte „robbanásszerűen" elszaporodjanak, kiszorítva a normál nyakú egyedeket. De ennek semmi köze a „nyaknyújtogatáshoz".

A másik veszélyt, ami a darwinizmust fenyegeti, az újabban – szintén Amerikából – ideszármazott, az elüzletiesedett kisegyházak képviselte nézetek jelentik, melyek szerint az élőlényeket Isten teremtette. Ez tudománytalan nézet, ám nem szabad keverni a hit kérdéseivel, az már – ahogyan mondani szokás – más történet.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Holtan találtak rá az eltűnt kisfiúra

Holtan találták meg saját lakásuk szennyvízaknájában a Máriapócson kedden eltűnt ötéves kisfiút. A… Tovább olvasom