Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Visszamenőleg emelik az egészségügyi dolgozók bérét

A határozathozatalok során a képviselők döntöttek az egészségügyi salátatörvényről, az új Btk.-ról és a forgalmazói magatartásról szóló törvényjavaslatról is.
{liveinfo}4kh8tr{/liveinfo}

21:30 - A határozathozatalok során a képviselők döntöttek az egészségügyi salátatörvényről, az új Btk.-ról és a forgalmazói magatartásról szóló törvényjavaslatról is.

Büntetéseket is kilátásba helyez a kéményseprő-ipari törvény

Büntetésre számíthat a kéményseprő-szolgáltató és a lakosság is, ha nem tesz eleget a kéményseprő-ipari törvényben foglalt előírásoknak. A jogszabályt 272 igen és 45 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház.
A jogszabály a kéményseprés biztosítását egyes önkormányzatokhoz rendeli, a díját azonban az ingatlanok tulajdonosainak kell állniuk. Budapesten a Fővárosi Önkormányzatnak, Pest megyében Érd önkormányzatának, az ország többi megyéjében a megyeszékhelynek kell biztosítania az ellátást, de a nem kijelölt önkormányzatok önként is vállalhatják a szolgáltatást.
A belügyminiszter által beterjesztett törvény tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a kéményseprőiparnak el kell látnia. Ezek köre - az élet- és vagyonvédelem érdekében - az eddig előírtakhoz képest bővül.

Új Btk. - Szélesedik a jogos védelem lehetősége

A kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, miután a parlament hétfőn több, ezt célzó módosító javaslatot is támogatott. Így a lakásba vagy a kertbe éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő vagy csoportos behatolás elhárításakor nem lesz a büntetlenség feltétele, hogy fennállt-e a személy elleni támadás veszélye.
Az Országgyűlés ezzel bővítette a jogos védelem határait a várhatóan 2013. július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyvben (Btk.). A fideszes Mengyi Roland, Papcsák Ferenc és Vas Imre érvelése a kormányt is meggyőzte, az önvédelem lehetőségének kiszélesítésével így végül az igazságügyi tárca is egyetértett.
Szigorítás, hogy nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Leszavazták viszont azt a jobbikos javaslatot, amely lényegében általános szabállyá tette volna a 12 éven felüliek büntethetőségét.

Egy évvel elhalasztják a stadionok biztonsági rendszerének kivitelezését

Az eredetileg vállalt 2012 júliusa helyett egy évvel később, 2013. július 1-ig készülnek el a stadionokban az új biztonsági rendszerek. Az erről szóló törvénymódosítást 245 igen, 78 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.
A stadionbiztonsági programot a sportért felelős államtitkárság, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) indította még 2011 márciusában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) költségvetésében a kormány 960 millió forintot biztosított a program első fázisának végrehajtására.
A vonatkozó rendelet szerint a költségvetési támogatás pályázat útján használható fel. Mindezek alapján az MLSZ feladata, hogy a BMSK Zrt.-vel együttműködve fejlesztesse ki a stadionbiztonsági rendszereket és juttassa el az eszközöket a sportszervezeteknek.

Az államfő észrevételeinek megfelelve fogadták el újra a visszaküldött törvényeket

Újra, már az Áder János köztársasági elnök által szóvá tett eljárási hibák nélkül, elfogadta a parlament hétfőn a kisajátítási törvény módosítását és a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabályt.
Az államfő június elején küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra az egy héttel korábban elfogadott előterjesztéseket, miután az előbbit a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon hagyta jóvá a Ház, az utóbbi pedig - kodifikációs pontatlanságai miatt - súlyos koherenciazavarban szenvedett.
Most a parlament a kisajátítási törvény módosítására tett javaslatból törölte azt az előzőleg a zárószavazás előtt elfogadott, házszabálysértő rendelkezést, amely az állattenyésztési törvényen is változtatott volna, és pontosította a sportingatlanok rendezését szolgáló jogszabály hatályba lépését is.

Elfogadták a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt

Az Országgyűlés elfogadta a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt is, amely szeptember 1-jén lép hatályba. A 312 igennel, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodással elfogadott jogszabály kimondja, hogy Magyarországon csak biztonságos termék hozható forgalomba, üzemeltethető, és a termék biztonságáról a gyártó köteles gondoskodni.
A törvényt a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott termékek magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, meghatalmazott képviselőjére kell alkalmazni.
Tételesen meghatározza a törvény a gazdasági szereplők - a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó - kötelezettségeit.

Elfogadták az újabb egészségügyi salátatörvényt

Az Országgyűlés megszavazta az újabb egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését, továbbá módosítják a gyógyszerek támogatási rendszerét. Egyes régóta támogatott gyógyszerek gyártóit augusztustól plusz fizetési kötelezettség terheli.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot április végén Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás miniszter nyújtotta be a parlamentnek. Az egészségügyi salátatörvényt 261 igen, 45 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház.
A salátatörvény nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Részletesen szabályozza az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát, a díjazásukat, továbbá rendelkezik a dolgozók "egészségügyi válsághelyzetben" történő kirendelésének szabályairól.

21:10 - Határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülése; döntés született egyebek mellett az idei költségvetés módosításáról, és a nemzeti vagyonról szóló törvényről is.


Két nemzetközi szerződés kihirdetésével kezdődött a határozathozatal

A képviselők két nemzetközi szerződés kihirdetését szavazták meg elsőként a hétfői határozathozatalokon. A tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális megállapodás elfogadásával olyan többoldalú nemzetközi szerződés jön létre, amely a Salzburg Fórum tagállamai (Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia) között, amely egységes regionális együttműködést tesz lehetővé. A magyar törvényhozás emellett elfogadta azt a Koszovói Köztársasággal kötött megállapodást is, amelynek értelmében visszatoloncolhatják Koszovóba az illegálisan Magyarországon tartózkodó menekülteket.

Egyszerűsödnek az örökbefogadási és a cégjogi eljárások

Kibővíti a származás megismerésének lehetőségét és egyszerűsíti a külföldi örökbefogadást, az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat, valamint a cégkivonatra vonatkozó szabályokat is a hétfőn elfogadott jogszabály.
Az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését 293 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.
Bővül a származás megismeréséhez való jog, így a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére. Azaz a szabályozás a vér szerinti szülő közreműködése nélkül is lehetővé teszi majd a testvér felkutatását, valamint lehetőség lesz arra is, hogy a gyámhatóság a szülő közreműködése nélkül adhasson át anonimizált adatokat, például örökletes betegségekre vonatkozó információkat az örökbefogadott gyermeknek.
Ismét módosítottak az idei költségvetésen Ismét módosították az idei költségvetéséről szóló jogszabályt; Dióssi Csaba, Babák Mihály és Dancsó József fideszes képviselők indítványára rögzítették például, hogy az önkormányzati szerveknek ezentúl 25 millió forint alatt nem kell pályázatot kiírniuk eszközbeszerzéseikhez. A Ház kimondta továbbá, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal előirányzatáról a jövőben nem a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hanem a szervezet elnöke rendelkezik. Az elfogadott kormánypárti javaslat részét képezi emellett az is, hogy a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonába kerülnek azok az állami informatikai eszközök és szoftverek, amelyeknek eddig csak vagyonkezelői voltak.

Elfogadták a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti vagyonról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítását is.
Az indoklás szerint a módosítás célja, hogy a törvény januári hatálybalépése óta eltelt időszakban megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételek alapján indokolttá vált a törvény szövegének pontosítása, egyes rendelkezések egyértelműbbé tétele, valamint a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem további szigorítása.
Az előterjesztés minősített többséget igénylő részeit 249 igen, 100 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeit pedig 247 igen, 102 nem szavazattal fogadták el a képviselők.
A törvénymódosítás az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében több fogalom definícióját pontosítja, továbbá szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat.
A módosítás pontosítja egyebek mellett a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, és egyértelműbbé teszi a törvény által használt fogalmakat.

Elfogadták a Munka törvénykönyve hatályba lépését könnyítő javaslatcsomagot

Elfogadták az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is.
A most - 250 igen szavazattal, 99 ellenében - elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat.
Az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, és július 1-jével gyakorlatilag minden szabály életbe lép. Az elfogadott jogszabályban ugyanakkor vannak erre vonatkozóan kivételek, így például a szabadság és távollét számítására, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket egyelőre nem kell alkalmazniuk a vállalatoknak, majd csak 2013. január 1-jétől.


20:28 - Elfogadták az újabb egészségügyi salátatörvényt

Az Országgyűlés hétfőn megszavazta az újabb egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését, továbbá módosítják a gyógyszerek támogatási rendszerét; egyes régóta támogatott gyógyszerek gyártóit augusztustól plusz fizetési kötelezettség terheli.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot április végén Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás miniszter nyújtotta be a parlamentnek. Az egészségügyi salátatörvényt 261 igen, 45 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház.

A salátatörvény nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Részletesen szabályozza az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát, a díjazásukat, továbbá rendelkezik a dolgozók "egészségügyi válsághelyzetben" történő kirendelésének szabályairól.

A jogszabály mellékletei tartalmazzák az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók bértábláit, valamint a januárig visszamenőleges és beépülő béremelésük mértékét. A jogszabály rögzíti az egészségügyi szakdolgozók és az orvosok illetmény-, illetve béremelésének mértékét, továbbá a különböző bérkategóriák szorzóit.

A jogszabály értelmében a rezidensek koordinálására helyi és országos érdekképviseleti szervek jöhetnek létre, az egészségügyben működő szakmai kamarák arányos érdekképviseletének biztosítása érdekében pedig a kamarai választások szabályain is pontosítottak.

A salátatörvény kimondja, hogy a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.

Rögzítették továbbá az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltételeit is.

18:05 - A rokkantnyugdíjasokról, a fővárosi dugódíjról és a közmunkaprogramokról is szó volt a parlamentben a hétfői azonnali kérdések során. Ezt követően a kérdésekkel folytatta munkáját a Ház

LMP a rokkantak felülvizsgálatáról

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a kormány most már az első és a második csoportba tartozó rokkantakat is felülvizsgálatra kötelezi. Szavai szerint a tervezetből világosan látszik, hogy a kabinet a foglalkoztatásba bevonhatók számának csökkentésével akar manipulálni.
A képviselő kíváncsi volt arra, hogy a változtatással hogyan teremtenek új munkahelyeket és miért a legkiszolgáltatottabb emberekkel bánnak el.
Soltész Miklós azt felelte, nem babrálnak ki ezzel a csoporttal, de elfogadhatatlan, hogy 940 ezer ember kapott rokkantnyugdíjat, vagy ahhoz hasonló ellátást. Hangsúlyozta, hogy az általuk átalakított rendszer nem csak a segélyezésről, hanem egy fontos rehabilitációs munkáról is szól majd.

MSZP a dugódíjakról

Pál Tibor (MSZP) a fővárosi dugódíj bevezetéséről beszélve azt mondta, hogy ahhoz megfelelő forgalomszabályozásra, P+R parkolók kialakítására és a BKV eszközfejlesztésére lenne szükség. A politikus szerint a kormánynak viszont fontosabb az autósok "sarcolása", mint az, hogy biztosítsák a megfelelő közlekedés feltételeit.

Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, hogy a főváros közlekedési viszonyait javító díjak bevezetését valóban napirenden tartják. Hozzátette, hogy a javaslat a részletek tekintetében még pontosításra szorul.

Jobbik: komoly problémák vannak a közmunkaprogramokkal

Bertha Szilvia (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy komoly problémák vannak a közmunkaprogramokkal. Meglátása szerint a falvak egy részén nem végeznek semmilyen munkát, míg a fideszes településeken pedig "elterjedt szokás", hogy a helyi politikus a saját földjein dolgoztatja az embereket. Eközben megsértik a munkahigiéniás előírásokat, a dolgozók nem kapnak munkaruhát, sőt sokszor vizet sem - jelentette ki.

Tállai András azt felelte, hogy a kormányhivatalok egy meghatározott terv alapján ellenőrzik a közmunkaprogramok végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy eddig két megyében átfogó, kettőben pedig célellenőrzéseket tartottak. Kijelentette, hogy eddig minden településen örömmel számoltak be neki a helyiek a közmunkaprogramban elért sikereikről. Hozzátette, jelenleg 173 ezer közfoglalkoztatott van és elhiszi, hogy ezek között van olyan, akinek problémát okoz, ha dolgoznia kell.
Az Országgyűlés június 18-ai plenáris ülése

Kérdések:

MSZP: mit tesz a kormány a biztosítások felmondása ellen?

Simon Gábor (MSZP) bírálta a januártól bevezetendő biztosításai adót, amelynek összegét szerinte a társaságok át fogják hárítani a biztosítottakra. Feltette a kérdést: mint tesz a kormány annak érdekében, hogy az így megnövekedett díjtételek okán az emberek zöme ne mondja fel biztosítását.

Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a törvény értelmében az adó alanya a biztosító. Az államtitkár nem látta jelét annak, hogy az adó miatt tömegével mondják fel szerződéseiket az emberek, mint mondta, ennek gátat szab az is, hogy az új adó bevezetésével két, a biztosítókat terhelő adót vezet ki a kormányzat, ami mintegy 41 milliárd forintos könnyebbséget jelent a szektornak.

Az LMP a költségvetés "koraszülöttségéről" beszélt

Az LMP-s Mile Lajos kifogásolva a jövő évi költségvetés korai, júliusi elfogadását, és azt vitatta, hogy a büdzsé készítésekor figyelembe vehető-e az európai szervezetek állásfoglalása, a többi közt az Európai Tanácsé vagy az Ecofiné.

Cséfalvay Zoltán államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mind az Ecofin, mint az Európai Tanács még a költségvetés tervezett július 13-ai elfogadása előtt megküldi ajánlását, így azok felhasználhatók lesznek. A korábbi felhívásokkal kapcsolatban közölte: annak számos elemét figyelembe vette a kormányzat, például ezeknek köszönhetően kap titkárságot a Költségvetési Tanács.

Fidesz: Milyen kárpótlást kaphatnak a kitelepítettek?

Gulyás Gergely (Fidesz) üdvözölte a kommunista diktatúra által kitelepítettekre és az őket befogadókra emlékező országgyűlési határozatot, egyben arra várt választ: milyen lehetőség van a 13 ezer embert érintő jogsértés mintegy 700 még életben lévő áldozatának kárpótlására.

Rétvári Bence államtitkár felsorolta az eddigi kárpótlási lehetőségeket, és azt mondta: a későbbiekben lépéseket tesznek mind az eddigiek összegének emelése, mind újabb juttatás bevezetése érdekében, jelenleg azonban az ország adósságszolgálata túl sok pénzét veszi el a kormányzatnak.

Az MSZP a pedagógusok foglalkoztatására kérdezett rá

A szocialista Sós Tamás arra várt választ: mentesül-e a hétévenkénti továbbképzés kötelezettsége alól az 55. életévét betöltő pedagógus, valamint arra: ellehetetleníti a kollégiumi munkát az, hogy a tanárok a munkaidejük 55-65 százalékában tanórai munkára kötelezhetők.

Halász János államtitkár azt mondta: a továbbképzés új szerepeket is kapott, például hozzájárul az előléptetéshez, így a bérek növekedéséhez. Közölte azt is, hogy a nevelő tevékenységre az említettnél eltérő szabályok vonatkoznak, de részleteket a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteiben ígért.

A KDNP a kormány szaúd-arábiai útjainak eredményére kérdezett rá
A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc András arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök után Kovács Pál államtitkár is Szaúd-Arábiába látogatott. A képviselő az út eredményeire kérdezett rá.
Fónagy János államtitkár elmondta: Kovács Pállal a hazai legnagyobb energetikai cégek vezetői is a közel-keleti országba utaztak, a szaúdi cégek ugyanis érdeklődnek ezen vállalkozások tevékenysége iránt.


17:55 - A felsőoktatási férőhelyekről, a jövő évi költségvetés tervezetéről, a fogyasztói csoportokról és az Erzsébet utalványról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

MSZP: hány felsőoktatási helyet nem tudnak betölteni?
Hiller István a felsőoktatási felvételik kapcsán arról beszélt, a híradások szerint a felsőoktatási felvételikkel újabb gondok vannak, sok ezer hallgatói helyet nem tudnak betölteni. Drasztikusan csökkentették a jelentkezési keretet, és azt sem tudják betölteni, amit szabadon hagytak. Hány helyet nem tudnak betölteni, döntöttek-e az átcsoportosításokról a többszörös túljelentkezéseknél, döntöttek-e kibővített pótfelvételiről, vagy kivonják az így megmaradt pénzt? - sorolta kérdéseit.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: tavalyig a helyek elosztása a hallgatók kívánsága alapján történt, azok a képzések kerültek túlsúlyba, amelyek divatosak voltak, de valódi elhelyezkedésre nem kínáltak lehetőséget, és a gazdaságnak sem volt közvetett haszna. A törvény lehetővé tette, hogy ne a jelentkezések száma, hanem a gazdaság igényei legyenek döntőek. Az átcsoportosításokról szólva kiemelte: július 10-ig lehetőség van a jelentkezési sorrenden módosítani. Arról, hogy hány hely marad, nem lehet még egyértelmű választ adni - jelezte, utalva arra, hogy még zajlanak az érettségik. A műszaki jelentkezések száma ugyanakkor 18,6 százalékra nőtt a tavalyi mintegy 14 százalékról, és ezeket a helyeket valószínűleg be is tudják tölteni. Az FTT azt javasolta, hogy a részösztöndíjas helyek egy részéből ösztöndíjas helyek legyenek, de ez a döntést a kormány még nem hozta meg - tette hozzá.

Jobbik: vonják vissza a költségvetés tervezetét!

Z. Kárpát Dániel szerint a költségvetési tervezet tarthatatlan helyzetbe hozza a magyar háztartásokat. Mára négymillióan élnek létminimum alatt, 300 ezerrel több, mint a kormányváltás idején. A kormány hagyja, hogy a többletterheket a pénzintézetek továbbhárítsák a lakosságra - mondta, majd megismételte, hogy a költségvetés visszavonására szólítják fel a kabinetet.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a kormánynak az az egyik legfontosabb feladata, hogy az államháztartás stabilitását biztosítsa. Jelezte: az ehhez szükséges lépéseket megtették.

Úgy gondolja, a kormány kitüntetett szerepet szán a tehermegosztásnak.
LMP: méltánytalan helyzet a felsőoktatási jelentkezéseknél
Osztolykán Ágnes szintén a felsőoktatási férőhelyekről kérdezett. Azt mondta, az idei év különösen igazságtalan és méltánytalan helyzetet teremtett, radikálisan megvágták a férőhelyeket, és ennek következtében ötödével csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. "A részösztöndíjas mesét nem vették be a jelentkezők", a magas tandíjat nem tudják megfizetni. Mire számíthatnak a diákok? - kérdezte.

Hoffmann Rózsa azt mondta: a keretszámok januári közzététele, és a jelentkezési határidő meghosszabbításával elegendő idő állt rendelkezésre. Kiemelte: informatikára 7,6 százaléknyian jelentkeztek a tavalyi 6 százalékkal szemben, ez az arány a természettudományos képzésnél 5,1 volt a tavalyi 4,2 százalékkal szemben. Abban bíznak, hogy a következő évben tovább nő az ilyen képzésekre jelentkezők száma - tette hozzá.

A fogyasztói csoportok ellen szólalt fel a Fidesz

Horváth Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy az úgynevezett fogyasztói csoportok megtévesztik a nehéz helyzetbe kerülő, hitelben reménykedő embereket. A politikus hangsúlyozta, hogy ennek a folyamatnak több ezer károsultja van.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a képviselő által is említett rendelkezést emelte ki válaszként, hogy Magyarországon az év elejétől 2014. január 1-ig tilos új fogyasztói csoportot létrehozni.

MSZP az Erzsébet utalványról

Pál Béla (MSZP) azt mondta, habár azóta többször is cáfolták a sajtóban felröppent hírt, de ettől függetlenül kíváncsi rá, hogy az iskoláztatási támogatást, a családi pótlékot, az önkormányzati segélyt és a nyugdíjak egy részét valóban Erzsébet utalványban akarják-e kifizetni.

Soltész Miklós válaszként megerősítette: senki nem tervezi azt, hogy a nyugdíjaknak akár csak egy részét is Erzsébet utalványban fizessék.

A bírói gyakorlatot bírálta a Jobbik


Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt, hogy egy holokauszttagadás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt férfinak a bíróság döntése szerint legalább háromszor el kell látogatnia a Budapesti Holokauszt Emlékközpontba. Hozzátette, hogy eközben a kommunista rendszer bűneit tagadó Biszku Bélát még mindig nem ítélték el.

A képviselő azt kérdezte, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter mikor kezdeményezi a Kúria elnökénél az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát.

Navracsics Tibor válaszként csak annyit mondott: "Kezdeményeztem, egyébként pedig bírósági döntéseket nem szoktam kommentálni".
Szilágyi György erre válaszként azt mondta, hogy a Fidesz és a Jobbik értékrendje annyira messze áll egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. "És hogy egyértelműek legyenek a szavaim, mi vagyunk Makó és Önök Jeruzsálem".

Navracsics Tibor viszontválaszában visszautasította a képviselő által elsütött "sunyi, antiszemita poént".


16:10 - Az interpellációkkal folytatódott a parlamenti hétfő ülése, amelynek során az MSZP arra volt kíváncsi, hogy a szociális juttatások egy részét valóban Erzsébet-utalványban fizetik-e ki. A Jobbik arról beszélt, hogy nagyrészt a kormányzat adópolitikájának köszönhetően a fiatalok 50 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét.

MSZP: utalványokkal fizetne a kormány szociális juttatásokat?

Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány sajtóhírek szerint egyes szociális juttatások utalványokon keresztüli kifizetéséről gondolkodik. Az MSZP azt szeretné tudni, hogy született-e már döntés az Erzsébet-utalványok felhasználási körének bővítéséről, illetve valóban gondolkodik-e a kormány ezen és ha igen, akkor pontosan mely juttatásokról van szó?

Rétvári Bence államtitkár válaszában idézett az MSZP 2010-es választási programjából, amelyben szerepel egyes juttatások utalványokkal történő kifizetésének bevezetése. Leszögezte azt is, hogy a Lukács Zoltán által is hivatkozott sajtóhírekben szereplő levél hamis. Hozzátette: a kormány célja, hogy úgy bővítse az Erzsébet-utalvány felhasználási lehetőségeit, hogy az önkormányzatok döntése esetén lehetővé teszi egyes szociális juttatások részben utalványokon keresztüli kifizetését, de csak ott, ahol ezek levásárlására alkalmas beváltóhelyek is vannak. A kormány tervei között emellett szerepel az iskolakezdési támogatás ilyen módon való kifizetése is, ehhez azonban még ki kell építeni a beváltóhelyeket. Hangsúlyozta: az önkormányzatok dönthetik el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Lukács Zoltán nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 213 igen és 44 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: miért üldözi el a kormány a fiatalokat?

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a KSH adatai szerint egyre több a létminimum alatt élők száma Magyarországon és ez szerinte nagyrészt a kormány adópolitikájának köszönhető. Hangsúlyozta: ez vezetett oda, hogy jelenleg a magyar társadalom 19 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a fiataloknál pedig ez az arány 50 százalék. A képviselő azt kérdezte a kormánytól, hogy miért folytat olyan gazdaságpolitikát, amely elüldözi a fiatalokat és elszegényít több millió embert.

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány a munkahelyteremtést támogatja és azt vallja, hogy nem szabad nagyobb szociális juttatást adni, mint amekkora összeget tisztességes munkával meg lehet keresni. Hozzátette: nem igaz, hogy 2010 óta csökkent az életszínvonal és többen élnek szegénységben, éppen ellenkezőleg, hiszen egy középosztálybeli ember életszínvonala 2011-hez képest nőtt.

Volner János a választ nem fogadta el, az Országgyűlés ugyanakkor 202 igen 63 nem és 9 tartózkodás mellett elfogadta azt.

KDNP: mennyien vették igénybe a családi adókedvezményt?

Michl József (KDNP) a családi adókedvezményről beszélt interpellációjában és azt kérdezte a kormánytól, hogy mekkora megtakarítást jelentett a családoknak a 2011-ben bevezetett, gyermekek után igénybe vehető új rendszer.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában: a pontos számokat csak év végére lehet megmondani, de a munkáltatói bevallások alapján a szaktárca számításai szerint 2011-ben havonta 808 ezer fő érvényesítette a kedvezményt éves szinten összesen 160 milliárd forint összegben. 2012 első négy hónapjában már 810 ezer vette igénybe a kedvezményt, ez idő alatt 51 milliárd forint értékben. Az államtitkár szerint ezek a változások hosszabb távon hozhatják meg a várt eredményt és javíthatnak a demográfiai helyzeten.

Michl József a választ elfogadta.

Vadai Ágnes és Molnár Csaba: miért szerepel Nyirő József, vagy Wass Albert a Nat-ban?

A független Molnár Csaba azt kérdezte, mi indokolta Nyirő József, vagy Wass Albert szerepeltetését a Nemzeti alaptantervben, amikor mindketten köztudattan antiszemiták voltak, szélsőséges nyilas nézeteiket nem titkolták. Semmi ok nincs arra sem, hogy Szabó Dezső műveit az általános műveltség szintjére emeljék. A szakma előterjesztése ellenére pedig kivették Füst Milánt, vagy Faludy Györgyöt - jegyezte meg.

Halász János államtitkár azt mondta: a Nat legfontosabb alapelve az értékelvű, és nevelésközpontú iskola megvalósítása. A közműveltségi tartalmak komplex rendszerét állították össze lefedve azt, amit ma alapműveltségnek tekintenek. Wass Albert meséi és történetei irodalmi értékűnek mondhatók, 2005-ben három műve is bekerült a Nagy Könyv programba - jegyezte meg, hozzátéve: Nyirő József a két világháború között erdélyi irodalom markáns képviselője, majd végül kiemelte Szabó Dezső esszéírói munkásságát. "A tanterv nem nyilas, mérleg" - fogalmazott az állatövi jegyekre utalva.

Vadai Ágnes közölte a választ nem fogadják el, az Országgyűlés viszont 219 igen és 46 nem szavazattal jóváhagyta.


15:40 - Az egykulcsos adórendszer, a halálbüntetés visszaállítása, a járások kialakítása és a vetőmagtermelés kérdése is terítékre került a parlamentben a hétfői interpellációk során.

Kiegészült a napirend, már hétfőn tárgyal a Ház az NKA-törvény módosításáról

Hat, a kormány által beterjesztett törvényjavaslattal egészítette ki e heti napirendjét a parlament, így a képviselők kedden, illetve szerdán tárgyalhatnak a többi között az igazságügyi és a szociális tárgyú törvénymódosításokról, valamint a vízgazdálkodási és a szőlőtermesztési szabályok megváltoztatásáról.

A parlament azzal is egyetértett, hogy már hétfőn megkezdődjön a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosításának vitája. Ez létrehozná a szervezeten belül az alelnöki pozíciót, amelyet az NKA eddigi elnöke, L. Simon László töltene be, miután hétfőtől ő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára.

A kormány visszavonta az MNB-törvény módosítását

Visszavonta a kormány a jegybanktörvény módosítására tett javaslatát, jelentette be Kövér László házelnök. Mivel az indítványnak már a részletes vitáját is lefolytatták, ehhez a Ház beleegyezésére volt szükség, amelyet - négypárti egyetértéssel, a Jobbik tartózkodása mellett - meg is adott.

Varga Mihály, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalások vezetője vasárnap közölte az MTI-vel, hogy a kormány a héten a parlament elé terjeszti a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítására tett új javaslatát, a régit pedig visszavonja. Tájékoztatása szerint az új indítvány azokat a főbb változtatásokat vezeti majd át az MNB-törvényen, amelyeket a kormány, a jegybank, az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank által működtetett szakértői csoport alakított ki.

Az egykulcsos adót bírálta az MSZP

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a korábbi kormányzati ígéretekkel ellentétben az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt közel hárommillió munkavállaló keresett kevesebbet 2011. januárjától. Hozzátette, hogy a tehetősebb társadalmi csoportok viszont a változtatások kedvezményezettjei lettek.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként leszögezte, hogy a kabinet olyan adórendszer kialakítását tűzte ki célul, amelyik elősegíti a foglalkoztatást, szűkíti a szürkegazdaság lehetőségeit, bezárja a kiskapukat és stabilan biztosítja az államháztartás egyensúlyát.

A lakosságot közvetlenül érintő változtatások arra az elvre épülnek, hogy aki többet fogyaszt, az többet adózik, de aki többet keres, az nem fizet aránytalanul többet - jelentette ki. Hozzátette, hogy az egykulcsos adóra való áttérés során kompenzációt kellett biztosítani ahhoz, hogy senki ne járjon rosszabbul. Leszögezte, hogy az egykulcsos adó bevezetése közép- és hosszútávon is kifizetődő.

A választ a Ház fogadta el 221 igennel 81 nem ellenében.

A halálbüntetés visszaállítása mellett érvelt a Jobbik

Apáti István (Jobbik) amellett érvelt, hogy a legkirívóbb életellenes bűncselekmények esetében vissza kell állítani a halálbüntetést. A képviselő azt mondta, hogy a büntetés kiszabását bírói mérlegelés tárgyává tennék. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó hatása.

Apárti István feltette a kérdést, hogy a kormány a nemzetközi elvárásoknak vagy a magyar társadalom igényeinek akar-e megfelelni.

Répássy Róbert államtitkár elmondta, Magyarországot számos nemzetközi egyezmény köti, amelyek mindannyian a halálbüntetés újbóli bevezetése ellen szólnak. Szavai szerint ha Magyarország vissza akarná állítani a büntetési formát, akkor vagy fel kellene mondani ezeket a szerződéseket vagy ki kellene lépni az Európai Unióból.

Zárásként személyes álláspontját ismertetve leszögezte: ő maga is ellenzi a halálbüntetés bevezetését.

A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlament igen. A képviselők közül 260-an szavaztak igennel, harmincan nemmel és öten tartózkodtak.
Az MTI felvételei.

LMP: az érintettek sem értenek a járások kialakításával

Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy a járásközpontok kialakításáról és a járások határainak kijelöléséről a kormány a hónap végéig dönt. Szavai szerint az LMP megkérdezte az érintetteket és sok helyen azt az információt kapták, hogy a kabinet a bevonásuk nélkül döntött. Leszögezte, hogy egy ilyen mértékű átalakítást nem lehet elkapkodni és az nem tükrözhet aktuálpolitikai célokat. A képviselő hozzátette, a járások kialakítása arról szól, hogy hogyan terjesztik ki a "narancsos hűbéri rendszert".

Rétvári Bence államtitkár válaszként azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás során a kormányzat kimondottan a fokozatosságra törekszik. Ennek kapcsán elmondta, hogy 2010 szeptember 1.-jén újra felállították a közigazgatási hivatalokat, tavaly év elején létrejöttek a megyei kormányhivatalok, idén január 1.-jén ezek a hivatalok intézményfenntartóvá váltak, jövőre pedig létrejönnek a járások.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 213 igennel és nyolcvan nemmel jóváhagyta azt.

Fidesz: húzóágazat lehet-e a vetőmagtermelés?

Pócs János (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a magyar vetőmag, amit stratégiai terméknek nevezett, korlátlanul adható el világszerte. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a magyar vetőmagok génmentesek és ez akár már rövid távon is kihasználható.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a vetőmagtermelés húzóágazattá válhat. Hangsúlyozta, hogy a magyar vidék és ezzel összefüggésben az ország sikere egyaránt nagyban függ az agrárágazat versenyképességétől és sikerétől.

A képviselő a választ elfogadta.

15:20 - Az egészségügyben uralkodó bizonytalanságról, a riói környezetvédelmi konferenciáról, az uniós tagság mérlegéről, az adórendszerváltás szükségességéről és a jövő évi költségvetéséről beszéltek a képviselők napirend előtt a parlamentben hétfőn.

Letette esküjét a fideszes Horváth Zoltán

Letette képviselői esküjét Horváth Zoltán, a fideszes politikus a köztársasági elnökké választott Áder János európai parlamenti helyét átvevő Bánki Eriket váltja az Országgyűlésben. A politikus mandátumát csak másodszorra tudta igazolni a Ház, miután az először a szükségesnél kevesebb képviselő nyomott gombot. Kövér László házelnök pár perc múltán megismételtette a voksolást, ekkor már elegendő, 207 képviselő szavazott igennel.

Az ülésen a jegyző azt is ismertette, hogy az államfő kinevezte kulturális államtitkárrá az eddig a parlament szakbizottságát vezető L. Simon Lászlót.

MSZP: bizonytalanság az egészségügyben

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt: bizonytalanság uralkodik az egészségügyben. Szerinte bár a kormány mentőövet ígért az ágazatnak, az fejbe találta az egészségügyi dolgozókat, akik alig térnek magukhoz, mert úgy látják, nincs fedezet az ígért béremelésre, amelyre a védőnők nem is számíthatnak.

Mint mondta, a béremelés fedezete csak az egészségügy leépítése lehet, ez pedig elsősorban a rossz népegészségügyi mutatókkal rendelkező keleti országrészt sújtja. A szocialista politikus emellett bírálta az újabb pénzkivonást a gyógyszerkasszából.

Szócska Miklós államtitkár szerint a felszólalás azt bizonyította, hogy az MSZP-nek nincs értékelhető egészségügyi szakpolitikusa. Elmondta, a feszes költségvetés oka, hogy az előző kormány rossz állapotban hagyta hátra az egészségügyet.

A betegek terhei a gyógyszerkassza csökkentése mellett sem nőttek, a béremelést nem elbocsátásokból, hanem például a chipsadóként ismert népegészségügyi termékadóból fedezik - hangsúlyozta.

A kormány támogatná egy környezetvédelmi világszervezet létrejöttét

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: a környezetvédelem fontosságában egyetértenek a pártok. Erről az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferenciájával kapcsolatban beszélt, amelyet keddtől Rio de Janeiróban rendeznek meg. Hangot adott annak a reményének, hogy a világszervezet következő, vízügyi konferenciáját - Áder János kezdeményezésének megfelelően - Magyarországon tarthatják.

Válaszul Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár arról beszélt, a Föld nincs jobb állapotban, mint a húsz évvel ezelőtti riói környezetvédelmi konferencia idején. A kormány képviselője tudatta, a kabinet támogatná egy szakosított, környezetvédelmi világszervezet létrehozását.

Adórendszerváltást sürget az LMP

Vágó Gábor (LMP) úgy fogalmazott: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tündérmeséjéből mára "megrázó thriller" lett: kiszámíthatatlan a gazdaság működése, az egykulcsos adórendszer megbukott, a hiteladósok egyharmada nem tud törleszteni és hárommilliónyian élnek a létminimum alatt, miközben az új adók tovább növelik az emberek terheit.

Az LMP szerint a megoldást a kormányváltás és az általuk sürgetett adórendszerváltás jelentené - szögezte le, példaként hozva, hogy progresszív személyi jövedelemadózást és sárgacsekk-adó helyett spekulációs adót vezetnének be.

Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára válaszában Spanyolország példáját ajánlotta az ellenzéki képviselő figyelmébe, mondván, hogy ott a szocialisták gazdaságélénkítésre alapozott programja egy év alatt tönkretette az államháztartást, és most bankmentőcsomagra van szükség.

A progresszív szja azokat bünteti, akik legálisan, többletteljesítménnyel jutnak magasabb jövedelemhez - emelte ki az államtitkár, megjegyezve: már látszanak az egykulcsos adó eredményei.

A Jobbik az uniót okolja a gazdasági nehézségekért

Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: közös vonás az elmúlt 22 év kormányaiban, hogy megszorításokat hajtanak végre. Ennek és a magyar gazdaság bajainak szerinte az Európai Unió is az oka, valamint az unió nehezíti a kilábalást, mert "lerabolja" a magyar piacokat, kizsákmányolja az itt dolgozókat és kiviszi az országból a profitot. Eközben - tette hozzá - Magyarország az uniós támogatások nagy részét nem tudja lehívni.

A Jobbik ezért javasolja, hogy népszavazás döntsön az uniós tagságról - mondta a pártelnök, hozzáfűzve, hogy mindazonáltal pártja is az Európai Gazdasági Térség kötelékében tartaná Magyarországot.

Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta: az EU-tagság legnagyobb előnye nem az unióból érkező támogatás mértéke - csak ebből egyetlen ország sem tud felzárkózni -, hanem a közös piac. Azzal, hogy a támogatásokat hatékonyabban kell felhasználni, egyetértett, szerinte ezt szolgálja az Új Széchenyi-terv.

Fidesz: a stabilizáció a költségvetés célja

Rogán Antal azt mondta: amíg a szocialisták most a visszamenőleges egészségügyi béremelést féltik - amelynek megvalósulására a Fidesz frakcióvezetője ígéretet tett -, kormányon elvették a 13. havi fizetést a közalkalmazottaktól.

A jövő évi költségvetésről azt mondta, legfontosabb célja a stabilizáció, így az ország jövőre kikerülhet az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Arra is kitért, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a tehermegosztás elve mellett, és fenntartja a családtámogatás rendszerét.

Az ellenzéket arra szólította fel, ne támadja a kormányt, amiért a magyar vállalkozásokat próbálja segíteni. A fejlesztési minisztériumot pedig arra kérte, hozza nyilvánosságra, hogy az elmúlt években a fejlesztési források mekkora hányada került külföldi cégekhez.

Olvasóink írták

29 hozzászólás
12
  • 29. machers 2012. június 20. 22:42
    „27.Rebeka01 2012.06.19. 18:55
    Remélem, hogy a matematika is olyan erősséged volt, mint a helyesírás!
    http://hirszerzo.hu/profit/2011/1/18/20110118_eu_tamogatas_magyarorszag
    http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=292”
  • 28. load 2012. június 20. 18:45
    „27. Rebeka01
    Mennyibe kerül nekünk a tagság? - /1940 millió SDR, jelenlegi árfolyamon 335 milliárd forint.
    Miért lettünk tagok? - /Kell egy szervezet, amely korrigálja az esetenként önveszélyes gazdaságpolitikai őrültségeinket és ilyenkor kisegít egy kis hitellel is.
    Kiknek hoz hasznot belépésünk. - /Leginkább nekünk, ha nem kezdünk gazdasági szabadságharcba.
    Miért építették le mezőgazdaságunkat? - /Ezt szíveskedjen Dr. Torgyán Józseftől megkérdezni!
    Miért kell kilépnünk az Unióból? - /Nem kell kilépnünk.”
  • 27. Rebeka01 2012. június 19. 18:55
    „megkérném a kisalfőldet ne hallgattasson el ha nem irtam olyat. mert megtette. kőszi.okoskám, tényleg 5-ős voltam de tudod nem tellett jo billentyüzetre

    Mennyibe kerül nekünk a tagság? Miért lettünk tagok? Kiknek hoz hasznot belépésünk. Miért építették le mezőgazdaságunkat? Miért kell kilépnünk az Unióból?

    EU ellenes PlakátMár nem tartoznak a politikai sci-fi világába a közös valuta bedőléséről, az unió megroppanásáról vagy széteséséről szóló találgatások" - jelentette ki Orbán Viktor korábbi évértékelő beszédében. A Fidesz - Bencsik János korábbi államtitkár kivételével - soraiban a kormányfővel megszavazta az ország költségvetési függetlenségét is végérvényesen felszámoló uniós paktumot. Az uniós diktátum gyors elfogadása ellenére az Európai Bizottság (EB) bejelentette, hogy azt javasolja, zárolják a kohéziós alap mintegy 144 milliárd forintnyi kifizetését hazánknak, mert Magyarország 2004 óta nem tudta a költségvetési hiányt három százalék alá csökkenteni. Tavaly ugyan teljesült a hiánycél, de a bizottság szerint jövőre nem fog, ezért kezdeményezik a példátlan büntetést.

    A Magyarországnak fizetendő összeg zárolásról azóta már a döntés is megszületett. Az ügy pikantériája, hogy Írország költségvetési hiánya 10 százalék feletti. Spanyolország tavaly 8 százalékos hiánnyal zárta az évet, az EB az idén 4,4 százalékos hiányt engedélyezett a költségvetésben, a spanyolok korábban azért lobbiztak Brüsszelben, hogy engedélyezzék számukra az 5 százalékos hiányt. Sőt, azóta már kijelentették, nem hajlandóak a hiánycélt a brüsszeli diktátum szerint betartani. Mint emlékezetes korábban Andor László EU-biztos levélben szólt hozzá az Európai Bizottság vitájához, és azt kérte, minimális forrásmegvonással büntessék Magyarországot. A Jobbik hűtlenség és hazaárulás gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, amiért Andor László biztos támogatta és elfogadta az Európai Bizottságnak hazánkra nézve kedvezőtlen döntését.

    Orbán Viktor illegitimnek nevezte a bizottsági döntést. Az újabb Brüsszeltől kapott pofon ellenére a kormányfő - kétharmados többségével együtt - továbbra is elzárkózik a Jobbik kezdeményezése elől, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon, amely elkészíti Magyarország uniós tagságának mérlegét. Orbán Viktor és pártja nem ok nélkül zárkózik el ettől a kezdeményezéstől, ellenkező esetben ugyanis kiderülne, miért is kellene a Fidesz és az MSZP akarata ellenére, a magyar nemzet érdekében kilépnünk az Európai Unióból. Bizottság hiányában kérdés-válasz formájában elkezdjük összegezni, hogyan képzelhető el az EU-n kívüli élet hazánk számára. Európai Uniós kisokos, hogy bárki könnyen eligazodjon a nagy lózungok között.

    Miért nem mondanak le a Jobbik európai parlamenti képviselői a fizetésükről, ha pártjuk az unióból való kilépést szorgalmazza?

    A Fideszhez és az MSZP-hez közelálló orgánumok munkatársai rendre ugyanezt a demagóg kérdést teszik fel a Jobbik politikusainak. A nemzeti párt az uniós belépésről szóló népszavazáson a nem mellett foglalt állást. A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választások kampányában is az EU-szkeptikus álláspontot képviselte, az Európai Parlamentbe delegált három képviselője is így politizál Brüsszelben. A nemzeti párt álláspontja szerint az EU nem a nemzetállamok közösségeként, hanem Európai Egyesült Államokként akar politizálni mind több önállóságot megvonva tagállamaitól. A Jobbik a szuperállam létrehozásával szemben foglal állást itthon és az EU-ban is. Annak a felvetése, hogy a Jobbik EP-képviselői ne vegyék fel a fizetésüket nagyjából olyan ötlet, mintha azt kérnék hazánkban az ellenzéki pártok képviselőitől, hogy ne vegyék fel juttatásukat, mert nem értenek egyet a kormányzat elképzelésével.

    Ki döntötte el, hogy Magyarország csatlakozzon a Szovjetunió után az Európai Unióhoz?

    Az uniós csatlakozás egy hosszú folyamat eredménye. A Kádár-korszakban, 1982-84 között Magyarország bizalmas tárgyalásokat kezdett az Európai Közösséggel. Az EK mindvégig szem előtt tartotta a hazánkkal kötendő együttműködés során a Szovjetunió érdekeit. 1987-ben Kádár János személyesen is megbeszéléseket folytatott az Európai Közösség Bizottságának szocialista elnökével Jacques Delors-ral. Az 1989-90-ben bekövetkezett magyarországi változásokat, a rendszerváltozást gyakorlatilag az uniós csatlakozás előszobájának kell tekinteni. Ennek megfelelően a rendszerváltás veszteségei tulajdonképpen az EU-csatlakozás veszteségei. 1991-ben hazánk Társulási Szerződést kötött az EK-val, ami 1994-ben lépett hatályba. Ebben az évben jelentette be hazánk az uniós csatlakozási kérelmét. A csatlakozási tárgyalások harminc fejezetét az előző Orbán-kormány idején zárták le. A 2003. április 12-én Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról megtartott népszavazáson az urnákhoz járuló választópolgárok 83,76 százaléka támogatta, 16,24 százaléka ellenezte a belépést. 2003 áprilisában Medgyessy Péter aláírta a csatlakozási szerződést. 2004. május 1-jétől Magyarország EU-tagállam lett.

    Miért volt fontos Európa nyugati fele számára a volt szocialista blokk országainak integrálása?

    A második világháború befejezése után, a jaltai egyezmény értelmében Európa kettészakadt. A szocialista blokk összeomlásával megnyílt a lehetőség Európa újraegyesítésére. A folyamat egy sajátos kettősséget mutat: a nyugati államok egyfajta morális jóvátételként az integrációval a demokráciát és a gazdasági felzárkózás lehetőségét villantották fel a korábban a szovjet érdekszférába taszított országoknak. A támogatási hajlandóságuknak azonban jól kivehető határt szabott a politikai és gazdasági önös érdekek maradéktalan érvényesítése.

    Magyarország egyenrangú tagja az Európai Uniónak?

    Az unió alapját a második világháború után a nyugat-európai országok gazdasági érdekei alapján kialakított együttműködés jelenti. A kisebb és a közösséghez később csatlakozó tagállamok egy már meglévő rendszerhez csatlakoztak, amelyet nem tudnak érdemben megváltoztatni. Az Európa perifériáján lévő államok méretüknél és gazdasági helyzetüknél fogva nem rendelkeznek a nagyokhoz viszonyítva azonos beleszólással a döntési folyamatokba.

    Átírattathatja Brüsszel a magyar alkotmányt, illetve bármelyik, a magyar parlament által alkotott törvényt?

    Igen. Az Európai Unió rendeletei általános hatállyal bírnak, teljes egészében kötelezőek, és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók. Mint ,,közösségi jogszabályokat" a rendeleteket a magánszemélyeknek, tagállamoknak, közösségi intézményeknek teljes mértékben be kell tartaniuk. A rendeletek minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók anélkül, hogy szükség lenne az átültetésükre szolgáló nemzeti jogi aktusra. Hatálybalépésüktől kezdve kötelezően beépülnek a nemzeti jogrendekbe.

    Igaz, hogy hazánk több pénzt kap az Európai Uniótól, mint amennyit befizet?

    A hivatalos adatok szerint igaz. Ez az állítás csak akkor helytálló, ha a kapott támogatás összegét és a felmerült költségeket nézzük. 2007-2013 között hazánknak 8,3 milliárd eurós befizetési kötelezettsége van, az EU 32,8 milliárd eurónyi forráshoz biztosít hazánknak hozzáférést. Ez az összeg azonban nem azonos azzal, amennyit Magyarország ténylegesen le tud hívni a támogatásokból.

    Milyen árat fizet Magyarország az uniós tagságért?

    Tehát az EU-hoz való csatlakozás tulajdonképpen a rendszerváltás pillanatában elkezdődött. A közép-európai országok különösebb védőintézkedések nélkül nyitották meg piacaikat a nyugati áruk és a tőke előtt. A gyors liberalizáció jelentős, úgynevezett transzformációs veszteséget okozott. Ennek mértékére vonatkozóan szakemberek készítettek számításokat. A nemzeti jövedelem esetében feltételezik, hogy az a nyolcvanas évek közepes növekedési ütemében, évente 1,5 százalékkal nő, és nem következik be visszaesés, ahogy az a rendszerváltással megtörtént. A transzformációs veszteség összegét úgy határozzák meg, hogy a potenciális GDP-t kivonják a valós GDP-ből. Összességében hazánk 289 milliárd dollár veszteséget szenvedett el 1990-es összehasonlító árakon amiatt, hogy a növekedési üteme elmaradt az átmenet után a potenciális ütemtől. Forintban számolva 80 261 milliárd forintnyi veszteségről beszélhetünk. Ha ezt a kiesést mérlegre tesszük, és a mérleg másik serpenyőjébe a 2004-2009 közötti uniós támogatás 1624 milliárdos nettó támogatását tesszük, kiderül, hogy a Brüsszelből folyósított kifizetések messze elmaradnak attól az áldozatvállalástól, amelyet hazánk hozott azért, hogy a közösség tagja legyen.

    Összegzésképpen: 2007-2013 között 8000 milliárd forint bruttó támogatást kaphat Magyarország az Európai Uniótól, ezzel szemben áll az 1989-2008 közötti időszak csatlakozási vesztesége, 80 000 milliárd forint.

    Mennyi külföldi működő tőke érkezett hazánkba?

    Hazánk hivatalosan 2004. május 1-je óta az EU tagja. Ettől az évtől 2009-ig dinamikusan emelkedett a tőkebeáramlás Magyarországra. 2004-ben 4506 millió, 2005-ben 7619 millió dollárnyi működő tőke érkezett hazánkba. A 2006-os visszaesés után három éven át szintén növekvő - 2007-ben 6480 millió, 2008-ban 6514 millió amerikai dollárnyi - tőke érkezett Magyarországra. 2009-ben viszont 5579 millió dollár tőkekiáramlás következett be.

    Tény, hogy a beruházások kedvezően hatnak a modernizációra, az export növekedésére. Ugyanakkor a külföldi tőke érdeke számos esetben nem esik egybe a magyar nemzet érdekével. Elsősorban olyan, hazánk szempontjából stratégiainak számító területekre áramlott be a nemzetközi tőke, mint az élelmiszer-, a feldolgozó-, illetve a könnyűipar, amelyek hagyományosan jól teljesítő ágazatai voltak a magyar gazdaságban. A beruházó célja azonban nem feltétlenül az innen származó termékek piacra juttatása volt, hanem éppen ellenkezőleg, a piacra jutás megakadályozása. Az élelmiszer- és feldolgozóipar szándékos leépítése utáni újrakezdés viszont csak hosszútávon valósítható meg. Összességében nem mondható, hogy a külföldi beruházások hatása egyértelműen pozitív lenne a magyar gazdaságra nézve, arról nem is beszélve, hogy tovább növelték az ország keleti és nyugati fele közötti, amúgy is nagy különbségeket. A beruházások fő célterülete a főváros környezete, valamint Észak- és Nyugat-Dunántúl.

    Milyen céllal áramlott Magyarországra a külföldi tőke?

    Három fő területre összpontosítottak a külföldi befektetők: részben piacszerző beruházásokat hajtottak végre, amelynek legékesebb bizonyítéka a magyar élelmiszeripar felvásárlása. A befektetők megjelenése csak pillanatnyi fellendülést hozott. Legjobban a hazai cukorgyárak sorsa mutatja meg, hogy valójában milyen céllal helyezték ide a tőkét a külföldi befektetők: miután felvásárolták a termelőegységeket és bezárták a gyárakat, azt követően szélnek eresztették az ott dolgozókat. A hazai termelés felszámolásával kiiktatták a magyar konkurenciát a piacról és import cukorral árasztották el a boltok polcait. Az autógyártás is kedvelt célpontja volt a tőkeáramlásnak, olcsó munkaerőt foglalkoztató összeszerelő-üzemeket telepítettek hazánkba. A magyar vállalkozások a beszállítói kör legalján kapcsolódnak a nagy autógyárakhoz, a legnagyobb megrendelések a külföldi vállalatokhoz vagy azok hazai leányvállalataihoz futnak be. A kormányzatnak lehetősége lenne a hazai beszállítók arányát növelni, ha az állami támogatás folyósítását egy meghatározott arányú magyar vállalkozóktól érkező megrendeléshez kötné. A külföldi tőke harmadik kedvelt területe a kormányzati támogatással, adókedvezményekkel megvalósuló beruházások voltak. Itt a legjellemzőbb beruházói magatartás az volt, hogy miután a cég kihasználta a támogatásokat, távozott az országból oda, ahol újabb kedvezményekhez jutott. Ezt a kockázatot jelentős mértékben lehet csökkenteni megfelelő garanciákat biztosító szerződésekkel.

    Miért nem értesülhet a magyar lakosság az uniós tagság hátrányairól?

    A közösségi támogatás egy részét kötelező jelleggel az uniós tagság előnyeinek reklámozására kell fordítani. A Fidesz már a szakbizottságokban is megakadályozta annak a jobbikos javaslatnak a napirendre vételét, amely egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte annak érdekében, hogy szakértők bevonásával elkészítsék uniós tagságunk mérlegét.

    Vannak előnyei az uniós tagságunknak?

    Magyarország esetében a csatlakozáskor olyan feltételeket szabtak, amely azt eredményezte, hogy hazánk az unió másodrangú tagja lehet. Példa erre, hogy a magyar gazdák nem kaphatták meg a belépéskor ugyanazt a támogatást, mint többek között az osztrák vagy a francia gazdák. A csatlakozásból származhatott volna előnye Magyarországnak, ha a közösségből érkező forrásokat hazánk kihasználta volna. A lassú, túlbürokratizált forrásfelhasználás miatt az uniós pénzek nem növelték gazdasági versenyképességünket, nem növelték a tartós foglalkoztatás mértékét sem, nincs értékelhető eredmény a vidék felzárkóztatásában sem.

    Segíti-e az uniós tagság a foglalkoztatottság bővítését?

    A rendszerváltás, a szocialista gazdaság meggyengítése nyomán 1,3 millió ember veszítette el munkáját. Az aktuális kormányok azt ígérték, az uniós források bevonásával korszerűsödik, bővül a termelés, és munkahelyek létesülnek. Ezzel szemben a támogatási összegekből megvalósított modernizáció több ezres elbocsátáshoz vezetett. Magyarország számára az agrárium és az élelmiszeripar jelentette azt a két kiugrási pontot, ahol nagy előnyt hozhatott volna az uniós piacok megnyílása - hangoztatta az előző Orbán- és a Medgyessy-kormány.

    Ezzel szemben például a gépvásárlási támogatások 76,7 milliárd forintnyi összege külföldre került külföldi berendezések, technológiák megvásárlásával. A nagyüzemi gazdaságokat megerősítették. Ezeknek lényege, hogy nagy területen, gépesítéssel, minimális emberi munkaerővel maximális haszonra tegyenek szert. Emellett viszont ellehetetlenítették a sok ember megélhetését biztosító családi gazdaságokat. A nagyüzemek uniós forrásból levezényelt modernizálása 3211 fő kirúgását eredményezte. A még megmaradt állattartó telepeken szintén a közösségi támogatással végrehajtott gépesítés következtében 2218 ember veszítette el megélhetését. Az agrárium 2003-ban a foglalkoztatottak 5,5 százalékának biztosított munkát, 2008-ban ez már csak 4,5 százalékot tett ki. A mezőgazdasághoz kötődő népesség 1991-2003 között 2,7 millióról 1,3 millióra, vagyis a felére esett vissza. 2009-ben már mindössze 1,1 millió főt sorolhatunk ebbe a kategóriába.

    A pályázati forrásmegosztás rendkívül torz hazánkban. A kedvezményezettek felső, tőkeerős tíz százalékához kerül a pályázati források nagy része. Mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-kormány a nagygazdaságok támogatását tartotta szem előtt. Ez az állapot az Orbán-kabinet idején sem változik. A kormányfő jó barátja, Csányi Sándor maga is hatalmas földterületekkel rendelkezik. A második Orbán-kormány még kísérletet sem tett a korábban ígért változtatásokra, arra, hogy támogatja a sok ember megélhetését biztosító családi gazdaságok kialakítását, megerősítését. Többek között ennek tudható be, hogy távozott posztjáról Ángyán József államtitkár.

    Nyíltak új piacok az unióban a magyar agrártermékek számára?

    Az ígéretek ellenére a magyar agrárium nem tudta növelni exportteljesítményét az uniós csatlakozással megnyíló piacok megszerzésével. 2004 óta átrajzolódott a magyar agrárium szerkezete: az állattenyésztés szerepe csökkent az agráriumon belül, a szántóföldi növénytermesztésé viszont megnőtt. A támogatások utóbbit erősítették, amely tökéletesen logikátlan és a nemzeti érdekekkel szembenálló folyamatot generált. A pluszforrásokkal a gabonatermés összességében nőtt, új piac azonban nem nyílt a magyar termények előtt. Az állati takarmányozásban sem képes hasznosulni a felesleg, mivel az állatállomány drasztikusan lecsökkent. Az agrárium szerkezetének ilyen durva torzulása szintén növelte az ágazatban a munkanélküliséget. A munkaerő-igényes állattenyésztés leépítésével csökkent a vidéki foglalkoztatás lehetősége. Magyarország agrártevékenysége beszűkült a szántóföldi növények termelésére. A feldolgozóipar külföldi kézre adásával hazánk eldobta magától a lehetőséget, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket jelentős hozzáadott értékkel, félkész-, vagy késztermékként értékesítse a kontinensen. Jelenleg alapanyag-termelés folyik külföldi tulajdonú üzemeknek, akik jelentős haszonnal adnak túl a feldolgozott termékeken. A jövő hozhat változást, de ahhoz alapjaiban kell megváltoztatni a mostanra kialakult struktúrát.

    Összegezve, a magyar föld védelme nem képzelhető el az Európai Unión belül, pénzek tekintetében ott tartunk, hogy drágább a leves, mint a hús, azaz többet fizetünk be az európai nemzetközösségbe mint amennyit kapunk, ráadásul önrendelkezésünk is egyre nagyobb csorbát szenved az Unió büntetőszankciói miatt.”
  • 26. Rebeka01 2012. június 19. 18:48
    „pancser hiába aggodsz ugy irritál téged a jobbik hogy te fordulj pszcihiáterhez,amugy a netfüggőségedmiatt is.jobbik a jobb ha tetszik ha nem.szebb jövőt”
  • 25. machers 2012. június 19. 18:02
    „24.Túrabakancs 2012.06.19. 17:34
    Mivel és miért büntetett az Unió?”
  • 24. Túrabakancs 2012. június 19. 17:34
    „Ha az Unió a Fideszt képes volt gazdaságilag megbüntetni, sőt úgy összességében minden szempontból, akkor
    a Jobbikot valószínűleg 3-perc alatt eltaposnák. Igaza van a Jobbiknak, csak nem veszik észre, hogy az ötleteik
    egyszerűen kivitelezhetetlenek. Lehet köpködni a Fideszt, de a körülményekhez képest még szerencsésen
    átvészeltük /átvészeltük?/ a gazdasági világválságot. Láthatjuk, a környező nagy országok egyre jobban belesüllyednek a saját mocsarukba/mocskukba. Persze Pl. a Spanyolokkal sokkal elnézőbb az Unió, ez gusztustalan, sőt még ennél
    is több!”
  • 23. @Gabben 2012. június 19. 13:00
    „Mára Mo = sz*ar szarban csak dagonyázni lehet várat építeni nem..................................”
  • 22. machers 2012. június 19. 12:48
    „20.zeta62 2012.06.19. 00:10
    Vettem a fáradságot. Már 2010-ben.
    http://www.jobbik.hu/sites/jobbik.hu/down/Jobbik-program2010OGY.pdf
    Többek közt ezért is nem szavaztam rájuk (sem).
    Ez nem program, hanem választásI ígéret. Nincs bent ebben sem a hogyan, miből,mikor kérdésre adott válasz.Mint az elmúlt két évben is láttuk, hasraütéssel nem lehet törvényeket, rendeleteket hozni úgy, hogy annak a várható kimeneteléről nem beszélnénk.

    "EGYEDÜL nekik volt írásos programjuk a legutóbbi választásokra..." Ez azért nem fedi teljesen a valóságot!
    http://static.fidesz.hu/download/481/nemzeti_ugyek_politikaja_8481.pdf
    http://nol.hu/belfold/az_mszp_teljes_programja_-_dokumentum
    http://lehetmas.hu/archivum/ogy2010/program/
    Kézírásra, vagy mire gondoltál?”
  • 21. Bo9903 2012. június 19. 07:22
    „természetesen, ami jó lenne a "pórnépnek", azt a fityesz leszavazza. mIért mindig a melósokon kell leverni az államadósságot? A halálbüntetést igenis vissza kéne állítani, a magántulajdon védelménél puskát használni, ahogy USA-ban is van, bejön lopni a tolvaj a kertbe, rajtakapom, térdenlövöm. Többet nem jönne.... Az EU pedig nem jó, nem is szabadott volna létrejönnie... de hát ezeket a kommenteket az illetékesek úgysem olvassák el SOHA.”
  • 20. zeta62 2012. június 19. 00:10
    „19. machers 2012.06.18. 21:59

    A fityesz valamit érő javaslatainak 3/4-ét a Jobbiktól nyúlta le, persze nem olyan formában és tartalommal aktualizálták, magyarul saját érdeküknek megfelelően "kiherélték"...
    De vedd magadnak a fáradtságot, és nézz utána a neten, EGYEDÜL nekik volt írásos programjuk a legutóbbi választásokra...”
  • 19. machers 2012. június 18. 21:59
    „18.gjozsi88. 2012.06.18. 21:41
    Fő baj a jobbikkal az, hogy a "hogyan" kérdésre még nem adtak választ. Bár, ha te többet tudsz, úgy ezt osztd meg velünk!”
  • 18. gjozsi88. 2012. június 18. 21:41
    „Jobbik nem tesz tönkre semmit, a Jobbik már erre a szemétdombra született.
    Ez a zsigeri ellenszenv, és a mesterségesen generált gyűlölet a párt iránt, számomra egyértelmű megerősítés, hogy rájuk kell szavazni.
    Aki idióta, az meg remélje a fidesztől, meg az többi kommunista maradványtól a felemelkedést, hamég 22 év után is van olyan hülye, hogy bízzon bennük.”
  • 17. pancser 2012. június 18. 21:28
    „"Rebeka01" Mentális segítségre van szükséged amint látom, keress egy jó pszichiátert, hogy kissé színesebbé tegye a viágodat!”
  • 16. machers 2012. június 18. 21:22
    „15.machers 2012.06.18. 21:19
    Bocs!
    Minen - Minden”
  • 15. machers 2012. június 18. 21:19
    „Kedves rebeka01!
    Minen egyes hozzászólásodból tisztán látszik, hogy nem csak helyesírásból, de közgazdaságtanból és történelemből is ötös voltál.”
  • 14. gjozsi88 2012. június 18. 20:46
    „12!
    A probléma az, hogy a gazdasági válság a gazdasági élet szereplői számára kedvezőtlen, miközben az unió, mint minden nemzet állam a saját gazdaságából részesedik ,igy szenvedője a válságnak! Elemi érdeke az államnak, hogy segítse a saját gazdaságát.....igy az unio célja is ez!
    Ezért van szükség fiskális szigorításra, mert nem vonható el a fejlesztések elől újra osztási forrás ész nélkül, mert az megöli az éltető gazdaságot!”
  • 13. gjozsi88 2012. június 18. 20:40
    „rebeka!
    És mi lesz azokkal a zemberekkel, akik eddig a vámmentesség miatt még versenyképesen képesek megjelenni az uniós piacon, mely a kilépéssel azonnal 20% -al drágulnánk és a konkurencia átveszi a helyünket, mert nekik nem kell vámot fizetniük, nem kell határon sorba állniuk,......azaz gyorsabbak és olcsóbbak lesznek, igy nem a mi termékünket veszik, akik eddig gyártották, azoknak nem lesz munkája!

    Továbbá már egy gazdasági lefagyástól növelni kell az adók mértékét, hogy az állam bevételei kiadásait fedezni tudja.....képzeld el, ha a megszünő gazdasági fedezet miatt a forint elértéktelenedik, a gazdasági eszközök megszünő piacok miatt lenullázódnak, azaz a kilépéssel a mostani lefagyás drasztikus csökkenést eredményez!”
  • 12. Rebeka01 2012. június 18. 20:35
    „szándékosan előidézezz válság pont europa irányitása miatt eladositása miatt mert nem akarnak nemzetet.kell nekik az egész világ”
  • 11. Rebeka01 2012. június 18. 20:32
    „ki kell lépni .csak tönkretette az unio országunkat europai egyesült államokat akarnak.Magyarság eltaposását.”
  • 10. gjozsi88 2012. június 18. 20:18
    „Pofátlan!
    A probléma ....tekintettel arra, hogy nagyobb az exportunk, mint az importunk, sőt a GDP-nk közel 80%-a export (A GDP adatában az import levonásra kerül, azaz csökkentő tényező).....igy a védő vámok megszünése a közösségen belül, az exportunk számára nyújt versenyképességet!

    " Csak a piacunk és az olcsó munkaerőnk miatt kellettünk az uniónak."

    Gondolom tudod, hogy piac csak addig vagyunk, mig termelésből elkölthető jövedelmünk van!
    Igy a gazdasági élet szereplői számára.....elemi érdek a minél nagyobb elkölthető jövedelem biztosítása, melynek a lemaradott technikai, technológiai fejletlenségünk okán objektív okai vannak, azaz a termék termelői ára nem lehet magasabb a részköltségek eltérő arányai mellett a konkurenciáéval!”
29 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a június 18-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom