Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Vegyszerek a tányéron

Magyarországon több DDT-t tartalmazhat az emberi szervezet, mint más uniós országban. Más, környezetszennyezésből származó, káros vegyi anyagokból – a műanyaglágyítótól az égésblokkolókig – viszont nálunk kevesebb van élelmiszerekben, mint nyugaton. A WWF természetvédelmi szervezet vizsgálatai szerint különböző mérgek uniószerte jelen vannak táplálékainkban.
Vajon mi van benne? Fotó: MTI
Mesterséges vegyi anyagokat talált a WWF természetvédelmi szervezet hét uniós tagállam üzleteiben, Nagy-Britanniától Görögországon át Lengyelországig. Magyarországra nem terjedt ki a vizsgálat, a szakértőtől azt kérdeztük, nálunk mi lehet a helyzet.

– Nagy meglepetésként nem értek minket a fölmérés eredményei – mondja Sohár Pálné, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főosztályvezetője. Hangsúlyozza: a vizsgálat említette káros anyagok nem az élelmiszerek előállítása során jutottak-jutnak az élelmiszerekbe, a szervezetbe. Hanem – akár évtizedekkel ezelőtt történt – környezetszennyezések kapcsán. Valamikor kijutottak a környezetbe, onnan a növényekbe, a növényekből az állatokba, s az elfogyasztott növényi és állati élelmiszerekkel pedig bekerültek az emberbe. És mert rendkívül nehezen bomlanak el, máig hatnak, akár generációkon át – holott legtöbbjüket azóta már be is tiltották. Egyébként a legtöbb kimutatott méregből nálunk kevesebbet tartalmaz a környezet, mint nyugaton, mert nálunk régebb óta és szigorúbban korlátozzák a szennyezőanyag-kibocsátást, mint ott.

– Egyes fluorozott vegyi anyagokkal kapcsolatban a fölmérés említi:
Tűzálló kardhalak

Brómtartalmú égésgátló szereket mutatott ki a WWF a Földközi-tengerben élő kardhalakból. Az olasz partok mentén kifogott állatokból vett mintákban olyan, a szervezetben fölhalmozódó égésgátló anyagokat találtak, melyeket korábban számítógépek, televíziók és kárpitok gyártásánál használtak föl. Ezek nagy részét ugyan már betiltották az EU-ban – mégis kimutatható jelenlétük a kardhalak húsában. Mint köztudomású, a kardhalakat magyar turisták is előszeretettel fogyasztják tengerparti útjaikon.  
teflonbevonatok gyártásánál keletkeznek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kockázatos lenne teflonbevonatú edényben sütött rántottát fogyasztani – hívja föl a figyelmet Sohár Pálné. Ilyen anyagok hajók külső bevonatának készítésénél kerülnek a szabadba; az EU-ban már folyamatban van használatuk korlátozása. A klórozott, szerves növényvédő szerek, köztük a DDT Magyarországon is kimutatható emberi szervezetben, elsősorban az anyatejben. A magyar anyatejnek akár nagyobb DDT-tartalma is lehet, mint Európa nyugati felén – a szer egykori, túlzott használata következtében. Olyan anyagokat is említ a WWF-jelentés, melyek Sohár Pálné szerint majd csak később jelenhetnek meg Magyarországon. Ezek a poliklórozott bifenilek (PCB), melyeket hűtőfolyadékként és kenőanyagokként használtak elektronikai termékeknél. Nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le, és bár ilyeneket nálunk nem gyártottak, de például Szlovákiában igen, s ki is kerülhettek a környezetbe. Nem lehetetlen: a talajba került vízzel együtt lassan Magyarországon is megjelennek. Brómtartalmú lángmentesítők, ahogy Európa-szerte bekerültek a környezetbe, úgy nálunk is. A műanyaglágyítóként használt ftalátokat nálunk már betiltották, ám egykor sörösüvegek kupakjainak belső, műanyag borításában jelen voltak – halljuk a főosztályvezetőtől. Hozzáteszi: a dioxinra, és más ismerten káros anyagokra nem terjedt ki a WWF-vizsgálat, pedig ezek is jelen lehetnek tágabb környezetünkben.

Megkérdeztük az ügy kapcsán dr. Kovács Ferenc megyei tiszti főorvost is. Hangsúlyozta, megyei főorvosként nem kívánja kommentálni a jelentésben foglaltakat, ugyanakkor hozzátette: mindannyiunk érdeke, hogy csökkentsük a kockázatokat. Ebben a WWF-Magyarország jelentésének figyelemfölhívó szerepe lehet.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szaktanácsadók helybe mennek

Csongrád megyében a MOSZ keretein belül két szaktanácsadó segíti a termelőket a… Tovább olvasom