Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Volt egyszer egy kaszinó a szegedi Bartókban

A rendszerváltás utáni első évek legendáriumához tartozik ma már, hogy a szegedi Bartók Béla Művelődési Házban igazi, élőjátékos, rulettasztalos kaszinó működött. Szabó Béla volt az intézmény első igazgatója, aki állítja, nem azért zárták be, mert valóban csődbe ment volna. Nagy nyereményeknek, életutak tragikus befejezésének egyaránt szemtanúja volt a vezető.
Szabó Béla szakálla megőszült, a kaszinó bezárt. Fotó: Segesvári Csaba
A Bartók előtt 1990 és 1994 között doorman állt, este nyolc után szmokingos urak érkeztek és tűntek el a hatalmas, kétszárnyú ajtó mögött. Egy éjszaka olykor hétszáz ember is megfordult az intézményben. Hajnali négy óráig tíz asztalnál játszottak a vendégek, vagy csak sétáltak kezükben pezsgőspohárral. A legnagyobb nyeremény 50 ezer, a legnagyobb bukás 140 ezer márka volt. A kaszinóba 10 márka belépti díjat, úgy ezerkétszáz forintot kellett fizetni, ezt az összeget lejátszhatta a szerencséjét kipróbáló egyén.

Szabó Béla, a kaszinó akkori igazgatója azt mondja, sok egyetemista tartotta fenn magát abból, hogy a tíz márkáját rendszeresen megduplázta, aztán szépen megállt a játékban, és hazament. Sokan azonban nem álltak meg, és számukra – akárcsak a regényekben – a kötél maradt. Ilyen történetekkel akkor tele volt Szeged, de sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánta senki. Az igazgató főleg nem tehetett ilyet, hiszen ebben a szakmában alapkövetelmény a diszkréció. Pedig mesélhetne: arról a vállalkozóról például, aki kihívta az utcára, és megmutatta a csomagtartóját, abban több százezer német márka hevert kupacban. Tudja, a szegedi értelmiség krémjét kik képviselték: sokakat kapott el a kábítószernél is súlyosabb betegség, a játékszenvedély. Az ő kezüket nem lehetett lefogni: „kis nyusziként jöttek be, és veszett rókaként távoztak".

A Schilling Kft. Schilling József nevű német tulajdonosa koncessziót vásárolt az államtól, letette azt a súlyos összeget koncessziós díjként, amelyet a szerencsejáték-törvény előírt, felújította a Bartók nagy részét, csak a tűzálló szőnyegpadló ára 800 ezer forintba került, és fizette a játékadót. A megnyitón – meséli Lippai Pál akkori polgármester – sikerült úgy megküldenie az aranygolyót, hogy azt a meghívott hölgyek hosszú szoknyája alól kellett előkeresni.

Szabó Béla, aki 1980 és 1990 között a Bartók igazgatója volt, élénken emlékszik arra a napra, amikor Schillingék megjelentek, és megnézték a házat. Szerinte azért bízták meg éppen őt a kaszinó igazgatásával, mert oroszlánként küzdött a Bartókért. A jól fizető állásban azonban csak két és fél évig maradhatott, így az utolsó időszakról, amikor egy külföldi vezette az intézményt, csak közvetett információi vannak. Csődről beszéltek, de szerinte csak azért következhetett be a krach, mert a kft. üzletpolitikája azt kívánta. (A cég információink szerint ma a siófoki kaszinót működteti.)

„Életem legszebb korszaka volt" – állítja ma Szabó Béla, aki nem számít a kisnyugdíjasok közé: járulékalapját abban az időszakban alapozta meg, nem később, amikor előbb vállalkozó, majd a Kálvária védőotthon programszervezőjeként dolgozott. Igaz, szinte csak órákat aludt: hajnali 5-re ért haza és 8-kor már hívta a tulajdonos, hogy mi újság. „Háromszáz emberből képeztünk krupiét a munkaügyi központ segítségével – közülük százan ma is más kaszinókban, hajókon dolgoznak – folytatja. – Minden színházi premierre pezsgőt küldtünk át, a színházjegyekkel ingyen be lehetett menni a kaszinóba, jótékonysági célokra áldoztunk, rulettasztalokat vittünk ki a bálokba."

A volt igazgató mellesleg sosem játszott, se Szegeden, se a többi magyarországi kaszinóban: ezt nem engedélyezték az összejátszás lehetősége miatt. A Monte Carlo-i kaszinóba pedig éppen csak bekukkantott, egyszer, turistaként.

Magyar Las Vegas
Élőjátékos, rulettasztalos kaszinó ma csak hat működik az országban: a Las Vegas, a Tropicana és a Várkert Budapesten, továbbá a Casino Sopron, Győr és Kecskemét. Szegeden ma csak játékautomatákon lehet játszani a kaszinókban. A játékkaszinók alapításának, működtetésének feltételeit a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991-es törvény tartalmazza. A magyar jog különbséget tesz a kizárólag a játékteremben üzemeltethető pénznyerő automaták működtetésére vonatkozó és a játékkaszinókban folytatott szervezőtevékenység között. Az előbbi liberalizált tevékenység, míg az utóbbi állami monopólium: ilyet csak az állam százszázalékos, avagy többségi részesedésével rendelkező gazdálkodó szervezet üzemeltethet, vagy az állam által átengedett koncesszióval lehet működtetni. Budapesten egy első kategóriájú kaszinó koncessziós díja évi 600 millió forint, a játékadó 5 milliárd forintig 30 százalék.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mit vár George Bush látogatásától?

Tovább olvasom