Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Változik az adó

Meglepetések érhetnek, ha nem figyelünk eléggé. Az Országgyűlés által most elfogadott törvény szerint sok változás lesz a jövő évi adórendszerben.

Teljesen új például a választható egyszerűsített vállalkozói adó (eva), és mások lesznek a személyi jövedelemadó sávjai. Sokban módosul az általános forgalmi adó (áfa), drasztikusak a változások a legkülönfélébb illetékeknél – s ezzel úgymond még csak a jéghegy csúcsát említettük.
Mindenesetre jó lesz változtatni azon a – nem egészen figyelmes – szokásunkon, ahogy eddig az adózással kapcsolatos ismereteinket kezeltük, különben kellemetlen meglepetések érhetnek...

Az akció célpontja: eva
Ami a leghamarabb a „nyakunkon van", az az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), az érintetteknek ugyanis december 20-ig nyilatkozniuk kell, ezt választják-e, avagy maradnak az eddigi, általános szabályok szerinti elszámolásnál.
Nem véletlen tehát, hogy az APEH megyei igazgatósága is most elsősorban erre koncentrál. Lapunk kérdésére Varga Lászlóné igazgató elmondta: az APEH minden lehetséges módon segíti a 15 millió forint éves árbevételt meg nem haladó vállalkozásokat, hogy eldönthessék, élnek-e az eva adta lehetőséggel. Az APEH-ben Budapesten november 19-én központi sajtótájékoztató lesz, és a napilapokban is központi közleményt adnak ki az új adózási lehetőség tudnivalóiról. November 22-én a megyei igazgatóságok tartanak előadással egybe kötött tájékoztatót, megyénkben Győrben és Sopronban.

November 25-én a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen tartandó győri rendezvényre várják az egyszerűsített vállalkozói adó iránt érdeklődőket, egy másik, későbbi időpontban pedig az egyéb, adózással kapcsolatos kérdésekről is fórumot tartanak. Rendkívüli nyitvatartási napon, november 26-án az APEH megyei ügyfélszolgálatain, Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron fogadják az eva iránt érdeklődőket. Egyébként pedig a szokásos ügy félszolgálati időben minden irodában külön „eva pultot" működtetnek.

Információk mindenütt
Akinek még ez is kevés, november 22. után lapozgathatja az APEH tájékoztató füzeteit, vagy felteheti kérdéseit telefonon a november 25. után hívható ingyenes zöldszámon: 06-80/630-063. Számítógépen interneten a www.apeh.hu címen lehet adózással kapcsolatos részletes információkhoz jutni. A parlamenti döntés utáni „végleges helyzetről" nyilván villámgyorsan jelennek meg tájékoztató adatok, a törvény hivatalos szövege pedig gyorsan, napokon belül napvilágot lát a Magyar Közlönyben. (Fel tehetően november 15-ig, hiszen ez az előírt közzé tételi határidő az evaválasztást illetően.)

A részletek is megismerhetők
Az adótörvény változásainak teljes ismertetésére nem vállalkozhatunk, csupán figyelemfelhívás céljából néhány fontos elemre hívjuk fel olvasóink figyelmét, azzal a megjegyzéssel, hogy az új jogszabályok önképzés keretében, de különböző fórumokon, konferenciákon megismerhetők. Az alábbi összeállítást kérésünkre a soproni Szakinfó Könyvelő és Adótanácsadó Iroda adószakértője, Takács Miklósné készítette.

Egyszerűsítés kisvállalkozóknak
Új adónem bevezetésére kerül sor 2003. január 1-jétől a magyar adórendszerben, amely hivatott a kisvállalkozói kör ügyvitelének, adózásának egyszerűsítésére. Az evával kapcsolatos törvényjavaslat több fórumon elhangzott. Az eva több adónem kiváltását célozta meg. Többek között a társasági adót, az általános forgalmi adót, a cégautóadót és az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót.

Természetesen az egyéni vállalkozók által fizetett vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap adóját ugyancsak kiváltja. Az eva szabályai alapján adózhat a vállalkozásoknak az a köre, amely a választás naptári évében, valamint az azt megelőző adóévben folyamatosan működött és az árbevétele nem haladta meg a 15 millió forintos összes (áfát is tartalmazó) árbevételt. A törvényjavaslat szerint a társas vállalkozások közül a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, erdőbirtokossági társulat adózhat az egyéni vállalkozókon kívül az eva szabályai szerint, többek között például az ügyvédek, közjegyzők.

A törvényjavaslat kizárja az evakörből a jövedéki termékek előállítóit, importálóit, forgalmazóit és a pénzügyi szolgáltatások nyújtóit. Kizárja továbbá az eva választását, ha a választás naptári évében vagy az azt megelőző adóévben az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabott ki. Az új adónem bevezetésénél fontos jogalkotói szempont, hogy más adónemek tekintetében ne adjon lehetőséget adókikerülésre. Ezért indokolt, hogy a részesedések kérdése rendezésre kerüljön. Egyéni vállalkozónak az eva attól függetlenül választható, hogy az egyéni vállalkozónak milyen társaság(ok)ban és mekkora részesedése van. Amennyiben viszont egy társaságban a részesedése a 10%-ot meghaladja, és az adott társaság is választja az evát, akkor – az adókikerülés lehetőségének szűkítése ér dekében – az egyéni vállalkozó már nem dönthet úgy, hogy az eva szerint adózik. Társas vállalkozások esetében szigorúbb a szabály: kizárólag azok adózhatnak az eva szerint, amely vállalkozásoknak egyáltalán nincs részesedésük más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban.

Az eva lehetősége megszűnik:
– a bevételi határ meghaladása esetén, ami akár év közben is bekövetkezhet;
– a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt;
– az evaalany döntése alapján, amely szerint a következő naptári évtől már nem az új lehetőség szerint kíván adózni. Hasonlóan az átalányadózással kapcsolatosan kialakult szabályokhoz, a megszűnést követő 4 adóévre az eva nem választható.
Az evában eljárási kötelezettségként fogalmazódik meg, hogy 2002. december 1-jétől 20-ig lehetőség nyílik a bejelentés megtételére, amelyet minden évben meg kell ismételni, ha az adóalany a következő adóévben továbbra is az eva hatálya alatt szeretne adózni. A nyilvántartások vezetése tekintetében a törvényjavaslat csökkenti az evaadóalanyok adózással összefüggő kötelezettségeit. Az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartást vezetnek, ennek szabályai előírásra kerülnek.

Természetesen nem mentesíti az egyéni vállalkozót kifizetőként, munkáltatóként terhelő kötelezettségek tekintetében. Bevételi nyilvántartást vezethetnek a közkereseti társaságok és a betéti társaságok. E jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára lehetőség van arra is, hogy nyilvántartási kötelezettségeiknek a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerint tegyenek eleget. Döntésüket azonban – amelyet az eva választásával egyidejűleg kötelesek bejelenteni – a későbbiekben nem változtathatják meg. A bevételi nyilvántartást választó közkereseti társaságra és betéti társaságra a gazdasági társaságokra vonatkozóan a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, saját tőkével stb. kapcsolatos előírások nem vonatkoznak. A jogi személy adóalanyok a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelre vonatkozó szabályai szerint vezetik nyilvántartásaikat. Az egyszerűsítés azonban e társaságoknál is jelentkezik, ugyan is több adónem helyett csak egy adónemmel kell foglalkozniuk.

A törvénytervezetet a közvélemény fenntartá sokkal fogadja. Véleményem szerint a kormányzatnak evaügyben azt a szándékát kell értékelni, hogy elindult valami az egyszerűsítés felé, a kisvállalkozók érdekében. Egy egyéni vállalkozó konkrét példáját levezetve, az előző évi adatok alapján: 2001-ben fizetett összes adója: 3.185.680 E Ft volt, az eva szerinti adó: 2.100.000 E Ft. A példából lát ható az adócsökkenés lehetséges tendenciája, azon ban ezek vállalkozásonként más-más értéket mutatnak. Az evára való áttérésnél az összes körülményt figyelembe kell venni.

A minimálbér környékén jó...
Az új adónem bevezetésén túl változnak az egyes adónemek szabályai. A személyi jövedelemadó változása a 2003. évet illetően nem jelentős, ugyanis az ez évi változásokkal együtt kell kezelni és úgy az intézkedéseket összességében kell mérlegelni. A minimumbér környéki jövedelmeknél azonban jelentős adómegtakarítás van. Változnak az adótábla sávjai: a 20%-os sáv 650 ezer Ft, a 30%-os sáv 1350 ezer Ft éves jövedelemig terjed, e felett az adókulcs 40 százalék lesz. Az adójóváírás 1950 ezer forint alatt is jár. Az adójóváírás 2003-ra havi maximum 9 ezer forint, a megszerzett bér 18 százaléka lesz. A teljes igénybevétel felső határa 1 millió 350 ezer forint, a részlegesé 1 millió 950 ezer forint lesz.

A törvény rendelkezik a 2004-ben alkalmazandó kulcsokról is. Az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 százalékra módosul, 800 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemhatárokkal. Az adójóváírás a bér 16 százalékára, és legfeljebb havi 8 ezer forintra csökken. A magán-nyugdíjpénztári tag díj és a munkavállalói nyugdíjjárulék növekedése mellett nő a nyugdíjjárulék kedvezménye (0,125%-kal). A nem magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége a jelenlegi 8 százalékról 8,5 százalékra nő, de a járulék emelést kompenzálja a munkavállalói járulék 1,5 százalékról 1 százalékra mérséklése. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj jövőre 7, 2004-ben 8 százalék lesz, ennek megfelelően nyugdíjjárulékuk 2003-ban 1,5, 2004-ben 0,5 százalék lesz. Visszahozta a törvénymódosítás a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát.

További kedvezmények
Az adónemeknél további kedvezményeket is tervbe vettek, így pl. a felnőttképzés, a számítógépek, számítástechnikai eszközök bérletének és lízingelésének kedvezménye, a felnőttképzés, illetve az oktatás 30 százalékos, maximum 60 ezer forintos adókedvezménye, valamint a fogyatékos magánszemélyek jövedelemadó-kedvezményének 1500-ról 2000 forintra emelése. Új, illetve bővülő adócsökkentő tétel a biztosítási adókedvezmény 30 százalékra emelése az előző évi díjat meghaladó díjrészre, a kedvezmény éves összegének 50-ről 100 ezer forintra növelése. Ingatlaneladásnál 6 hónap helyett 1 éven be lüli lakásvásárlás lesz beszámítható. A munkáltató által adómentesen természetben adható étkezési hozzájárulás összege 4000 forintra, a készétel-vásárlási utalvány adómentes értékhatára 2000 forintra, az üdülési csekk értékéből adott adómentes engedmény mértéke 100 százalékra, összeghatára a mindenkori havi minimálbér – jelenleg 50 ezer forint – összegére emelkedik.

A nyugdíjba vonuláskor adómentesen adható ajándék értéke 15 ezer forintra emelkedik. Az adómentes iskolakezdési támogatás nemcsak a tanév első napját megelőző két hónapon belül, hanem az azt követő 30 napon belül is adható. A tőzsdei árfolyamnyereség adója jövőre nulla százalék lesz, és 2003. január 1-jétől kamatból származó jövedelemnek minősül a belföldön működő tőzsdén kötött ügylet jövedelme. Az szja-törvény kiegészül egy új fejezettel, az értékpapírokra vonatkozó fogalmakkal és szabályokkal. Mezőgazdasági őstermelők évi bevétele 250 ezer forintról 400 ezer forintra emelkedik. A mezőgazdasági kistermelés értékhatára valamennyi mezőgazdasági őstermelő esetében 4 millióról – a családi gazdálkodókhoz hasonlóan – 6 millió forintra emelkedik, a falusi vendégfogadás adó mentes bevételi értékhatára pedig 400 ezerről 600 ezerre nő. Az 5 évnél hosszabb földbérletből származó jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó alól. Ugyancsak mentesül a személyi jövedelemadó alól – visszamenőleges hatállyal – a Nobel-díj összege.

A vállalkozási nyereségadónál szigorodnak a szabályok azáltal, hogy egyes kedvezmények megszűnnek, így adónövelés keletkezik. Megszűnnek a vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező cégek kedvezményei, a multiknak járó beruházási adókedvezmények. Ezen kedvezmények helyett viszont fejlesztési adókedvezmény lép hatály ba. Változnak az osztalék adóterhei, a 35%-os adó után törlésre kerül a 11%-os EHO.

Más lesz az áfa és az illeték
Az általános forgalmi adó törvény előírásai je lentősen változnak. Átsorolások történnek a mentes áfakategóriák ból – úgy a termék, mint a szolgáltatás tekinte tében – a 25%-os adókulcs alá (pl. ingatlankeze lés, végrehajtói tevékenység, ügyvédi díjak). Egyes 25%-os áfakulcs megváltozik 12%-ra (pl. könyvtári, levéltári, múzeumi szolgáltatások). Meg maradnak viszont a 12 százalékos kedvezményes kulcs alatt a könyvet helyettesítő CD-lemezek, illet ve a felszámított adó nulla százalék a közoktatásban használt tankönyvek és CD-ROM-ok esetében. A szolgáltatások közül normál kulcs alá kerül a zeneműkiadás, a raktározás, az áruszállítás, a pos tai tevékenységek, a kutatás-fejlesztési tevékeny ség, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatá sok a mezőgazdasági termelésben használt szol gáltatások kivételével, továbbá a kéménytisztítás és tüzeléstechnikai szolgáltatás, a mosás, vegytisz títás és textilfestés.

A kedvezményes kulcsból a tárgyi mentes körbe kerülnek át a zsűriszámmal ellátott egyedi népművészeti és iparművészeti termékek. Változások várhatók a helyi adók, illetékek, gépjárműadók területén. Az önkormányzatok az ipar űzési adónál egyedi kedvezményeket nem adhatnak, a meglévők is folyamatosan megszüntetésre kerülnek. A gépjárműadó értéke 600-ról 800 Ft-ra nő 2003-ban, majd 2004-re 1000 Ft-ra nő száz kilogrammonként. Az illetéktörvényben számos tétel emelkedik. Öröklés esetén az illeték általános mértéke az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája esetén 18 millió forintig 11 százalék, a 18 millió forint feletti résznél 15 százalék lesz. Az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő és testvér esetén 18 millió forintig 15 százalékra, az afölötti rész után 21 százalékra változik. Más örökösöknél a 18 millió forint alatt 21, afölött 30 százalék lesz az illeték.

Az örökléssel lakástulajdont szerzők illetéke az első csoportba tartozóknál 18 millió forintig 2,5 százalék, afölött 6 százalék, a második csoportnál 18 millió forintig 6 százalék, afölött 8 százalék, a harmadik csoportnál pedig 8, illetve 12 százalék lesz. Ajándékozásnál az első csoportba tartozó megajándékozottnak az illeték általános mértéke 11, illetve 18 százalék, a lakástulajdon-szerzésnél 5 és 8 százalék lesz. A második csoport esetében az általános mérték 15 és 21, a lakástulajdon-szerzés után 8, illetve 10 százalék. A harmadik csoportba tartozó megajándékozottaknak 18 millió forintig 21, afölött 30 százalék az illeték általános mértéke, lakástulajdon esetében pedig 10 és 21 százalék. A gépjármű-átírási illeték köbcentinként 3 Ft-tal növekszik 10 Ft-ról 13 Ft-ra. Az általános eljárási illeték 1500 Ft-ról 2000 Ft-ra, a fellebbezés minimumértéke 3000 Ft-ról 4000 Ft-ra változik.

A postaköltség a duplájára, 200 forintra nő, mi vel a 100 forint alatti illetékbélyegek megszűntek. Nem változnak az okmányok kiadása után fizetendő illetékek, kivéve a sürgősségi eljárást útlevél kiadásnál, amiért a rendes eljárási illeték kétszere sét, 8, illetve 12 ezer forintot kell fizetni. A házassági bontóper illetéke 7000 Ft-ról 10.000 Ft-ra nő. A helyi bíróságok peres eljárási illetéke 9000 Ft-ról 15.000 Ft-ra változik, minimális összege 5-ről 7 ezerre, a maximális 750 ezerről, 900 ezerre nő. A cégbírósági eljárások illetéke is emelkedik, a cégkivonat elkészítése 5 ezer, a cégbizonyítványé 3 ezer, a cégmásolaté 7 ezer forint lesz. Az építési, telekalakítási illetékek különböző mértékben nőnek.

Emelkedik viszont a természetes és mesterséges ásványvizek áfája, amelyek után jövőre már 25 százalék lesz az adómérték. Az elfogadott módosítás pontosítja a kedvezményezett orvosi eszközök körét úgy, hogy csak a fecskendőhöz tartozó orvosi tűt kedvezményezi. A jövedéki törvény elfogadott módosítása szerint a fűtőolajra, amely a gázolajtól eltérően adózik, kilogrammonként 40 forint adót írtak elő az uniós környezetvédelmi rendelkezések betartatása érdekében. A járulékok esetében a tételes egészségügyi hozzájárulás 2003-ban a jelenlegi 4500 forintról 3450-re csökken, és 3 éven belül megszűnik. A 35 százalékos szja-terhet viselő osztalék után megszűnik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás.

(mti

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Online játékok

Tovább olvasom