Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

˝Várhatóan jövőre készül el a vagyonleltár˝

Várhatóan 2011 első félévére készül el az állami vagyon leltára a meglévő informatikai rendszerre és háttérre építve, a nyilvántartásra vonatkozó elveket július közepére határozzák meg.

Azok a vállalakozások, például a MÁV csoport, amelyek nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartoznak, a vagyonkezelőhöz kerülnek - tette hozzá.

Az állami többségi tulajdonú cégeknél nemcsak a vezetői szinteket csökkentik, hanem hatékony és felelős gazdálkodásra "kényszerítik" azokat. A választott testületek létszáma a lehető legkisebb lesz, ami elvi-politikai kérdés. Ahogy a miniszter fogalmazott: "az állami vagyon nem klientúra-építésre való". Ahol az igazgatóság szerepét és feladatait a menedzsment veszi át, ott ügydöntő felügyelőbizottságot hoznak létre. Ahol törvény szerint kötelező a dolgozók bevonása a felügyelőbizottságba, ott az 5 fős testületben két dolgozói képviselő lesz. Mindössze 8-10 állami többségi tulajdonú cégnél marad meg az igazgatóság mint testület.

Fellegi Tamás közlése szerint az energiaszolgáltató cégek a kormánnyal való tárgyalásokon együttműködést mutatnak, hiszen az ő érdekük is a stabil piac. A víz- és csatornaszolgáltató cégeket a miniszter levélben kérte tárgyalásra.

Összességében tárgyalásos politika kialakítása a cél a közüzemi szolgáltatókkal - hangsúlyozta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb gázár-emelés és a legmagasabb az áramár.

A miniszter az MTI kérdésére megerősítette, hogy tárgyalnak az orosz Surgutneftegas-zal (Szurgutnyeftyegaz) a Mol 21,2 százalékos tulajdonosával, de a megbeszélésekre való tekintettel erről többet nem kívánt mondani.

A Malévval kapcsolatban a kormánynak az az álláspontja, hogy nemzeti légitársaságra szükség van - fejtette ki Fellegi Tamás. Arról, hogy ez milyen formában és tartalommal működjön, egyeztetni kell a kisebbségi tulajdonossal, az orosz állami Vnyesekonombank érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt.-vel. A miniszter hozzáfűzte: keresik a megoldási lehetőségeket a hosszú távú likviditás biztosítására.

A nemzeti fejlesztési minisztérium feladata többek között az állami támogatások és a magántőke bevonásával készült projektek (PPP- private partnership program) szerződéseinek felülvizsgálata, kezelése azért, hogy a jelenlegi szétaprózott területek egységes elvek szerinti egységes menedzselése megvalósuljon. Most még ágazati bontásban tartják nyilván ezeket a szerződéseket: kultúra, oktatás és büntetés-végrehajtás. A PPP szerződések jelentős és hosszú távú - 20-30 évre szóló - pénzügyi kihatással vannak a magyar államra - magyarázta a miniszter.

Hozzátette: bizonyos területeken már látni a szerződések összesített értékének nagyságrendjét, de teljes kormányzati szinten még nem.

A nemzeti fejlesztési minisztériumhoz tartozik az infrastruktúra, beleértve a közlekedést és energiaügyeket, a fejlesztési források felügyelete, a vagyongazdálkodás, az infokommunikáció és a már említett állami támogatások és PPP szerződések menedzselése.

A minisztérium a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztérium jogutóda. Azokra a feladatokra, amelyeket más minisztériumoktól vett át, azok költségvetési fejezeti előirányzatait csoportosítják ehhez a tárcához, de azok elvégzésére, amelyek teljesen újak, a forrást a minisztériumnak kell kigazdálkodnia.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Enyhén erősödött a forint

Mérsékelten erősödő tendenciát követ a forint a térségbeli devizákkal együtt: hétfőn az eurót… Tovább olvasom