Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Védd magad!

A közelmúltban egyre növekszik azon kis-és közepes vállalkozások száma, akiknek erkölcsi vagy anyagi veszteséget is okozott az a tény, hogy nem vagy csak felületesen ismerik az iparjogvédelem egyes eszközeit - elég, ha csak a védjegy-kérdést említjük.

Csak két témakört, a védjegy, illetve a formatervezési minta fogalmát kiemelve, azokon belül a terméknév oltalmát, de a vásárlók számára is jelentőséggel bíró, a termékek megjelenési-, csomagolási formájának védelmét elhanyagolva okoztak maguknak, illetve az előzetes információ, tájékozódás hiányában másoknak károkat. Nem csak a szükséges ismeretek hiánya okoz problémákat, hanem néha az is, hogy néhányan úgy vélekednek, a védelem az adott esetben nem is oly fontos vagy annak megszerzése költségén kívánnak takarékoskodni. A védelem szükségszerűsége, fontossága, gazdasági jelentősége tovább fokozódott az EU csatlakozásunkat  követően.

A fenti témáról beszélgettünk és az esetleges problémákat elkerülendő felkértük Török Antal igazságügyi iparjogvédelmi szakértőt, hogy néhány kérdésben adjon információt, illetve tanácsot olvasóinknak.

- Kérem megfogalmazná, hogy mi is az iparjogvédelem?

- A legáltalánosabb megfogalmazás szerint az iparjogvédelem a gazdasági vonatkozású szellemi alkotások jogi védelmével összefüggő tevékenységi és intézményrendszer. Ennek tárgykörébe tartoznak a találmányok, szabadalmak, használati minták, ipari- és formatervezési minták, védjegyek, a kereskedelmi cég-és termék nevek, földrajzi-, származási jelzések és eredet megjelölések. A gyakorlat ebbe a körbe sorolja még a felfedezések, az újítások jogi oltalmát, a Ptk. által védett, és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteiket ( know-how ) megillető védelmet, továbbá a licencia fogalom körét is. Ugyancsak ebbe a szakmai körbe sorolják az előzőekben említett szellemi alkotások, ismeretek vonatkozásában a tisztességtelen versenyről, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvények körébe tartozó jogvitákat.

- Általánosságban mi a véleménye a felvetett problémáról Önnek, aki több mint 10 évig Budapesten, nemzetközi ügyvédi irodában ezzel a szakterülettel foglalkozott, valamint 10 éve, mint igazságügyi szakértő is segíti a Bíróságok, a Rendőrség valamint segíti a Kereskedelmi és Iparkamara munkáját?

- A szakmai gyakorlatból, továbbá a peres ügyekben szerzett negatív tapasztalatok, a tájékozatlanság miatt magunknak és másoknak okozott károk, rámutatnak arra, hogy számos olyan feltaláló, ötletgazda van, illetve vállalkozó és vállalkozás működik, melyek egyáltalán nem vagy csak felületesen ismerik az iparjogvédelmet, annak eszközeit. Főleg nem ismerik saját maguk, az egyén számára vagy mint a gazdasági élet szereplői a vállalkozásuk számára az alkalmazáshoz szükséges lényeget és annak jelentőségét. A jelentősége pozitív értelemben a gazdasági, anyagi előny, negatív értelemben mindazon ismerethiányból keletkező károk, melyek elkerülhetők. Tehát az iparjogvédelem jelentősen befolyásolhatja az egyes tevékenységek eredményességét és sok esetben meghatározó lehet az egyén, a vállalkozó vagy vállalkozás jövőjét, gazdasági érvényesülését illetően. Fontos eszköze a korszerűsítésnek, a hatékonyság növelésének, a biztonságos-, előnyös- és kizárólagos jogú értékesítésnek, a tisztességes piaci versenynek.

- Mint gyakorló szakember, miben látja a probléma gyökerét?

- Az iparjogvédelem fogalmát, annak egyes elemeit, továbbá az innováció, az innovációs kört, az állandó megújulási képesség ciklusainak fogalmát - az „isteni szikrától", az ötlettől, annak értékelésén át, a kutatás, a fejlesztés, a kísérleti gyártás, a termelés, a sorozatgyártás, a marketing, egészen az értékesítésig - külön-külön valamint ezek kapcsolatát véleményem szerint az egyes korosztályokhoz igazítva, már az általános iskolák felsős tagozataiban - akár  játékosan, de érthetően  -tanítani kellene.

A jövő átlagemberének, de a közös Európában működő cégeink leendő ügyvezetőinek, tulajdonosainak mindenképpen ismerniük kellene, hogy az általuk vagy munkatársaik által a sokféle ötletből kialakított alkotásnak milyen fajtái vannak. Pld. mi a védjegy, az ipari- formatervezési minta, mi ezek lényege, továbbá azt, hogy milyen jelentőséggel bírnak mindezek az egyén, és esetleg a vállalkozása számára, általánosságban a gazdaság fejlődésére. Néhány középiskolában, de információim szerint a felsőoktatásban is csak igen felületesen érintik a témát. Véleményem szerint minden középiskolában, de különös tekintettel a szakközépiskolákban, kötelezően be kellene vezetni az értelmezést, az alapok oktatását. A jövő szakemberének, de akár egy középvezetőként  mindenképpen tisztában kell lennie az innovációs körfolyamat fogalmával, a körfolyamatban résztvevő elemekkel, a közöttük mindenütt  jelenlévő iparjogvédelmi elemekkel, ezen belül az ő szerepével, az egyéni és a saját vállalkozása érvényesülésének jogszerű lehetőségeivel.

Számos szervezet létezik, akik tagjaik érdekképviseletével is foglalkoznak, ezek egyik feladata kellene, hogy  legyen az iparjogvédelem jogintézményében az eligazodás elősegítése az előbbiekben rögzített esetleges károk megelőzése érdekében.
Amennyiben a fentiek szellemében járnánk el, megtennénk a szükséges, minimális lépéseket, bizonyosan mérhető eredményt érnénk el a saját vállalkozásainkban és a gazdaságban egyaránt.

-  Beszélne a gyakorlatából néhány jellegzetes ügyről, illetve milyen jellegű ügyek fordulnak elő gyakrabban? 

-  A közelmúltban egy másik megyében a Rendőrség felkérésére vizsgáltam egy ügyet, melyben egy sikeres vállalkozó, ugyancsak sikeres termékét a korábbi társa is piacra vitte, igaz kisebb változtatással, mely igazán a vásárlók számára nem jelentett megkülönböztetést. Nem csak maga a termék, hanem még a csomagolása is összetévesztésig hasonló volt az eredetivel, így tökéletesen kimerítette, az egyébként védett termék bitorlását, miután a termék minősége is rosszabb volt a hitelrontást is.

Több olyan eset is előfordult, hogy a kereskedelmi cégek, forgalmazási céllal olyan terméket hoztak be külföldről, melynek külső felületén, a csomagolásán vagy a feltüntetett név ütközött más által védett, akár már bevezetett nevével, vagy vele összetévesztésig hasonló volt. Természetesen az ügyben az érintett fél azonnal élt azon jogával, hogy a számára hátrányos helyzet azonnal megszűnjön és a további jogorvoslati lehetőségeivel.       

Ennél már csak az volt „szebb", amikor egyértelműen és szándékosan a termék csomagolásán magát a védjegyet is hamisították. Erre is volt példa, ez esetben az egyik bevásárló központban kellett intézkedni a termék azonnali kivonásáról, mely során kiderült, hogy a cég már más városokban is forgalomba hozta a terméket.

Egy másik ügyben egy vállalkozás, költséget nem kímélve bevezette a forgalmazott termékei hirdetési-, megjelenési formáját, melyet a vásárlók már meg- illetve felismertek és ez alapján folyamatosan rendeltek azokból.  Ezt a formát „irigyelte" meg egy konkurens cég, mely színösszeállításban, a szövegezésben a betűformák, az egybefüggő kis és nagybetűs szavak váltakozásában is azonosan kezdte megjelentetni a saját termékeit, más újságban. Tevékenységével egyértelműen kimerítette a tisztességtelen verseny fogalmát. 

- Milyen tanácsot adna a vállalkozóknak, vállalkozásoknak, illetve azok vezetőinek?

- Azzal kezdeném, hogy minden gyártó és forgalmazó vállalkozásnak alapvető érdeke kellene legyen, hogy a cége- és termékeinek neve, ábrával kombinált vagy egyszerű szóvédjegy formájában védve legyen. Ez fontos a cég megjelenése, a más - főleg a hasonló tevékenységet, szolgáltatást végző vagy terméket előállító - vállalkozásoktól való megkülönböztetés miatt is.  A megkülönböztetés megléte védi a piaci érdekeit, véd a jó- vagy rosszhiszemű - akár összetévesztésig hasonló - megjelöléseket használók ellen, a kereskedelmi forgalma növekedését segíti elő. Mindezek jelentősége különösen nagy most az EU csatlakozásunkat követően, amikor kiszélesedtek a piacok, sokkal könnyebb azok üzleti átjárhatósága.

Minden oltalmi formára vonatkozóan rendkívül fontos kiemelni, hogy a feltalálót, a forma tervezőjét, a vállalkozót, a vállalkozásokat a piacon súlyos anyagi és erkölcsi hátrányok érhetik, ha a szellemi tulajdonukat oltalom hiányában más használja. Ugyanakkor bitorlást is elkövethetnek, amennyiben előzetes tájékozódás nélkül, más jogosult szellemi termékét hasznosítják vagy megjelölését, védjegyét használják, annak engedélye nélkül.

Termékeket külföldről nem csak jogszerű forgalmazási céllal hoznak be, hanem egyértelműen másolás, további gyártás céljából is. Az eredeti termék lehet, hogy nálunk is védettséget élvez vagy az azon szereplő megnevezés, név. A másolatok, a megnevezések átvételével, az egyes kereskedők információ hiányában gondtalanul forgalmaznak. Lehet, hogy már egy ingyenes tanácsadás keretén belül kapott előzetes információ elegendő lenne a súlyos következmények elkerüléséhez. Egy-két éve a Kisalföld megyei lap hasábjain is olvashattunk a jogtalanul forgalmazott termékek felderítésével kapcsolatos megyei hivatali akciókról. Általában a következmények az elkobzások, a büntetések. Mindezek megelőzhetők, elkerülhetők, ha a gyártás, forgalmazás biztonsága érdekében előzetesen tájékozódnak, kikérik szakemberek véleményét. Szükség esetén segítséget kaphatnak a kutatásban, a jogtiszta ügyletek lefolytatásához, akár licenc megvásárlásához.

A fentiekben leírt, de bármilyen, az iparjogvédelemmel összefüggő kérdésben ingyenes szakmai és menedzselési tanácsadással állunk rendelkezésükre. Az olvasók megtalálhatnak bennünket tanácsot, segítséget kérhetnek a 96/413-688, 517-867-es telefonon vagy az fmmc@mail.datanet.hu  e-mail címen, illetve személyesen előzetes telefonon történő időpont-egyeztetéssel.
Természetesen kárt úgy is okozhatunk magunknak, ha nem gondoskodunk a saját szellemi alkotásunk védelméről a gyártás, forgalomba hozatal előtt, ugyanis a forgalomba hozatal által, a széles körű megismertetés révén a termékünket bárki tudtunk és engedélyünk nélkül gyárthatja, forgalmazhatja. A kizárólagosságon és a licencadási lehetőségen túl, előnye a védelemnek, hogy a versenytársainkat is teljesen kizárhatjuk, amely ömagában már üzleti sikert jelent. További előny, hogy az oltalom vagyonértékű jog, vállalkozásba apportként bevihető, átruházható, jelzáloggal is megterhelhető.
Sok példával bizonyítható, hogy azok a vállalkozók, vállalkozások, akik mindezt figyelembe veszik, jelentős sikereket értek és érnek el.

- Az olvasóink, akik a téma érintettjei is lehetnek a gyakorlatban, milyen segítségre számíthatnak?

- Természetesen minden egyes oltalmi formánál gyakran felmerülnek a kérdések: Milyen oltalmi formák vannak és azok mire alkalmazhatók? Milyen eljárás során szerezhető meg az oltalom?  Milyen költségek merülnek fel az eljárás során?   Hogyan lehet és milyen költségekkel külföldön oltalmat szerezni?  Hogyan lehet minden EU- tagállamban oltalmat kapni? Milyen támogatási, pályázati lehetőségek vannak a külföldi bejelentések esetében? Mit tehet az oltalom jogosultja jogainak megsértése esetén? Milyen segítséget és kitől kaphatnak a bel- és külföldi bevezetés-, a hasznosítás érdekében, a gyártó-, forgalmazó keresésben és általában a menedzselésben?

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Üzemavató miniszteri bejelentéssel

Pazar üzemavató ünnepségre várták a minap a Kaiser Food abdai üzemébe meghívott illusztris… Tovább olvasom