Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Városközpontot álmodott Révfalunak

Mielőtt elkezdte volna nyolc évig tartó, hosszú menetelését két diplomájának megszerzéséért, belekóstolt az életbe, dolgozott. Ahogyan tette azt később az egyetem mellett is. Diplomatervében városközpontot álmodott Révfalunak.

Imre Krisztián építészmérnök (29) éppen egy éve kapta meg diplomáját, s annak a tervező-teamnek a tagja lehetett, amelyik nemrég megosztott első helyezést ért el a Dunakapu tér fejlesztésére kiírt pályázaton.

– Igazán nem rossz kezdés...

– Elfogadom, ám számomra nem elsősorban a sikerért, hanem azért, amit és amennyit közben a kiváló csapatban tanulhattam. És persze azért is, mert a Dunakapu tér építészeti, történelmi, kulturális szempontból Győr egyik legfontosabb területe, annak jövőbeni arcáról gondolkodni, formálni azt óriási kihívás volt.

Főiskola és egyetem egyszerre

A fiatalember édesapja építész – Imre István –, ám nem ebből következett, hogy az általános iskola befejezése után a Hild-szakközépiskolában folytatta. A maga választása volt ez. Végzés után az Integrál-H rt. lett első munkahelye. A Gardénia éppen készülő új csarnokán kezdett el dolgozni. Később Mosonmagyaróvárott, a Kühne területén egy tűzihorganyzó cég új csarnokának kivitelezésére küldték az ifjú technikust, aki művezetőként dolgozott azon a munkán. Munkákkal telt másfél éve, aztán következett a felkészülés a főiskolára, Győrben a Széchenyi István Főiskola építészmérnöki szakán kezdett, ám a második év elejétől eltökélt szándéka volt, hogy ha végez, az egyetemen folytatja. Budapesten a Műegyetemben gondolkodott, aztán tarthatta szerencséjének, hogy az élet tálcán kínálta számára, hogy 2002 szeptemberére a Széchenyi megkapta az egyetemi akkreditációt építészmérnök-képzésre, harminc hallgatóra korlátozva a létszámot. Krisztián jelentkezett, felvették az első induló évfolyamra. Főiskolai diplomamunkáját úgy készítette, hogy közben már az egyetem első évfolyamán tanult.

Álmok egy laktanya szürke kerítéséről

– Első munkáját, a Gardénia-csarnokot – pedig még éppen csak tízéves lesz – le fogják bontani. Megvalósulhat viszont diplomaterve...
– Szép álom valósulna meg számomra, de ez egyelőre még csak álom. Tősgyökeres révfalui vagyok, nyilván ezért esett a választás erre a városrészre a megyeszékhelyen. A Szövetség utca, Báthory utca és Zólyom utca által lehatárolt hatalmas területen van a határőrlaktanya a szürke, nyomasztó betonkerítésével. Potenciálisan rendkívül értékes terület, ideális hely lehetne Révfalu kulturális és közigazgatási központjának. Külföldi példákra gondolva egy ilyen program egy ekkora városrésznek már elengedhetetlen részét képezi. Valamikor az Egyetem teret képzelték el hasonló funkcióval, ám megtalálható még korábbi elképzelésekben az is, hogy közel száz évvel ezelőtt már fontosnak tartották volna központ kialakítását a Kálóczy téren és környékén. A Széchenyi-egyetem építészkarán kiváló építészek oktattak, s mindig olyan feladatokra irányították a hallgatók figyelmét, amelyeket elsősorban az élet kínált. Ilyen feladatok voltak például az olajgyár területe, a győri fürdő és környéke, a táblabíróság területe, a Marcal-part és még sorolhatnánk.

Harmincból négynek sikerült elsőre

Imre Krisztián harminctagú évfolyammal kezdett, időközben további tíz hallgató csatlakozott hozzájuk. Pontosan egy éve, mindösszesen négyüknek sikerült megvédeni diplomájukat. Tavaly nyáron újra csak az Integrálnál kezdett a fiatalember. A cég saját munkáinak tervezésébe vonták be, emellett a projektek előkészítésében is részt vett. Jelenleg Székesfehérváron az egykori vidámpark helyére tervezett sportcentrum és szállodakomplexum előkészítésén, valamint egy Hévízen készülő gyógy- és wellness-szálló előkészítésén dolgozik, amelynek szeptemberben, októberben kezdi majd a társaság a kivitelezését. Krisztiánnak a Dunakapu tér fejlesztésére kiírt pályázaton való részvétele független „főállású" munkájától.

– Szó sincs róla, hogy ne terhelne le maximálisan feladattal a főállásom, ám ha nincs elegendő tervezői feladat, mert számomra mégiscsak ez a fontos kérdés, természetesen másban is gondolkodom. Így történt, hogy az év elejétől másban is kipróbáltam magam. A Széchenyi-egyetem építész tanszékének felkérésére az építészmérnöki szak tavaszi szemeszterén az elsőéves hallgatóknak épülettervezés alapjai tárgyból konzultációt tarthattam, amely hatalmas élmény volt számomra és rengeteget tanultam belőle.

A bábszínháztól a jachtkikötőig

Imre Krisztiánt a Dunakapu tér fejlesztésére kiírt pályázaton való részvételéhez a véletlenek is segítették. Nyárádi Károly valamikori hallgatótársával éppen pályázati lehetőségek után kutattak, amikor hírét vették, hogy a RAS Építésziroda éppen kezdi felállítani azt az alkotócsoportját, amelyik részt vesz azon a bizonyos pályázaton.

– Hihetetlen lehetőség, és óriási megtiszteltetés volt hozzájuk csatlakozni. A munkánk egyféle kulturális városközpont kialakításáról szólt, mely az új korzóra felfűzve méltó helyet adhat a Vaskakas Bábszínháznak, önálló épületet biztosíthat a Mediawave-nek, emellett vízi színpadot szabadtéri lelátóval, hajókikötőt és kereskedelmi pavilonokat is felvonultatott. Mindeközben gondolni kellett a parkolási lehetőségek megteremtéséről, mely nagyléptékű, összetett folyamat, s hasonlóan nagy lehetőségeket rejtett a tervezők számára. Újra csak azt mondhatom, hogy a megszerzett élmény mellett nem kevésbé volt fontos, amit tanulni lehetett a kiváló kollégákkal való együtt gondolkodás és dolgozás közben. Véleményem szerint Győr óriási fejlődés előtt áll, mely folyamatban nagyon nagy az építészek felelőssége, akik jó irányt szabhatnak a fejlődésnek.

Ferenczi József

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indiában keresik a glasgow-i merénylőket

Tizenkét gyanúsítottat keres az indiai rendőrség a nagy-britannia merénylet-kísérletek ügyében.… Tovább olvasom