Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 8°C Még több cikk.

Varga: kulcskérdés a tartós növekedés magalapozása

A tartós növekedés magalapozása és biztosítása a következő évek kulcskérdése, hosszú távon évi 4 százalékos, vagy ezt meghaladó gazdasági növekedést kellene elérnie Magyarországnak - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken Budapesten, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) XV. Pénzügyi Csúcstalálkozó című konferenciáján.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az ország hosszú időn keresztül lemaradt a régiós növekedési versenyben, de már látszódnak a biztató jelek.

Varga Mihály kiemelte: az idei második negyedévben 3,9 százalékos, a harmadik negyedévben 3,2 százalékos növekedési rátát ért el az ország, ezzel mind a két negyedévben "dobogós helyet" szerzett az Európai Unió államainak növekedési versenyében.

A kedvező makromutatók ellenére "nem dőlhetünk hátra", ha az országban a növekedés mögötti struktúrát nem tudjuk megváltoztatni, akkor lassulhat a gazdaság bővülése - tette hozzá. Varga Mihály elmondta: az európai uniós források is segítik a gazdasági növekedést, "ami azért egyfajta járandóságunk". Kiemelte: "a régióban már nem vagyunk sereghajtók, a gyorsulás nem fiskális ösztönzéssel, hitelfelvétellel indult be, a növekedést az uniós források is támogatják".

Varga Mihály rámutatott: a potenciális növekedésen az uniós források bevonásával kell javítani, a következő hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztéséivel kell megalapozni az évi 4 százalékos növekedést.

Kiemelte: az uniós forrásokból 700 milliárd forintot K+F-re, innovációra fordítanak majd 2013-2020 között, ennek elosztásában az innovációs tanács kap főszerepet, 2018-ra 20, 2020-ra 30 innovációs centrumot fognak kialakítani az országban - mondta Varga Mihály.

A miniszter elmondta: tovább kell csökkenteni a bürokráciát, kezelni kell a területi egyenlőtlenségeket, és hozzátette, hogy a kormány csak olyan beruházásokat támogat, amelyek ezt szolgálják.

A magyar állam eladósodásának növekedése megtört, a magánnyugdíj-pénztári vagyonok is segítették ezt a folyamatot, összességében 10 százalékkal csökkentették az adósságpálya alakulását. Ez olyan egyszeri forrás volt, amely az államháztartási hiány csökkentéséhez is hozzájárult – tette hozzá.

Rámutatott: ha a devizahitelezésből fakadó kockázatok csökkenek majd, kikerülnek a rendszerből, akkor csökken majd az országkockázat, és sikerülhet az országnak kikerülnie a "bóvli kategóriából".

Elmondta: a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos uniós elszámolás szerinti deficitcélt tartalmaz, a háztartások fogyasztása jövőre 2,6 százalékkal bővül, jövő év közepétől a rendvédelmi dolgozók 30 százalékos béremelést kapnak, szeptembertől pedig a pedagógusok részesülnek a tíz százalékos béremelésben.

Arról is szólt: a foglalkoztatottak száma 2010 és 2014 között 3,8 millióról 4,2 millióra emelkedett. Kiemelte: a 200 ezer közfoglalkoztatott nem ragadhat bele a rendszerbe, nem lehet az a cél, hogy a közmunka-jövedelem segély jellegűvé váljék.

Kifejtette: a foglalkoztatás javulásában a külföldi elhelyezkedés is segítséget jelent, azonban néhány területen – például az egészségügyben – már nincs elég szakképzett, magasan kvalifikált munkavállaló. Az egészségügyben a háziorvosok jövőre és 2016-ban is 10-10 milliárd forint forrást kapnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: Magyarország híve Ukrajna szuverenitásának

Mi is azt gondoljuk, hogy valaminek lennie kell Oroszország és Magyarország között - mondta a… Tovább olvasom