Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 9°C Még több cikk.

Vidéken élni életveszély?

Az egészségi állapot összképét jelentősen befolyásolja az egyes országrészeken belüli jellemző életmód.

Mindez abból a statisztikai összegzésből derül ki, amelyet a megyei hivatal minden év végén elkészít. Amíg az elmúlt év januárjában az adatok szerint 400320 volt a megyei népesség, addig jövőre ez a szám már hármassal kezdődik, mert a létszámveszteség idén meghaladta az 1500-at. A csökkenés oka elsősorban a betegségekre, illetve a születések számának visszaesésére vezethető vissza.

A vidéki falvakat az elöregedés jellemzi: van például olyan ormánsági település Baranyában, ahol az átlagéletkor 60 év feletti. A születések számának visszaesését pedig az első gyermek vállalási idejének kitolódása okozza. Ahhoz, hogy a népességi mutatók legalább szinten tarthatók legyenek, egy-egy szülőképes nőnek legalább két gyermeket kellene világra hoznia, ám ez a szám alig haladja meg az egyet.

Az idei halálozások nagy részét betegségek okozták Baranyában. Ezek eloszlása jól nyomon követhető azon az országos ráktérképen, amely pontos rendszerbe illesztette a betegségek számát és fajtáját. Az összegzésen belül a különböző betegségek alakulása tekintetében feltűnő különbségek figyelhetők meg hazánk egyes régiói között. Így például a Dél-Dunántúlon, illetve Baranyában a halálozási arány a legkedvezőtlenebb adatokat mutatja. Ez a szomorú eredmény azonban nem a tumorokra, hanem az országos adatokat is jelentősen meghaladó szív-, ér- és agyérrendszeri (stroke) betegségekre, valamint a hypertoniából származó halálozási mutatókra vezethető vissza. A rák tekintetében magasabb előfordulásról a vastagbél és a végbélrák esetében beszélhetünk.

A születéskor várható élettartam növekedése éppen Pécsett a legmagasabb, több mint két évvel. Mindez azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akik a 90-es évek végén születtek, ők várhatóan több mint 72 évig élhetnek majd.

A statisztikai adatokból az is egyértelműen kiderült, hogy a halálozási arány vidéken – főként a kisebb településeken – jóval magasabb a nagyobb városban élők lélekszámához viszonyítva. Ezt a tendenciát pedig az okozza, hogy a megyében lévő kistérségeknek hiányzik az a megfelelő eszközrendszere, és adottsága, amely ezt a radikálisan növekvő mortalitási mutatót képes lenne megállítani.

Amíg az országos átlaghoz képest Pécsett, Pécsváradon, Komlón, illetve az említett városok vonzáskörzetében kissé biztatóbbnak tűnik az egészségügyi statisztika, ám a halálozási kockázat a sellyei, a siklósi, a sásdi és mohácsi kistérségekben elkeserítően magas.

A statisztikusok állítják: az egészségi állapotra vonatkozó összképet jelentősen befolyásolja az egyes országrészeken belüli jellemző életmód, az iskolázottság mértéke, a helyi (térségi, kistérségi, regionális) egészségügyi ellátórendszer korszerűsége, felkészültsége, illetve hatékonysága, valamint az adott település strukturális szerkezete is.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hóvihar Nagy-Britanniában

Heves hóvihar söpört át dél Anglián, káoszt okozva a közlekedésben, és az előrejelzések szerint még… Tovább olvasom