Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 19°C | 30°C Még több cikk.

Világhírq a csornai hun fejedelmi diadém

Kulturális gyökereinkről árulkodik az ásatásokról előkerülő leletanyag. A régészek számára tudományos adathordozó lehet egy kerámiatöredék is. Aszt Ágnes beszélt szakmájáról, a csornai emlékekről a Kisalföldnek.
A Csornai Múzeum Kávéház rendezvényének vendége volt Aszt Ágnes régész-szakmuzeológus, aki a Kisalföldnek Csorna régészeti lelőhelyeiről beszélt.
– Csorna és környéke gazdag örökséggel bír, számos régészeti lelőhelyet tartunk számon. A leletek közül messze kiemelkedik és világhírq az V. századi csornai diadém. Az ékszer Magyarországon is jelentős, korabeli temető női sírjából került elő. A fejet díszítő ékszer hatalmi jelkép volt, feltételezhető, hogy egy hun hatalmi központban, az orduban élő vezető egyik feleségének ékszeréről van szó. Roncsolt állapotban került elő, a feltárási technikának köszönhetően viszont sikerült restauráltatni.
– A rátaláló amatőr régész, premontrei kanonok, Lackner Ambró figyelt fel egyediségére, és szinte hiánytalanul szedte össze az aranylemezeket és az ékköveket. Hazánkban egyetlen hasonló lelet van; az budapesti, és érdekessége, hogy férfisírból származik, darabokra törve találták meg. A csornai diadémhoz hasonlókat egyébként csak Ázsiából, illetve az orosz sztyeppékről ismerünk.
Aszt Ágnes hozzátette: a csornai diadém az őt megillető helyen van a szakmai „rangsorban”, nemzetközi katalógusokban szerepel és nemzetközi kiállításokon mutatják be. Egyetemi tananyag, a Nemzeti Múzeumban őrzik. A szakember részletesen beszélt a további csornai régészeti lelőhelyekről is.
– Az első lelőhelyet az 1870-es években Paur István tárta fel, a település északi határában, az Eperjes-dombon. XI. századi sírokat talált, melyek vélhetően besenyő temetkezési nyomok. A már említett premontrei Lackner Ambró is folytatott régészeti kutatásokat, elsősorban a rend birtokain. A homokbányában, a Téglavetői-dqlőben, a Süly-hegyen. Ezeken a területeken a neolitikumtól az Árpád-korig minden korszak emlékei megtalálhatók. A két világháború között a kutatások lezárultak, esetlegessé váltak. 1945-öt követően a megyerendszer átalakításával a kutatások is átszerveződtek. Az addig Sopronhoz tartozó csornai lelőhelyek Győrhöz csatoltattak. Később Tomka Péter és Egry Ildikó kutatásai jellemezték a területet.
A földből előkerülő tárgyi emlékekről Aszt Ágnes megjegyezte: gyakorlatilag minden korból település- és temetőanyag egyaránt maradt az utókorra. A szántóföldeken folyamatosan forgatott talajból rendszeresen a felszínre kerülnek kerámiatöredékek. Ezek ugyan kevésbé látványosak, de nagyon fontos tudományos adathordozók. Jelzik ugyanis, hogy hol rejt a föld településnyomokat.
– Egyedi darab a csornai Ebágya-dqlőben feltárt, avar kori temetőből előkerült fazék, szalagfonatos díszítéssel. Ugyanígy érdekesek a római kori luxuskerámiák, illetve egy ép, kiegészített római tálka. Megható darab az ékszerek között egy honfoglaló kislány sírjából származó, teljesen épen megmaradt ezüst karperec.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tulipános nyílt nap

Győr. A Tulipános Általános Iskola (Rónay J. u. 4.) ma reggel 8 órától 10 óráig nyílt napot… Tovább olvasom