Kisalföld logö

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia 1°C | 6°C Még több cikk.

Vita az önkormányzatok helyzetéről

A szocialisták szerint reálértéken csökken a helyhatóságok támogatása jövőre, a kormánytöbbség nem ért egyet ezzel az állítással.

18 óra 37 perc - Egyebek mellett egészségügyi, idősellátási és külügyi témák kerültek elő a jövő évi költségvetés folytatódó általános parlamenti vitájában a szerdai ülésnap végén.

Jobbik: nem változik az egészségügyi ellátás szerkezete

Gyenes Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány az egészségügyi ellátás szerkezetén semmilyen változtatást nem hajtott végre, amiből az következik, hogy újra fog termelődni a hiány.
Kijelentette, hogy a büdzsé tervezete alapján várhatóan folytatódik az egészségügy mára visszafordíthatatlannak tűnő romlása, egyre rosszabbak lesznek a megbetegedési és halálozási statisztikák. Ezen belül nőni fog az elkerülhető halálesetek száma - tette hozzá.

Fidesz: a kormány felszámolja az illegálisan működő idősotthonokat

Iván László (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kabinet nagy hangsúlyt fektet az illegálisan működő idősotthonok megszüntetésére, és színvonalas ellátást akar biztosítani az időseknek.
Felhívta a figyelmet, hogy a kormány elődjéhez képest növeli az idősellátására fordított összegeket.

Fidesz: a Külügyminisztérium megkapja a működéséhez szükséges pénzt

A fideszes Csenger-Zalán Zsolt a büdzsé külügyminisztériumi fejezetéről azt mondta, hogy a tárca 2011-ben végre megkapja a működéséhez elengedhetetlen forrásokat. Kiemelte az Európai Unió soros magyar elnökségére, illetve a nemzetközi szervezetek felé való kötelezettségek kifizetésére előirányzott összegeket, és örömtelinek nevezte, hogy ezek külön sorban szerepelnek.

Megjegyezte: az előző ciklusban előfordult, hogy elvileg ugyan rendelkezésre álltak források, de azok csak külföldi magyar ingatlanok eladása után folyhattak volna be.

Jobbik: a médiatanács költségvetése nem szerepel a büdzsében

A jobbikos Nyikos László a részletesség elvének figyelmen kívül hagyását kifogásolta a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat nem tartalmazza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának költségvetését.
Hozzátette: nincs nyilvántartás a közalapítványok összességének jutó forrásokról sem, mint ahogyan számos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő portfóliójában szereplő gazdasági társaságról sem esik szó a költségvetési indítványban.

MSZP: hiánycsökkentésre költheti a kormány a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket

A szocialista Varga László annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés a felső középosztályt és a leggazdagabbakat támogatja.
Beszélt arról is, hogy a válságadók kivetése - miután azt az érintett vállalkozások áthárítják a lakosságra - közvetett adóztatásként fogható fel. Hasonlóan értékelte a januárra várt "nagyarányú gázáremelést is".
A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokról szólva elmondta: jövőre a kormány az állami rendszerbe átlépők vagyonából 530 milliárd forintot költ el folyó kiadásokra. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az ezen felül átlépő nyugdíjpénztári tagoktól érkező forrásokat a kormány az államháztartás egyensúlyát javító alapba irányítja, így azok akár hiánycsökkentésre is fordíthatók.
A költségvetés általános vitáját az elnöklő Balczó Zoltán elnapolta, azt holnap folytatja és zárja le az Országgyűlés.

Somogyváry Gyulára emlékezett a Jobbik

A jobbikos Farkas Gergely napirend után Somogyváry Gyulára emlékezett, a szerinte méltatlanul elfelejtett magyar írókat felelevenítő felszólalás-sorozatát folytatva.

17 óra 38 perc - Egyebek mellett egészségügyi, oktatási, valamint fejlesztési és ifjúságpolitikai témák kerültek fel a jövő évi költségvetés folytatódó általános parlamenti vitájában.

Fidesz: nő a fekvő- és járóbeteg-ellátás költségvetése

A fideszes Kovács József azt mondta: idén hosszú idő után először vonták be a szakma képviselőit a következő év egészségügyi költségvetésének elkészítésébe. Hozzátette: az Egészségbiztosítási Alap anyagi előrelépése "nagyon szolid", de a fekvő-és járóbeteg-ellátásra jutó összeg a céltartalékkal együtt mintegy tíz százalékkal növekszik.

Kitért arra, hogy a kormány az ideinél többet, mintegy három és fél milliárd forintot költ a mentés költségeire, így például mentőautók és mentőhelikopterek beszerzésére.

Jobbik: több pénzt a fejlesztésekre!

Pősze Lajos (Jobbik) a jövő évi költségvetésben a fejlesztésekre jutó pénzt kevesellte. Azt mondta: nem elégséges az uniós források igénybe vételének mértéke, "egyre jobban ránk ég a pénz, ami felhasználhatnánk".
Hozzátette: nincs érdemi változás a Nemzeti Fejlesztési Terv struktúrájában, továbbra is sok "a pártcélú, humán erőforrásra koncentráló, zavaros" pályázat, noha szerinte a termelést, a gazdaságélénkítést kellene támogatni.
Beszélt arról is, hogy a jövő évi büdzsé nem kezeli kiemelten a vidékfejlesztést, majd úgy vélekedett: a kormány által célul tűzött egymillió munkahelyből nyolcszázezret vidéken kell megteremteni.

LMP: trükkök százait rejti a büdzsé

Vágó Gábor (LMP) azt mondta: a költségvetési tervezet trükkök százaira épül. Példaként említette, hogy a kormány az adótörvények módosításakor megszüntette a tőzsdei cégek nyereségére kivetett kötelező egészségügyi hozzájárulást, a kis- és közepes vállalkozások esetében azonban fenntartotta azt.
Hangot adott annak a véleményének, hogy a kormány alultervezte az inflációt, amely a válságadók áthárítása miatt szerinte biztosan magasabb lesz a vártnál.

MSZP: állampolgári jogokat sért a költségvetési javaslat

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetési javaslat alkotmányos állampolgári alapjogokat sérti - mondta Lendvai Ildikó (MSZP).
Kifejtette: az alkotmány szerint minden gyereknek joga van a védelemre és tilos az ellenük irányuló hátrányos megkülönböztetést, a Fidesz által tervezett családtámogatási rendszer azonban nem nyújt egyforma támogatást minden gyerek számára, hanem azt a család vagyoni helyzetétől teszi függővé.

A képviselő szerint a büdzsé tervezete a szociológusok által használt "perverz újraelosztás" kifejezéssel jellemezhető a leginkább, hiszen az "igazi könnyebbségeket" az eddig is jól élők kapják, míg a nagyobb terheket a nehezebben élők viselik.

Fidesz: a talpra állás költségvetését nyújtotta be a kormány

A kormány úgy kívánja építeni a jövőt, hogy közben nem borít fátylat az elmúlt nyolc év elhibázott politikájára, a kabinet ezért nyújtotta be a talpra állás költségvetését - mondta Herman István (Fidesz).

Hozzátette: a Fidesz gazdaságpolitikájának középpontjában a fejlődés, a gyarapodás megindítása és a foglalkoztatás növelése áll.
Frakciótársai Vinnai Győző hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés a külképviseletek számára biztosítja a határon túli magyarok honosítási igényeinek gyors feldolgozását. A kormánypárti politikus szerint a konzulátusok 2011-ben képesek lesznek kezelni a várhatóan több százezer állampolgársági igénylést.

Jobbik: 105 milliárdos elvonást tartalmaz a költségvetés

A Jobbik teljességgel elfogadhatatlannak tartja a jövő évi költségvetést, mivel az összességében 105 milliárd forintos elvonást tartalmaz - mondta Sneider Tamás, a párt képviselője.

A politikus szerint a fiatalok perspektíva nélkül maradnak 2011-ben, hiszen munkába állásuk esetén alacsony, illetve közepes bért kapnak és nem vehetik igénybe a családi adókedvezményeket. A jobibikos politikus szerint ezért számukra nem marad más választás, mint a külföldi munkavállalás, a "nemzetünk jövőjét megpecsételő tömeges kivándorlás".

A Fidesz a vidéki Magyarországról szólt

Pintér László (Fidesz) arról beszélt, hogy a vidéki Magyarország az elmúlt nyolc év alatt ellehetetlenült. Hozzátette: szomorúan látta, hogy kiürültek a zalai falvak.
Kijelentette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a vidékfejlesztés beinduljon. Magyarországon jelen pillanatban több mint egymillió szarvasmarha és körülbelül hatmillió sertés hiányzik - tette hozzá.
Mint mondta, el kellene érni azt az arányt, hogy a nagy élelmiszerláncok polcain legalább hatvan százalékban magyar termék legyen.

LMP: a büdzsé vesztese az oktatás

Osztolykán Ágnes úgy fogalmazott: a hangzatos szólamok dacára az oktatásügy nemhogy plusz forrásokhoz nem jut, de még tovább gyengül.
Mint mondta, az LMP nem látja az óvodák férőhelybővítésének forrásait. Éppen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben van a legnagyobb férőhely hiány - jelentette ki.
Közölte: nagyra becsülik az egyházi intézmények fokozottabb támogatását, de felhívta a figyelmet arra, hogy az alapfokú oktatásban résztvevő gyerekek kilencven százaléka önkormányzati fenntartású iskolákba jár.

A Fidesz az európai uniós források felhasználásáról is beszélt

A fideszes Nógrádi Zoltán felhívta a figyelmet arra: az ország eladósodottsága iszonyatos terheket ró a költségvetésre.
A kormánypárti képviselő beszélt még az európai uniós források felhasználására vonatkozó költségvetési fejezetről is.

14 óra 56 perc - Élénk vita alakult ki kormánypárti és ellenzéki képviselők között a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában, a parlamentben szerdán. Ugyancsak vita volt az önkormányzati forrásokról.

Vita a magánnyugdíj-pénztári befizetésekről

Élénk vita bontakozott ki kormánypárti és ellenzéki képviselők között a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről. A fideszes és szocialista képviselők egymásnak rótták fel, hogy a megkárosítják a magánnyugdíj-pénztári tagokat.
Répássy Róbert államtitkár azt mondta, hogy van annak valami diszkrét bája, amikor a szocialisták lopásról beszélnek, s kikérte, hogy a kormányzóerőket vádolják ezzel. Menjenek el a büntetés-végrehajtási intézményekbe, s beszéljenek a választóikkal, mert önök abba buktak bele, hogy ellopták a közpénzt - mondta.

Simon Gábor szocialista képviselő úgy fogalmazott: az egyik bűn, nem írja felül a másikat.
Babák Mihály fideszes képviselő szerint félrevezették a szocialisták az országot, törvénnyel kötelezték a fiatalokat a magánpénztárba való belépésre, az állami nyugdíjkasszát pedig "megfejték".

KDNP: nő a külügyi tárca költségvetése, kiemelt helyen a nemzetpolitika

Vejkey Imre arról beszélt, hogy a külügyi tárca költségvetése nőni fog, tekintettel arra, hogy feladatai is bővülnek a magyar uniós elnökséggel. Az állampolgársági törvény módosítása is többletfeladatokat ró a tárcára, amelynek létszáma is bővülni fog 2011-re ideiglenesen - jelezte.
Nem titkolt cél, hogy 2011-ben helyreállítsák Magyarország megtépázott nemzetközi presztízsét - mondta a kormánypárti politikus.
Kitért még arra, hogy a nemzetpolitika kiemelt szerepet játszik majd, világos és követhető határon túli támogatáspolitikát alakítottak ki. Célként jelölte meg jogsegély iroda létrehozását és célzott programok indítását a szórványmagyarság számára. A nemzetpolitikai gondolkodásmódnak át kell hatnia az egész közigazgatást - jelezte, hozzátéve: kiemelten kell kezelni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is. Az összes határon túlra jutó forrást egy alapba vonnák össze, hogy az átlátható és világos legyen. Ki kell szélesíteni az Apáczai Közalapítvány által elindított osztálykirándulási programot is - jelezte.

LMP: csupán 15 ezer új munkahely létesülhet

Kaufer Virág (LMP) azt mondta, hogy komoly hiányosságok vannak a foglalkoztatáspolitika terén a jövő évi büdzsében. Az LMP hiányolja annak a határozott koncepciónak a megjelenítését, amely az 1 millió új munkahely létrehozását segítené. Nem elég az kapacitás, amit beterveztek, jó esetben csak 15 ezer új munkahely létesülhet - mutatott rá.
Kitért arra, hogy aggályos az is, hogy az új munkahelyek sem azokat a célcsoportokat érinti, akiknek helyzetét javítani kellene.
Az Út a munkához program jó szándékú, de elhibázott kezdeményezés volt, keveseket juttatott vissza a munkaerőpiacra, a kormány által tervezett közfoglalkoztatási programból sok lépést támogatni tudnak - jelezte.
Ugyanakkor attól tartanak, hogy ez a program január elejére nem lesz kidolgozott állapotban. Még egy konkrét problémát említett, azt, hogy a munkavállalóknak előírt minimum harminc napos munkaviszonyt a programban való részvételhez, így azonban az igazán rászorulókat, a tartós munkanélkülieket kizárnák. Ennek visszavonását kérik majd. Szóvá tette a munkaerő-piaci alap rehabilitációs részének megszűnését. Hogyan fogja célzottan elkölteni ezt a kormány? - kérdezte.

A Fidesz az egészségügyi fejezetről

A fideszes Hollósi Antal Gábor felszólalásában azt mondta: az egészségügy kiemelt helyzetbe került, az ágazat felszálló pályára kerülhet. A 2011-es költségvetést szándékában tisztességesnek nevezte, még akkor is, ha - mint mondta - a sarokszámaiban szívesen látnának nagyobb értékeket.
Frakciótársa, Heintz Tamás az alapellátás finanszírozásának bővítését emelte, amely szerinte azért különösen fontos, mert korábban a szocialisták a működésképtelenség határára sodorták az alapellátást.

Vita az önkormányzatokról

Apáti István (Jobbik) egyebek mellett arra mutatott rá, hogy megalázóan alacsony illetményért dolgoznak a köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók az önkormányzati szférában, ráadásul a bérfejlesztésnek a legapróbb jelei sem látszódnak. Mint mondta, folyamatos működési, finanszírozási problémákkal küszködnek az önkormányzatok.

Az MSZP-s Varga Zoltán minden idők egyik legfelelőtlenebb költségvetésének nevezte a 2011-est, szerinte ugyanis nyoma sincs lényeges kiadáscsökkentésnek, igazságtalan az adórendszer, az extraadók pedig visszafogják a növekedést.

Álláspontja szerint az önkormányzati szféra több mint 80 milliárd forintos reálcsökkentést fog elszenvedni. Közölte: a büdzsé önkormányzatokat érintő része mindenképpen tarthatatlan, így azt önkormányzati vezetőknek, képviselőknek nem szabadna megszavazniuk.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára úgy reagált Varga Zoltán megszólalására, hogy a szocialista politikus személyében egy olyan képviselő szólalt fel, akinek önkormányzati minisztersége alatt a helyhatóságok a legnagyobb veszteséget szenvedték el. "Önnek nem hogy egy költségvetési évre nem volt koncepciója, igazából semmilyen koncepciója nem volt" - tette hozzá.

13 óra 24 perc - A mezőgazdasági támogatások, a nyugdíjak, a nők munkába állása és az önkormányzatok is szóba kerültek a költségvetés általános vitájának folytatása során szerdán a parlamentben.

A Jobbik a mezőgazdaságról

Varga Géza (Jobbik) a költségvetés mezőgazdasági forrásait érintő részhez szólt hozzá. Kijelentette, hogy az EU-s és a hazai tételek között jelentős különbség, hogy az előbbieket háttérszámításokkal támasztják alá, amiket az utóbbiak esetében hiányolnak. Örvendetesnek nevezte, hogy a kormány biztosítja a társfinanszírozásokat és, hogy ez az ágazat 13,5 milliárd forint többletet kapott.
Súlyos gondnak nevezte a top-up kifizetéseket is. Mint mondta, szeretné, ha ide visszaadnák a korábbi kormányok által elvett 33 milliárd forintot.
A Nemzeti Földalapról azt mondta: annak költségvetésében engedélyeznek egy 6,5 milliárd forintos hiánnyal való számítást, amivel a Jobbik nem ért egyet.
Visszatérő problémának nevezte az Agrárkárenyhítési Alap feltöltését, amire a Jobbik tízmilliárd forintot javasolna.

A Fidesz a nyugdíjról

A fideszes Selmeczi Gabriella azt mondta, a kormányprogram és a költségvetés vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, sőt a számokat megnézve még többet is teljesít. Elmondta, hogy januártól kötelező lesz 3,8 százalékos nyugdíjemelés. Megjegyezte, hogy novemberben nyugdíjkorrekciót is végrehajtottak, ami 0,6 százalékos egyszeri kifizetést jelentett; a nyugdíjak reálértéke így 0,3 százalékkal nőni fog.
Elmondta, hogy fél százalékkal módosult a társadalombiztosítási járulék, amire azért volt szükség, hogy a nők akár már negyven éves munkaviszony után is nyugdíjba mehessenek.

Az LMP a nőkről

Ertsey Katalin LMP-s képviselől szerint a költségvetés nem fogja megteremteni azokat a munkahelyeket, amelyekre szükség lenne és nem fogja segíteni a népesedéspolitikát sem.
Kijelentette, hogy a nők munkába állítása nemcsak népesedési és versenyképességi előnyt is jelent. Szavai szerint ehhez szükség lenne a bölcsődei ellátás fejlesztésére. Kiemelte a nyolc órában dolgozók esetében a gyes megtartásának szükségességét.

A Fidesz az önkormányzatokról

Gajda Róbert (Fidesz) megemlékezett arról, hogy amikor törvényileg felére csökkentették az önkormányzati képviselők számát, azzal olyan összegeket takarítottak meg, amelyeket most azok magukra fordíthatnak.
Szerinte a 2011-es költségvetés megfelelő irány az erős önkormányzatiság felé.

A felesleges bürokrácia lebontása egyik eszközének nevezte az alapnormatívák kiterjesztését, ami szavai szerint a kiszámíthatóságot és a jobb áttekinthetőséget is szolgálja.

Fidesz: a korábbi lépések befolyásolják a büdzsét

Babák Mihály (Fidesz) a jövő évi költségvetést befolyásoló tényezők kapcsán azt mondta, hogy a kormánynak idén is csak egy, a szocialisták által elfogadott büdzsé "kalodájában" volt lehetősége mozogni. Hozzátette: a szocialisták által végrehajtott lépések még évekig befolyásolni fogják a döntéseiket.
Megjegyezte, a gazdaság kivéreztetve próbál prosperálni. Hangsúlyozta, hogy az adómorált is helyre kell állítani.

MSZP: a kormány tartsa be a filmtörvényt!

Hiller István közölte: a filmipar szétzúzását látja a jövő évi költségvetésben.
Véleménye szerint a kormány felrúgja a magyar filmtörvényt, azt a szabályozást, ami az országnak sokat hozott.
Kiemelte: a Magyar Mozgókép Közalapítvány költségvetését egymilliárd forintra csökkenti a kormány.
A volt kulturális miniszter azt kérte a kormánytól, hogy fogadja el a szocialista párt azon módosító indítványát, mely a közalapítványhoz visszacsoportosítja a 2010-es összeget, azaz 5,1 milliárd forintot.

A Jobbik a kisiskolákról

Dúró Dóra (Jobbik) a kisiskolák támogatását emelte ki felszólalásában. Egy kisiskola megmentése hat-nyolc millió forintba kerül, a költségvetésben szereplő előirányzat pedig körülbelül 50 iskola újraindításához elég - tette hozzá.
Támogatandó célnak nevezte a pedagógus életpálya modell bekerülését a költségvetésbe.
Közölte: a Jobbik szerint a kormánynak nem kellene különbséget tennie etnikai alapon a hátrányos helyzetben élő emberek között, nem csak roma, hanem magyar emberek is élnek nehéz körülmények között.
Véleménye szerint az oktatási támogatást se azért adjon a kormány, mert valaki roma vagy más kisebbséghez tartozik.

A Fidesz a határon túli magyarok oktatási programjának támogatásáról beszélt

Nagy Gábor Tamás (Fidesz) úgy fogalmazott: új nemzetpolitikai alapokat kell építeni, mert szavai szerint ez az a terület, amely a szocialista kormányzás éveiben a leginkább háttérbe volt szorítva.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetésben 12 százalékkal, 1,3 milliárd forinttal több támogatás jut a határon túli magyarságnak. A képviselő beszélt a határon túli magyarok oktatási programjának támogatásáról, és fontos kezdeményezésnek nevezte a szomszédos országokban lévő magyarok lakta területekre irányuló "Határtalanul" tanulmányi kirándulásokat.

MSZP: ez a megtévesztés költségvetése

Az MSZP-s Sós Tamás szerint a jövő évi költségvetés a megtévesztés költségvetése. Felszólalásában a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításáról is beszélt. Mint mondta, a kormány előre elkölti az aktív járulékfizetők nyugdíját.
Úgy fogalmazott, félő, hogy nem csak 2011-ben, de a később is a folyó kiadásokra fordítja a kormány a nyugdíjpénztárakból befolyó összeget.
A szocialista politikus szerint a költségvetés vesztese az oktatás, az egészségügy, és a szociális terület is.

Kijelentette: a jövő évi költségvetés az egészségügyben csak a szinten tartást biztosítja. A nyugdíjakat is csak 3,8 százalékkal emeli a kormány - tette hozzá. Véleménye szerint jövőre nem javul a kisiskolák helyzete sem.

12 óra 16 perc - Az önkormányzatok helyzetéről vitatkozott az MSZP és a kormányoldal: a szocialisták szerint reálértéken csökken a helyhatóságok támogatása jövőre, a kormánytöbbség nem ért egyet ezzel az állítással.

Fidesz: történelmi léptékű a jövő évi büdzsé

Hörcsik Richard (Fidesz) az uniós tagsággal kapcsolatban vizsgálta meg a 2011. évi költségvetést, és ennek kapcsán rámutatott, Magyarország első alkalommal teljesíti majd a vállalt 3 százalék alatti hiányt. Ez történelmi jelentőségű fordulat - értékelte.

Szerinte a költségvetési törvényjavaslat alapján reális esély lesz arra, hogy a Magyarországgal szemben folyó túlzott deficiteljárás belátható időn belül lezáruljon.

A soros magyar elnökség kapcsán megjegyezte: jövőre erre a célra összesen 15,9 milliárd forintos az előirányzat, ezzel pedig megfelelő színvonalú és költségtakarékos lehet az elnökség ellátása.

Közölte, 2011-ben 1.166,7 milliárd forint lesz az uniós források összege, ehhez 251,6 milliárd forintos központi költségvetési finanszírozás szükséges. A kormánypárti képviselő leszögezte: Magyarország uniós tagságának 2011. évi szaldója pozitív lesz, az uniós források lényegesen meghaladják a hazai hozzájárulás arányait. Felhívta a figyelmet a források hatékony felhasználásra, a munkahelyteremtés fontosságára.

MSZP: 2011 nem az önkormányzatok éve lesz

Pál Tibor (MSZP) jelezte: a szocialisták nem tudják támogatni a jövő évi büdzsét az önkormányzatokat érintő kedvezőtlen változások és a nyugdíjkasszával kapcsolatos, szerkezeti változásokat nem tartalmazó lépések miatt.

Szerinte a Fidesz-kormány "kifutó termékként" kezeli az önkormányzatokat, amelyek támogatása jövőre reálértéken számolva kevesebbet ér majd az infláció és a közműdíjemelés miatt. Hozzátette: a helyhatóságok támogatása 2010-ben 1.164 milliárd forint volt, jövőre e sorra 30 milliárddal kevesebben szán a kormány. Megjegyezte: ugyanekkora összeget vesz el a szociális ágazattól átcsoportosítással a kormány.

A költségvetési javaslat lényegében leállítja az Út a munkához programot és gyakorlatilag véget vet a panelprogramnak, de a maihoz képest háromszorosára emeli az átszervezésekre, elbocsátásokra szánt összeget, és emeli a szülők által fizetendő gyermekétkezési díjat - sorolta.

A képviselő a "jó hírek" között említette, hogy a 4-es metró a költségvetési törvényjavaslat szerint megépül a Kelenföldi pályaudvar és a Bosnyák tér között, a debreceni stadion pedig 10 milliárd forintot kap.

Tállai András: a kormány teljesíti a 3 százalékos hiánycélt

Tállai András államtitkár Pál Tibor mondandójára reagálva leszögezte: irreális a Fidesz-kormánytól várni, hogy 2011-ben egy összegben adja vissza az önkormányzatoknak azt, amit a szocialista kormányok 8 év alatt elvettek ettől a szférától.

Úgy vélekedett, ha nincs a kormányváltás, akkor a 2010-ben a költségvetésben tátongó 500 milliárd forintos lyuk miatt soha nem lehetne teljesíteni a 3 százalékos hiánycélt.

Az államtitkár aláhúzta: az 500 milliárd forint pótlása és a hiánycél teljesítése viszont meghatározza a jövőt, ezzel csökken a mozgástér.

Szerinte az önkormányzatok támogatása nem csökken jövőre. Felhívta a figyelmet,hogy 80 milliárd forint kerül át másik tárcához az idei évhez képest feladat-átcsoportosítás miatt; az önkormányzatok jövőre 50 milliárd forinttal több támogatásban részesülnek, mint idén.

Leszögezte: komoly eredmény, hogy nem csökken tovább a helyhatóságok támogatása.

Tállai András azt mondta: az átszervezésekre azért költ jövőre háromszor többet a kabinet, mert az az eddig teljesített - azaz a szocialista kormányok miatti - létszámleépítés következménye. A gyermekétkezésre pedig - mutatott rá - jövőre 900 millió forinttal több szerepel a javaslatban.

Fidesz: a költségvetés céljai reálisak

Bebes István (Fidesz) azt emelte ki, hogy az előző kabinet 120 milliárd forinttal csonkította meg az önkormányzatokat; a Fidesz azt ígérte, hogy rendbe hozza a rendszert.

Felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták miatt kell 500 milliárd forintot visszapótolni a büdzsébe, és kell számos problémát orvosolni.

Úgy vélekedett: a költségvetés teljesíthető, céljai reálisak és megpróbálnak a továbblépéshez lehetőséget biztosítani. Szerinte már az is eredmény lehetne, ha az önkormányzatok helyzete a következő évben stabilizálódna.


11 óra 10 perc - Az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok helyzetéről beszéltek a képviselők a 2011-es költségvetés általános vitájának folytatásában szerdán a parlamentben.


Fidesz: fordulatot hoz a 2011-es költségvetés

Hadházy Sándor (Fidesz) szerint a jövő évi költségvetés fordulatot hoz. Mint hangsúlyozta, az államadósság csökkentése ugyan nem lesz látványos a következő évben, de szavai szerint "elindul egy folyamat".

Megjegyezte, hogy megszűnik a vállalkozók kommunális adója. A kormánypárti politikus beszélt a turizmus fejlesztésének fontosságáról is.

A fideszes Babák Mihály azt mondta: a szocialista kormánynak nyolc éve lett volna megemelni a minimálbért, ehelyett azonban "a klientúra szabad rablásáról, végkielégítéséről" gondoskodtak.

Lipők Sándor (Fidesz) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az információs hivatal költségvetése jövőre 1,5 milliárd forinttal nő.

Az MSZP az egészségügy helyzetéről beszélt

A szocialista Garai István Levente az egészségügy helyzetéről beszélt. Kiemelte: már fél évet késik a kórházak 27,5 milliárd forintos konszolidációja.

Véleménye szerint a gyógyszerkassza is feszültségeket rejt magában.

Beszélt arról a negatív tendenciáról, hogy jól képzett orvosok hagyják itt az országot. Mint hangsúlyozta, különböző adminisztratív eszközökkel ezt a folyamatot nem lehet megakadályozni.

Felidézte, hogy az előző kormány 31 milliárd forint értékben rendelőintézeteket épített.

A szocialista Kiss Péter arról beszélt, hogy az egykulcsos jövedelemadóra egész Nyugat-Európában nincs példa.

KDNP: az önkormányzatok megerősítését segíti a jövő évi költségvetés

Michl József (KDNP) szerint a jövő évi költségvetés az önkormányzatok megerősítését segíti.

Mint mondta, a rendőrség többlettámogatása örömmel tölti el az önkormányzatokat is. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy javítani kell a rendőrség eszközparkját.

Az oktatás kapcsán üdvözölte, hogy nem csökken az iskolák normatívája.

Fontosnak nevezte, hogy visszakerült a költségvetésbe a pedagógus-továbbképzés támogatása, és mint megjegyezte, jövőre növekszik az érettségire fordítható összeg.

A kormánypárti politikus beszélt a kisiskolák újraindításának lehetőségéről is.

Pál Tibor (MSZP) a kormánypárti képviselő felszólalására válaszul közölte: 30 milliárd forinttal kevesebb jut az önkormányzatok támogatására jövőre.

Kolber István (MSZP) pedig azt tette hozzá: az egyházi normatíva jelentősen nő, ez pedig ösztönzőleg hat az önkormányzatokra, hogy átadják az oktatást az egyházaknak.

Jobbik: ez a stagnálás költségvetése

A jobbikos Lenhardt Balázs arról beszélt, hogy a strukturális reformok objektív lehetősége sem olvasható ki a költségvetésből, melyet a stagnálás, helyben állás jelzőkkel illetett.

Kijelentette: fejlődés, növekedés csak beruházással lehetséges.

LMP: a zöld szektorban találhatóak a versenyképes iparágak

Scheiring Gábor közölte: erősebb egészségügyre és oktatásra van szüksége az országnak.

Megjegyezte, hogy az elmúlt húsz év gazdaságpolitikája abból a feltételezésből indult ki, hogy le kell építeni a jóléti államot.

Kiemelte: a magyar élelmiszerárak az uniós átlag 83 százalékára emelkedtek, az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak mindössze 65 százaléka, a magyar átlagbérek pedig az uniós átlagbéreknek csupán 22 százaléka.

Véleménye szerint Orbán Viktor és Matolcsy György egy olyan ország képét vázolta fel a költségvetés expozéjában, mely leginkább a "vesztes Balti országokra hajaz".

A jövő versenyképes iparágai a zöld szektorban találhatóak - hangsúlyozta az ellenzéki képviselő.

Beszélt az LMP alternatív költségvetéséről, melyben, mint mondta, az egészségügy forrásainak ötvenmilliárd forintos bővítése, az oktatás és a szociális programok bővítése, valamint nyolcvanmilliárd forintos környezetvédelmi csomag szerepel.



09 óra 50 perc - A Fidesz-KDNP az egészségügy jövőjéről

A fideszes Mikola István az egészségügyről szólva azt mondta, a 2011. évi költségvetés egyfajta "talajfogást", "startpozíciót" jelent az ágazat számára, és egy elfogadható, a túlélést lehetővé tevő alapot biztosít. Kifejtette: a javaslat szerint a gyógyításra 56 milliárd forinttal több jut 2011-ben, ami némi mozgástérre ad lehetőséget.

Hangsúlyozta, az igazán nagy kérdés - ami megkerülhetetlen lesz szerinte 2011-ben -, hogy fenn lehet-e tartani a társadalombiztosítás tömeges kockázatvállalásra épülő szolidaritási rendszerét, vagy el kell kezdeni előkészíteni egy állami egészségügyi rendszert.

Nagy Kálmán (KDNP) rámutatott, a büdzsé az egészségügyi kiadásokat 1.198 milliárdról 1.254 milliárd forintra emeli, ami jelenleg a hiánypótlásra elegendő és a súlyos működtetési nehézségek megszüntetésére. Megjegyezte, az alapellátás működtetéséhez mintegy 4 százalékos plusz forrást biztosít az egészségügyi kormányzat.

MSZP: bizonytalan lábakon áll a büdzsé

A szocialista Kiss Péter szerint a 2011-es költségvetés mind pénzügyi, mind gazdasági, mind pedig morális értelemben bizonytalan lábakon áll. Gazdaságilag azért - mondta -, mert például a növekedés nem tud majd a kívánt mértékben megvalósulni, az infláció pedig a várakozások felett fog alakulni.

A politikus kiemelte: a hazai foglalkoztatás klasszikus 5+2 problémájára - a pályakezdők, az 55 év felettiek, a gyermekeket egyedül nevelők, a társadalmi hátrányokkal rendelkezők és a romák problémájára, valamint a hátrányos térségekben elők és a képzettségi hiányokkal bírók gondjaira - a költségvetés csak töredékes válaszokat ad.

Jobbik: nincs több ideje a magyar vidéknek

Hegedűs Lorántné (Jobbik) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vidéknek nincs több ideje. Véleménye szerint ha most nem próbálnak belenyúlni a költségvetésbe, és segíteni az önkormányzatoknak, akkor nem "nem lesz több ideje a vidéknek".

Ha az önkormányzatok nem tudnak levegőhöz jutni, nem tudják majd fenntartani az intézményeiket - mutatott rá.

Fidesz: kiemelt terület a sport és a testnevelés

Szalay Ferenc (Fidesz) egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a 2011-es büdzsé egyik legfontosabb része, hogy elindul a mindennapos testnevelés irányába: az első négy évfolyamon heti öt órában, a felső tagozaton és a középiskolákban heti három órában, délután pedig választható módon további két órában.

A politikus hangsúlyosnak nevezte az utánpótlás-nevelés további erősítését is és a Magyar Olimpiai Bizottság hatásköreinek visszaadását.

Az LMP a költségvetési, honvédelmi fejezetet bírálta

Dorosz Dávid (LMP) arról szólt, hogy a költségvetés külügyi fejezetében tovább kellene emelni a magyar EU-elnökségre biztosított forrásokat, továbbá csalódásnak nevezte a nemzetközi fejlesztésekre szánt pénzek "sanyarú sorsát".

Közölte azt is, hogy pártja a Terrorelhárítási Központ helyett a rendőri bérfejlesztésre csoportosítana pénzeket.

A KDNP a határon túli oktatás támogatásáról

A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc felszólalásában azt mondta, hogy a jövő évi büdzsé a határon túli magyarok oktatásának támogatása szempontjából is a talpraállás költségvetése, hiszen 5,5 milliárd forintot ad erre a célra.

Példaként említette a Sapientia egyetem és a beregszászi főiskola támogatását.

Szili Katalin: ami a társadalomnak nem jó, az távlatosan a gazdaságnak sem jó

Szili Katalin (független) egyebek mellett arra mutatott rá, hogy nem lehet társadalmi felemelkedést úgy elérni, hogy ha mellette a gazdaságot nem tartják rendben, vagyis ami a társadalomnak nem jó, az távlatosan a gazdaságnak sem lehet jó.


Korábban

Folytatódik szerdán a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben.

A 2011-es büdzsét hétfőn kezdte tárgyalni a Ház és a tervek szerint csütörtökön le is zárul az általános vita.

Az ülés reggel nyolc órakor kezdődik, a mai tárgyalási időkeret 11 óra.

20 óra 54 perc - Az önkormányzatok, a kötöttpályás közlekedés és a fogyatékossággal élők támogatása is szóba került a jövő évi költségvetés folytatódó általános vitájában kedden este az Országgyűlésben. A parlament szerdán reggel folytatja a javaslat tárgyalását.

Fidesz: a kormány kiemelt helyen kezeli a fogyatékossággal élőket

A második Orbán-kormány kiemelt helyen kezeli a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítását - mondta Hirt Ferenc (Fidesz). Kiemelte, hogy a kabinet e célra az ideinél egymilliárd forinttal többet, összesen 13 milliárd forintot különített el 2011-re.

A kormánypárti képviselő megjegyezte: nem megkerülhető a támogatottak körének újragondolása sem, hogy így átláthatóbb, egyszerűbb és arányosabb rendszer alakulhasson ki.

Frakciótársa Tapolczai Gergely mindezt azzal egészítette ki, hogy a hazai és külföldi példák is azt mutatják, hogy a fogyatékos személyekre költött kiadások hosszú távon megtérülnek.

A belügyi államtitkár cáfolta az önkormányzati támogatások csökkenését

Tállai András belügyi államtitkár cáfolta azokat a korábbi ellenzéki állításokat, amelyek szerint az előző évek után jövőre tovább csökkenne az önkormányzatok támogatása. Hozzátette: jövőre mintegy 4,5 százalékkal, vagyis 50 milliárd forinttal emelkedhet ez az összeg.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kabinet a 2011-es büdzsével megállítja az önkormányzatok eladósodását, miközben továbbra is biztosítja azok működési feltételeit.

MSZP: a gazdagok szja-csökkentése miként segíti a foglalkoztatást?

Kovács Tibor (MSZP) azt kérdezte a kormánypárti képviselőktől, hogy a legmagasabb keresetűeknek nyújtott személyi jövedelemadó-csökkentés miként járulhat hozzá a munkahelyteremtéshez.

Megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a nyereségadó tervezett csökkentése helyett inkább piacbővülésre, illetve fejlesztésekre lenne szükségük a foglalkoztatás bővítéséhez.

A szocialista Gőgös Zoltán azt mondta, hogy a jövő évi költségvetés az ideinél is kisebb mértékben segíti a leginkább nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági ágazatokat, holott - mint fogalmazott - a Fidesz nem ezt ígérte tavasszal.

Jobbik: házi disznótorost a magyar gyomorba!

A jobbikos Zakó László azzal kezdte felszólalását, hogy, "ha Magyarország a magyaroké lenne, akkor sokkal több pénz jutna saját magunkra".

A turizmusról szólva elmondta: a magyar idegenforgalom legnagyobb támogatói azok lehetnének, akiknek "marad annyi az erszényében, hogy elmenjenek valahová enni, inni, pihenni". Ezen kívül egy mozgalom indítását javasolta a belföldi termelők előnyben részesítésére; felvetése alapján ennek szlogenje úgy hangozhatna, hogy "Big Mac helyett inkább házi disznótorost a magyar gyomorba!"

MSZP: Kelet-Magyarországon nem segít az adócsökkentés

Varga László (MSZP) szegényellenesnek nevezte a jövő évi költségvetést, mivel az csökkenti a szociális normatívák összegét.

A szocialista politikus hozzátette: ez elsősorban Kelet-Magyarországot sújtja, azt a térséget, amelyen a személyi jövedelemadó - elsősorban a jómódúaknak kedvező - mérséklése nem segít. Értékelése alapján emiatt a büdzsé nem járul hozzá a társadalmi különbségek csökkentéséhez.

Jobbik: csökken a környezetvédelemre és a kötöttpályás közlekedésre szánt ráfordítás

Bödecs Barna (Jobbik) elmondta: a környezetvédelem forrásai hatmilliárd forinttal, a mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás támogatása 52 milliárd forinttal, a kötöttpályás közlekedésre jutó összeg pedig 15,5 milliárddal csökken. Ezzel szemben a közúti közlekedés előirányzata növekedést mutat - helytelenítette a jobbikos politikus.

Kifogásolta azt is, hogy az "országot elborító illegális hulladéklerakások mentesítésére kemény ötvenmillió forintot rakott félre a kormány".

Ezek a példák - jelentette ki - azt támasztják alá, hogy a költségvetés a természeti és társadalmi fenntarthatóság követelményének nem felel meg.

Fidesz: 10 milliárd forinttal több jut az idegenforgalomra

A kormány jövőre az idei előirányzatnál 10 milliárd forinttal több támogatást biztosít az idegenforgalom területének - mondta Horváth László (Fidesz).

Kiemelte: a turizmus egy olyan fontos szektora a gazdaságnak, amely képes folyamatos növekedést és új munkahelyeket teremteni.

A belföldi idegenforgalmat pedig egyebek mellett a kisebb adók eltörlése, a beruházási engedélyek egyszerűsödése, valamint az arányos családi adózás, továbbá az uniós források átrendezése és a pályázatok gyorsabb elbírálása is segít - fűzte hozzá Horváth László.

Az elnöklő Ujhelyi István ezt követően elnapolta a javaslat csütörtökig tartó általános vitáját.


18 óra 21 perc - Az LMP az egészségügyi, oktatási és szociális kiadások mérséklődését kifogásolta, az MSZP a járulékcsökkentést hiányolta a jövő évi költségvetés folytatódó általános vitájában. A Fidesz szerint ugyanakkor az adócsökkentés növeli a fogyasztást, és így hozzájárul a gazdaság élénküléséhez.

LMP: az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra is kevesebb támogatást kap

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a kormány értékrendjét leginkább az tükrözi, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra költségvetési támogatása is csökken jövőre a bruttó nemzeti össztermékhez képest.

Az Orbán-kormány "kolosszális összegeket von ki a társadalmi alrendszerekből, hogy a gazdagoknak nyújtott adókedvezményeket finanszírozni tudja", eközben pedig reálértékben csökkenti a gyermekszegénység elleni küzdelemre jutó támogatást - fejtette ki az ellenzéki politikus.

Osztolykán Ágnes rákérdezett: a nemzeti együttműködés rendszere miért nem terjed ki a gyermeket nem nevelő pályakezdő pedagógusokra, akiknek jövedelme számszerűen is csökken?

Fidesz: növekszik a sportra és az idegenforgalomra jutó támogatások összege

Lasztovicza Jenő (Fidesz) hangsúlyozta: jövőre az ideinél 40 százalékkal többet költ az állam sportra, különösen utánpótlásnevelésre és a szabadidősport támogatására. Ezt már csak azért is helyesnek nevezte, mert a szocialisták évről évre csökkentették ezeket az összegeket. Hozzátette: ennek következtében kritikus a magyar gyerekek fizikai és egészségi állapota.

A fideszes politikus elmondta: ugyancsak gyarapszik az idegenforgalmi támogatások mértéke, jövőre az ideinél több mint 70 százalékkal több jut fejlesztésre és promócióra, amelyek mértéke így megközelíti az első Orbán-kormány utolsó évében biztosított összeget.

Az MSZP szerint járulékcsökkentésre volna szükség

Józsa István (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsé növekedési és foglalkoztatási kockázatokat rejt magában, mivel a szocialista politikus véleménye szerint nem látszik belőle az, hogy mitől gyarapodna a gazdaság és hogyan jönnének létre új munkahelyek.

Mint mondta, a bürokrácia leépítése miatt átmenetileg a foglalkoztatás csökkenése is elképzelhető.

A gazdasági növekedés beindításával kapcsolatban úgy vélekedett: a társasági nyereségadó kizárólag a nagyvállalatoknak kedvező mérséklése ehhez nem elégséges, járulékcsökkentés kellene, ehelyett azonban a kormány kis mértékben emeli a nyugdíjjárulékot.

Hozzátette: a költségvetés helyzetén csak az segíthet érdemben, ha a vártnál magasabb lesz az infláció, de ez az emberek és a vállalkozások számára is kedvezőtlen.

Fidesz: az adócsökkentés a fogyasztást is növeli

A fideszes Márton Attila méltányosnak és igazságosnak nevezte a jövő évre tervezett adórendszert, amely szavai szerint biztosítja, hogy megéri tisztességesnek lenni.

Kitért arra, hogy az adócsökkentés eredményeként 3-400 milliárd forinttal több marad az embereknél és a vállalkozásoknál. Ennek egy része megtakarítássá válik, másik részét azonban fogyasztásra fordítják, ami hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és végső soron a költségvetési bevételeket is növeli - mondta.

Jobbik: honnan lesz pénz a rendőrség létszámának bővítésére?

A Jobbik szerint a költségvetés honvédelmi fejezete az afganisztáni misszió folytatása miatt nem támogatható. Volner János azt mondta: "erkölcsileg és anyagilag is elfogadhatatlan", hogy magyar katonák egy "hódító háborúban széttapossák egy nép szabadságát".

A képviselő ugyanakkor sürgette a honvédség és a rendőrség struktúrájának átalakítását, a "vízfej" csökkentését.

Hozzátette: a büdzséből nem látszik, hogy miből lesz pénz a rendőrség létszámának bővítésére. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy jövőre nagyjából ugyanannyi rendőr megy nyugdíjba, mint ahányan újonnan érkeznek a testületbe.

Volner János zavarosnak nevezte, hogy a Terrorelhárítási Központ mire fordíthatja 13 milliárd forintos költségvetési támogatását.

Beszélt arról is, hogy a Jobbik önfenntartó börtönök működtetésével csökkentené a büntetésvégrehajtásra fordított kiadásokat.

A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról

Szatmáry Kristóf (Fidesz) közölte: a költségvetés már akkor óriási előrelépést jelentete az elmúlt nyolc évhez képest, ha csak annyit tartalmazna, hogy a hazai vállalkozások terhei ne nőjenek. Szavai szerint viszont a büdzsé paradigmaváltást is hordoz.

Kijelentette, hogy nem a legkisebb vállalkozásokkal akarják megfizettetni a strukturális változások költségeit, hanem azokkal a szektorokkal, amelyek az elmúlt években komoly nyereségre tettek szert.

Megjegyezte, hogy a költségvetés önmagában nem tudja beindítani az ország gazdasági növekedését, de lehetőséget ad a hazai vállalkozásoknak arra, hogy egy olyan úton induljanak el, amely mind a saját gyarapodásukat, mind az országét segíti.

LMP: nem érvényesülnek a jövő nemzedékek jogai

Szilágyi László (LMP) azt mondta, hogy a büdzsében nem érvényesülnek a fenntarthatóság alapvető szempontjai, a jövő nemzedékek jogai, a "szennyező fizet" elve és a kiterjesztett gyártói felelősség szempontjai. Hozzátette, hogy a termékdíjbehajtással összefüggésben sem látnak változásokat.

Kijelentette, hogy szükség lenne a külföldön már alkalmazott úgynevezett ártalmatlanítási adóra, a kiadási oldal kapcsán ugyanakkor megalázóan alacsonynak nevezte a kármentesítési programra fordított keretet.

16 óra 47 perc - Az Országgyűlés kedden délután folytatta a jövő évi költségvetés általános vitáját. A képviselők a 2011-es büdzsé fő számai mellett a javaslat honvédséget, önkormányzatokat, és a civilszférát érintő fejezeteire is kitértek.
 
Jobbik: egyedül a hiánycél látszik reálisnak a költségvetés  számai közül  

Rozgonyi Ernő szerint egyedül a hiánycél látszik reálisnak a  költségvetés számai közül. Annak a véleményének adott hangot: nem  szabad megengedni azt, hogy évről évre növekedjen a hiány.  

Kijelentette: költségoldali inflációt nem lehet monetáris  eszközökkel befolyásolni. Mint fogalmazott, a kormány a gazdaság  élénkítését úgy képzeli el, hogy a belső fogyasztást is növelni  fogják.    

Nem tartja igazságosnak az egykulcsos adórendszert, mert annak  eredményeként a lakosság húsz százaléka egyre gazdagabb lesz, míg  nyolcvan százaléka egyre mélyebbre süllyed.  

A jobbikos képviselő szerint minden romokban lévő gazdaságot úgy  támasztottak fel, hogy lépcsős, progresszív adórendszert vezettek be.  

Arról is beszélt, hogy nem lehet mindenben egyetérteni a  Széchenyi-terv célkitűzéseivel. Hol van a tervből az élelmiszeripar?  - kérdezte.  

Véleménye szerint az euró rendkívül ingatag fizetőeszköz.  

Rozgonyi Ernő úgy látja: a benyújtott költségvetési javaslatot  bizonytalan, azt szellemében és szemléletében is nehéz elfogadni,  ezért a Jobbik nem támogatja az indítványt.  

LMP: a kormány "ne einstandolja" a Nemzeti Civil Alapprogram  forrásait!  

Ertesy Katalin hangsúlyozta: a költségvetési vitában mindenkinek  el kell gondolkodnia arról, hova vezet az a lejtő, amelyen a kormány  elindult az Alkotmánybíróság megtámadásával. Véleménye szerint sokan  nem is tudják, hogy az Országgyűlés kedden kivette a megvédhető  jogok közül az egészséges környezethez való jogot és a hátrányos  megkülönböztetés tilalmát. 
 
Hozzátette: ezek után "logikusan" az következik, hogy a kormány  lefejezi a civil társadalmat, megfelezi a Nemzeti Civil Alapprogram  keretét és megvonja a civilek jogorvoslati lehetőségét.  

Emlékeztetett arra, ennek volt köszönhető, hogy a civil  szervezetek meg tudták például akadályozni a a tubesi NATO-lokátor  megépítését. Ennek hiányában marad az utca - közölte.  

Az LMP-s politikus felszólította a kormányt, hogy "ne  einstandolja" a Nemzeti Civil Alapprogram forrásait, inkább  dolgozzon ki olyan teljesítménymérő rendszert, amely társadalmi  hasznosság és az elvégzett munka alapján tud szelektálni a civil  szervezet között.  

A KDNP jónak tartja a költségvetés honvédelmi fejezetét  

Simicskó István úgy vélekedett: a honvédelem tervezett  költségvetésénél érezhető a megújulás szándéka, a terület a  korábbinál jelentősen több pénzt kap.  

A pozitívumok közé sorolta, hogy a tervezet érvényesíti a  katonákra vonatkozóan a fontos társadalmi célkitűzéseket.    

Jelezte: a honvédelem költségvetése nem tartalmaz trükköket,  csak a tényleges költségeket mutatja.  

A részletekről szólva kiemelte: megfelelő összeg áll  rendelkezésre egyebek mellett az önkéntes-tartalékos rendszer  kiépítésére és a korábbinál nagyobb támogatást kap a két katonai  titkosszolgálat.  

MSZP: ez a jövőtlenség költségvetése  

Tukacs István nem értett egyet Matolcsy György nemzetgazdasági  miniszter azon kijelentésével, mely szerint a 2011-es büdzsé a  pénzügyi konszolidáció költségvetése. Álláspontja szerint nem ez az  alaptétel, hanem a "jövőtlenség".  

Hangsúlyozta: a költségvetés tervezete a szegényektől elvesz, a  gazdagoknak ad, és ehhez egyszeri bevételeket keres.  

Szavai szerint a konszolidáció az lenne, ha szembe néznének a  problémákkal.  

Fidesz: a következő év a túlélés éve az önkormányzatoknak  

Tasó Lászó véleménye szerint az előző kormányok olyan helyzetet  hagytak hátra, hogy a jelenlegi kabinet a következő évben a nagy  problémákat kell kezelnie.   

Úgy fogalmazott: a polgármestereknek - ahogy neki is - meg kell  érteniük, hogy 2011 a túlélés éve lesz. Jövőre meg kell erősíteni a  gazdaságot - tette hozzá.  

Mint mondta, nem az ellenzéki pártoktól várnak megértést, hanem  az emberektől.  

Ivády Gábor: szabályozatlan az önkormányzati támogatások elosztása  


A független Ivády Gábor felszólalásában az önkormányzati  támogatások csökkenését kifogásolta.  

A politikus szerint a jövő évi költségvetésben nincsenek  megteremtve annak feltételei, hogy a helyhatóságok milyen feltételek  mellett hívhatják le támogatásaikat igazságos és a rászorultsági  elvnek megfelelő módon.  

KDNP: munkaalapú társadalmat teremtene a költségvetés   

A jövő évi költségvetés a foglalkoztatottság növelését és a  munkaalapú társadalom megteremtését tekinti legfontosabb feladatának  - mondta Seszták Oszkár (KDNP) felszólalásában.  

Kiemelte: a fenti célok elérésében segítséget nyújt az Új  Széchenyi Terv, amely a korábbi "újraelosztási politika" helyett a  növekedést részesíti előnyben.  

A kereszténydemokrata képviselő a 2011-es büdzsé további  pozitívumaként említette annak családpolitikai célkitűzéseit,  amelyek szerinte egyszerre ösztönöznek munkavállalásra és a  gyermeknevelésre.  

Jobbik: stabil önkormányzatokra lehetne erős államot építeni  

A jobbikos Hegedűs Lórántné azt hangsúlyozta, hogy egy erős  Magyarországot csak stabil önkormányzatokra lehet felépíteni, a  kormány azonban szerinte a Bajnai-kabinethez hasonlóan "koldusbotra  juttatja" a helyhatóságokat.  

Az ellenzéki képviselő megdöbbenésének adott hangot, amiért a  jövő évi költségvetés mintegy 130-140 önkormányzati normatívájának  80-90 százaléka "fillére megegyezik" az idei összeggel.  

Hozzátette: mindezt nem tudja másként értékelni, minthogy a  "Fidesz-kormány utólag is asszisztál a Bajnai-kormány által  benyújtott költségvetéshez". 

15 óra 47 perc - A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal  adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken  - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő  évi adó- és járuléktörvényekben.  

Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a  kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A  parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági  elnöktől.  

A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos  kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék,  árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó  jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig  17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó  jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)  

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell  adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem  pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a  juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a  felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. 
  
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és  adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg  15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750  ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960  ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.  

A törvény az első gyermek vállalását is támogató,  jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az  összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500  forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként  havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a  háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A  családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.  

Az szja törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308  milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.   

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj  előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után  30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési  lehetőség.  

A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a  kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű  képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és  félszeresét meg nem haladó összegben.   

A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti,  első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény  szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték -  legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a  vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a  kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé  válik.  

Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes  mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő  juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és  egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot  munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető  jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".  

A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik  az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos  mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az  indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25  ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és  csaknem 25 ezer  adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.  

Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a  társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének  emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.  

A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január  elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó  bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz  2013-től.  

A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági  miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek  a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti  adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot  kell fizetniük.  

A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a  pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi  módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott  hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti  különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján  számított adó összegéből.   

A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az  adóalap  6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd  forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8  milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség,  amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen.  (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182  milliárd forint.)  

A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az  uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a  dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként  6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő,  de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni.  Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a  kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080  forint/ezer darab lesz. 

15 óra 32 perc - Az Országgyűlés kedden megszavazta a jövő évi adó- és  járuléktörvényeket, amelyeket még az utolsó pillanatban is módosítani javasolt a kabinet. Jövő év január 1-től létrejön a  Nemzeti Adó és Vámhivatal, megalakulnak a kormányhivatalok; módosult  az ügyészségi törvény, parlamenti bizottság vizsgálja majd a MÁV  jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. Folytatódott a jövő évi költségvetési törvényjavaslat  általános vitája is.   
    
Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és  járuléktörvényeket   

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos  kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től  csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden  elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben, amelyekhez még a  zárószavazás előtt is érkezett egy 38 oldalas módosítócsomag a  kormánytól.  

A kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a  javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte.  
 
További törvényjavaslatokat fogadtak el  

Jövő év január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és  Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági  miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.  A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó  kormányhivatal; a NAV ellát majd bűnüldözési feladatokat is,  megjelennek az adónyomozók.   

Az Országgyűlés a jövőben a köztársasági elnök javaslatára  kilenc évre választja a legfőbb ügyészt a határozatlan időre  kinevezett ügyészek közül az ügyészségi szolgálati viszonyról  elfogadott törvénymódosítás alapján.    

Január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei  kormányhivatal, az Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta az erről  szóló törvényjavaslatot is, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási  és igazságügyi miniszter terjesztett be. A fővárosi és a megyei  közigazgatási hivatalok jogutódaként jön létre 2011. január 1-jétől  a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, ahová integrálódik  a területi államigazgatási szervek egy része. 

A külképviseleteken - a kettős állampolgársághoz kapcsolódó,  várhatóan emelkedő számú igénylés miatt - kezdeményezett eljárások  egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolításának érdekében  módosította a konzuli védelemről szóló törvényt is a Ház.  

Vizsgálóbizottság tekinti át a MÁV gazdasági helyzetéhez vezető,  2002-2010 közötti döntéseket.   

A jövőben könnyebb lesz behajtani a gyerektartást az uniós  országokban élő szülőtől, miután az Országgyűlés elfogadta a  tartással kapcsolatos törvénymódosításokat is.  

Fidesz: lényegesen nő a családok nettó jövedelme 2011-ben  

Kedden folytatódott a 2011-es költségvetési törvényjavaslat  általános vitája a parlamentben. Talabér Márta arról beszélt, hogy a  családpolitikai stratégiai fontosságú a Fidesz-KDNP-kormány  tevékenységében, és ez szerinte a költségvetés számain is látszik. A  családok nettó jövedelme lényegesen nőni fog 2011-ben - mondta.  

Kiemelte, a munkahelyteremtés fontos eszköze a részmunkaidős  foglalkoztatás támogatása.   

Beszélt arról, hogy 358 milliárd forintot szán a kormány családi  pótlékra, gyermekgondozási segélyre pedig 65 milliárd forint az  előirányzat. Hozzátette: a kormány a gyermekgondozási díjra 93  milliárd forintot fordít.  

A tárca 2011-ben közel kétmilliárd forint támogatást nyújt az  apákat megillető munkaidő kedvezmény távolléti díjának  megtérítésére; a segélyezésben áttér a tárca a feltételekhez kötött  támogatások rendszerére - mondta.  

MSZP: hiteltelen a 2011-es költségvetés   

Gúr Nándor hiteltelennek nevezte a költségvetést, melynek a  fedezetét a kormány részben "a magántulajdon szentségét sértve"  teremti meg. Szerinte a három százalékpontos gazdasági növekedést  felültervezte a kormány, az inflációt pedig alultervezte.  

Egy három gyermeket nevelő 100 ezer forintos jövedelemmel  rendelkező családnak jövőre mindössze 700 forinttal nő a bevétele -  jelentette ki.  

Felhívta a kormány figyelmét arra: csökkenteni kell az élő  munkát terhelő járulékokat.  

Bárándy Gergely arról beszélt, hogy ugyan nem csökkent a  bírósági fejezet támogatása a költségvetésben, azonban  többletfeladatot kaptak a bíróságok.  

KDNP: 2011-ben nő az oktatás támogatása  

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a magyar oktatási rendszer  fejlődéséről beszélt. Kijelentette: az oktatásba minél többet kell  beruházni.  

Mint mondta, az elmúlt nyolc évben 100 milliárd forintos  nagyságrendben vontak ki pénzeket az oktatásból, az elmúlt években  radikális mértékben csökkent a művészeti oktatás, a sport, az  érettségi, valamint az egyházi iskolák támogatása.  

Megemlítette, hogy az ország adósságállománya 20 ezer milliárd  forint, ez azt jelenti, hogy minden egyes állampolgárnak kétmillió  forint adóssága van.  

Kiemelte: hosszú évek után jövőre nem csökken, hanem ha kis  mértékben is, de nő az oktatás támogatása.  

Elmondta, hogy egymilliárd forint támogatást kap a  költségvetésből az érettségi, valamint másfél milliárd forint lesz a  pedagógusok továbbképzési támogatására.  

Beszélt arról, hogy központi forrásból támogatást kaphatnak azok  a pályázó önkormányzatok, melyek újra kívánják indítani  kisiskolájukat. Megemlítette, hogy kilencmilliárd forintos  támogatást kapott a felsőoktatás.  

A szocialista Hiller István az oktatási államtitkár  felszólalására azt mondta: a kormány a 2011-es tanévtől az államilag  támogatott létszámot csökkenteni kívánja.   

Mint mondta, jelenleg 55 ezer az államilag finanszírozott  keretszám, amit a kormány 50 ezer alá kíván vinni.    

Hoffmann Rózsa minderre azt válaszolta: minden évben jelentősen  csökken a mindenkori érettségiző korosztály, melynek nagyjából fele  vesz részt felsőoktatási képzésben.

14 óra 47 perc - Elfogadták az adó- és járuléktörvények módosítását

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfodadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.

Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.

Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.

A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től.

A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el.

A Lehet Más a Politika LMP képviselői táblákat felemelve  sajtótájékoztatót tartanak a jövő évi adó- és járuléktörvények szavazása után az Országgyűlés plenáris ülésének szünetében. Középen Schiffer A

Karácsony Gergely, a Lehet Más a Politika LMP képviselője (b) és Schiffer András, a párt frakcióvezetője tart fel egy táblát az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslatok vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Földi Imre



Előzmények:
Ma dönt a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által előterjesztett három, a 98 százalékos különadót érintő törvénymódosításról, és a jövő évi adótörvényekről az Országgyűlés.

A szokott parlamenti menetrenddel ellentétben nem hétfőn, hanem ma lesznek a határozathozatalok az Országgyűlésben, a napirend előtti felszólalások után.

A Ház megválasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának elnökét és tagjait. Ezután együttes záróvita lesz Lázár János három indítványáról.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú jogszabályokat úgy módosítaná a Fidesz frakcióvezetője, hogy a 98 százalékos különadót visszamenőleges hatállyal 2005. január 1-től kellene fizetni. A különadó összeghatára 3,5 millió forintra emelkedne, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinél azonban a különadó összeghatára 2 millió forint maradna a szabadságmegváltással együtt. Azokra, akik nyugdíjba vonulnak, nem vonatkozna a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.

Az alkotmány, valamint az Ab-törvény módosítása azt tartalmazza, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab csak akkor semmisíthetné meg, ha a tartalmuk az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti. Az alkotmány, illetve az Ab-törvény módosításához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Előbbiről név szerinti szavazás lesz.

Ugyancsak kedden záróvita és zárószavazás lesz a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatról, amely tartalmazza egyebek mellett azt, hogy a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kellene adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek - osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem - után is ugyanekkora lenne az adó. A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetne be, amely az összevont adóalapot csökkentené. A családi kedvezmény megosztható lenne a házaspárok, élettársak között. Szintén a jövő évi adótörvényről szóló indítványban szerepel, hogy 0,5 százalékkal emelkedik a nyugdíjjárulék, és további két évig, 2013. január 1-ig megmarad az energetikai cégekre 2008-ban kivetett úgynevezett Robin Hood-adó.

Döntenek a képviselők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatról is. Az előterjesztés alapján a jövő év első napján Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven összeolvad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség. Zárószavazás lesz az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosításáról is. E szerint az Országgyűlés a jövőben a jelenlegi hat év helyett kilenc évre választaná meg a legfőbb ügyészt, akit csak az ügyészek közül lehetne kinevezni.

Szintén ma szavaz a Ház a tartással kapcsolatos törvények módosításáról. Az indítvány célja, hogy biztosítsák azoknak a gyermekeknek az egzisztenciális biztonságát, akik nem teljes családban élnek. A javaslat lehetővé teszi a tartásra kötelezett külföldiek felkutatását még azelőtt, hogy a kérelmező egy másik tagállamban eljárást indítana.

Záróvitát és zárószavazást tart a parlament a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló javaslatról. Az indítvány alapján a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként 2011. január 1-jétől létrejönnek a fővárosi, valamint megyei kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.

Megszülethet a döntés a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság létrejöttéről, amelyre a Fidesz és a KDNP képviselői tettek javaslatot. Ugyancsak ma voksolhat a Ház konzuli védelemről szóló törvény módosításáról, amely lehetővé teszi a külképviseleteken - a kettős állampolgársághoz kapcsolódó, várhatóan emelkedő számú igénylés miatt - kezdeményezett eljárások egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolítását.

A határozathozatalok után folytatódik a jövő évi költségvetés általános vitája, amelyben ma szólalhatnak fel a magyar EP képviselők. Ezután várhatóan lezárul az új PSZÁF-törvény és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványok általános vitája. A tervezett napirend szerint elkezdik annak a jobbikos törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szól.

Olvasóink írták

132 hozzászólás
  • 132. gjozsi88 2010. november 22. 19:52
    „georgbob!
    Egy módon tudod alátámasztani az igazadat...megmondod a szakmádat, ami bruttó 600-750 000 ft-ot ér!
    Én meg rákeresek, ha tényleg nem fogom tudni mi az...feltehetően, ha tanulni lehet, akkor oktatják is...ennek kell legyen interneten megtalálhatósága!
    Ilyen alkut hajlandó vagyok vállalni...hogy vakon higgyek valamiben, az fidesz fanclub és ennek nem vagyok tagja....!”
  • 131. georgbob 2010. november 21. 20:21
    „Te görcsölsz...ha leírom a szakmámat, akkor se tudnád mi az. A szórásról annyit, hogy 14 éve az első munkahelyemen fele annyi volt a fizetésem mint a többi hasonszőrűnek. Tudod mit, egyezzünk meg. Én igazat mondok, te találgatsz. Ha olyan tufa vagy, hogy azt feltételezed másról, hogy csak azért hazudik, hogy a hozzád hasonóak tiszta vizet öntsenek a pohárba, hát egészségedre. Én megyek dolgozni, nálunk 7-ből 7 a munkanap....”
  • 130. gjozsi88 2010. november 21. 18:31
    „georgbob
    Látom szánalmasan görcsölsz...!
    Biztos vagyok benne, hogy ha védhető álláspontod lenne, már rég rövidre zártad volna!
    Ezt és ezt csinálod és ennek ezért ekkora a hivatalos jövedelme...!
    A bérpapirodat Te látod valóban...!
    Azt viszont mindenki tudja, hogy egy adott szakterületen belül nincs akkora szórás a munkabérek közt, hogy a te fizetésedet rossz érzéssel tudja venni, aki kevesebbet keres, ugyanis nincs olyan munkáltató, aki sokkal többet ad azért, amit kicsivel többért is meg tud venni...!
    Arról nem beszélve, hogy multi cég nem fizet ilyen sokat a magyar KKV szektor meg nem jelent be ennyire, azaz 600-750 000 ft bruttóra!
    Aki nem ért a szakmához, azt nem is alkalmazzák, ugyanis a papir csak addig számit, hogy végezheted-e a munkát, a többit hozzáértés rátermettség dönti el, aki alkalmas az marad a szakmába és nincs nagy szórás a munkabérek közt....!”
  • 129. georgbob 2010. november 21. 14:35
    „1 egyszerű példát mondok, aztán befejeztem veled:
    Ha te úgy végzed el az iskolát, hogy párszor évet ismételsz, kettesel csúszol át minden vizsgán, de azért nehezen sikerül megszerezni a papírt, attól még elég hülye vagy nem??? Na, ez igaz a munkavégzésre is...”
  • 128. georgbob 2010. november 21. 14:31
    „Józsika...
    Tudod mit? Én tudom mit csinálok, mennyiért, havonta látom a bérpapíromat, te meg tudatlanul maradsz...Hiheted azt hogy hazudok, de ez a te bajod. Tényleg te hol élsz???? Egy munkakört nem tudsz mondani, ahol Magyarország összes munkahelyén ugyanaz a bér.Már csak a területi fejlettség is számít. Hiteltelen pedig te vagy, mert olyat vonsz kétségbe amit bárki meg tud cáfolni. Te dolgozol egyáltalán???”
  • 127. gjozsi88 2010. november 20. 22:01
    „georgbob

    Nem sikerült hitelesebbnek lenned....!

    "Csakhogy: mivel manapság egyedi megállapodás kérdése a bér, ezenkívül a szakmai felkészültség is nagyban befolyásolja, azért nem írom le a szakmám, nehogy valaki rosszul érezze magát, ha nem keres ennyit ebben a munkakörben."

    Ez újabb ellentmondás!
    Ugyanazon munkakörben van olcsóbb fizetés is, mégpedig olyan különbséggel, ami rossz érzést kelt azokba akik ezt csinálják kevesebb bérért...!
    Szerinted ki az a hülye munkaadó, aki sokkal többet ad, mint amit a többitől kicsit többért is megkaphat...?”
  • 126. load 2010. november 20. 18:37
    „122. áron
    A 69-es hozzászólásomban eléggé világosan kifejtettem, hogy a népakarat szerinti igazságszolgáltatás helyeslését tekintve miért vagy egy platformon Sztálin hirhedett vérbírájával.
    A 106-os válaszodban erre semmi érdemleges magyarázattal nem szolgáltál, csak valami olyasmit mondtál, hogy szezon meg fazon.
    Ezért barátom, te vagy a bolsevik állásponton, és bizony téged fertőzött meg az a bizonyos vírus.
    Ami az ellenzéki törvényjavaslatokat illeti, a Fidesz soha nem nyújtott be olyan javaslatot, amiben a költségvetés megtakarítás lett volna a cél. Ők mindig többet adtak volna, mint az akkori kormány. Volt olyan év, amikor a költségvetés kiadási oldalát 2.000 milliárdos javaslat csomaggal akarták növelni, ami akkor 20% többlet kiadást eredményezett volna.
    Amikor a szocik visszakérdeztek, hogy ugyan miből, akkor azt mondták, hogy az a ti dolgotok.
    Bizonyos vagyok abban, hogy nem vállalták volna a pofátlan végkielégítéseket megakadályozó törvényjavaslatot sem, az esetleges népszerűség vesztés miatt. Mint ahogy ezt nem is tették meg.
    2002-ben ők is felvették a ma pofátlannak ítélt végkielégítéseiket, Lázár a 18 milliós fedezet nélküli költségtérítést is.
    Ez csak akkor lett hirtelen fontos, amikor kormányra kerültek.
    Jó lenne, ha kicsit elgondolkodnál a szem - szálka - gerenda összefüggésein!”
  • 125. georgbob 2010. november 20. 17:57
    „józsika
    A válaszom teljesen helytálló, mivel van szakmám és abban dolgozom. Csakhogy: mivel manapság egyedi megállapodás kérdése a bér, ezenkívül a szakmai felkészültség is nagyban befolyásolja, azért nem írom le a szakmám, nehogy valaki rosszul érezze magát, ha nem keres ennyit ebben a munkakörben. Ezt megérthetnéd. De, azt vedd tudomásul, hogy okom nics arra hogy hazudjak, éppen ezért kérlek, többet tudatlanul ne vond kétségbe azokat a tényeket, amiket én tudok. A hivatalosról annyit, hogy hivatalos...Ja, és gépen dolgozom.Plussz1 adalék: nyugatabra ebben a munkakörben átlagosan 5-6000 euro a kereset.”
  • 124. gjozsi88 2010. november 20. 16:27
    „georgbob!
    "Mondj egy olyan szakmunkást igénylő munkát, ahol HIVATALOSAN lehet 600-750 000 ft-ot kesbi!"
    Ez volt a kérdés!
    "Például az enyém."
    Ez a válaszod...!?
    És még büszke vagy a tanulmányaidra....hát ami ebből kiderül, az oktatásunk hiányosságai...!

    Ugyan már....kisfiam!
    Vagy nem gép mellett dolgozol, vagy nem emelkedett a nettód 80 000 ft-ot...!”
  • 123. georgbob 2010. november 20. 15:04
    „Például az enyém.”
  • 122. áron 2010. november 20. 12:54
    „load
    sajnos load - úgy látom -Téged is - javíthahatatlanul - megfertőzött a kommunizmus vírusa
    Ezt a betegséget pedig nem lehet csak úgy kiheverni. Ez életfogytiglan eszi az elmét ez a kór.
    Ellenzéki javaslatra kellett volna törvényt módosítani ez elmúlt ciklusban? Mondd, ezt Te komolyan gondolod?
    Te hol éltél akkoriban, melyik országban? Ahogyan most sem lehet, akkor még kevésbé lehetett ellenzékből bármit is elérni - és ezt nyilvánvalóan Te is tudod...
    Tehát maradt ez az afrikai császárságokra jellemző forma, mely remélhetőleg nem fog többször ismétlődni. Az új alkotmány elfogadása után nem lesz ilyen - általam sem támogatott . eszközökre szükség. Szótlanul elmenni a "pofátlan végkielégítések" mellett pedi nem szabad, különben soha sem lesz rend ebben az országban. Nem az összeg nagyságával van egyébként elsősorban bajom (bár azt sem tartom kicsinek, főleg egy ekkora szegénységgel küszködő országban), hanem az ELVVEL!!!”
  • 121. gjozsi88 2010. november 20. 11:28
    „georgbob!
    Mondj egy olyan szakmunkást igénylő munkát, ahol HIVATALOSAN lehet 600-750 000 ft-ot keresni,ugyanis ez az alapfeltétele a 80 000 ft-os nettó emelkedésnek!
    Csak akkor nem emelkedik 80 000 ft-ot a nettód...!”
  • 120. georgbob 2010. november 19. 20:35
    „Kezdek megijedni. Te minden egyes magyar állampolgár fizetését tudod szakmánként? Az elég komoly tudás! Vagy netán csak hasraütsz és megmondod a tutit? Felsorolhatnék néhány szakmát ahol jól lehet kereseni, de hát ezt te már tudod...”
  • 119. georgbob 2010. november 19. 20:32
    „Látom a matek megy, próbálkozz inkább ezen a vonalon.”
  • 118. georgbob 2010. november 19. 20:30
    „Ha nem tudsz szöveget értelmezni, akkor ne tedd. Hol írtam le barátom, hogy én betanított segéd vagyok nettó 200-zal????????????????????? Leírom, hogy értsed: szakmunkás vagyok!!!”
  • 117. gjozsi88 2010. november 19. 20:15
    „még annyit:
    Akinek 200 000 volt a nettója, annak bruttó 320 000 ft-nak kellett lennie az szja változás elött!
    Neki a 2011-es változás
    Gyereknélkül: +2500 ft
    1 gyerekkel: +12550 ft
    2 gyerekkel: + 26000ft
    3 gyerekkel: +51000ft

    Ebből jól látható, hogy bőven 320 000 ft felett kell lenni a bruttónak, hogy 80 000 ft-ot növekedjen a nettód!
    Segítek!
    Gyerekszámtól függően 600 -750 000 ft közt kell lenni a bruttónak ahhoz, hogy állitásod, mely szerint 80 000-t emelkedett a fizetésed igaz legyen!
    Ez nem kisember, átlagdolgozó, pláne nem betanitott segéd....jövedelme! Természetesen hivatalosan!”
  • 116. gjozsi88 2010. november 19. 20:07
    „georgbob
    Meg lehet kedvesem...csak annak az szja változás nem biztosít 80 000 nettó növekedést!
    Valahol füllentettél ...!
    Persze az a hazug, aki ezt az ellentmondást szemedbe vágja...!
    Egyre gusztustalanabb lesz a hozzászólásaid tartalma....!”
  • 115. georgbob 2010. november 19. 19:53
    „Egyszerűen hazudsz, mert lehet. Én tudom, te pedig álszent dumával akarsz meggyőzni másokat arról, amihez fogalmad sincs. Képzeld, nettó kétszázat is meg lehet keresni betanított segédként. Gondolom ezt sem tudtad...”
  • 114. gjozsi88 2010. november 19. 16:58
    „georgbob
    Ne erölködj...gép mellett nem lehet ma 600-750 000 keresni...!
    Nincs bajom a jobban keresőkkel...csak azzal, hogy nekik csökkentik az adójukat, miközben ,aki a teljes jövedelmét elkölti, azaz gazdaságot tudna élénkiteni (ahova én termelek és érdekem, hogy legyen fogyasztás) a kisebb jövedelműeknek pedig csökken az elkölthető nettója!...!”
  • 113. georgbob 2010. november 18. 18:22
    „Józsika...
    Úgy tűnik vannak kivételek, olyanok mint én. Erre inkább büszke vagyok, mint lelkiismeretfurdalásom legyen. Hidd el igazat mondok, te meg csak vagdalkozol. Áruld már el, mi bajod van a jobban keresőkkel? Vagy mindenki legyen minimálbéres, attól jobb lesz neked???”
132 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lista a közszolgálati médiumok élére javasolt új jelöltekről

A Népszabadság online kiadásában szerda este megjelentek a közmédiumok élére javasolt… Tovább olvasom