Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Változások 2014 - Van, aki többet keres

Jön a gyed extra, változik az erkölcsi biznyítvány, emelkedik az ápolási díj és többet keresnek a közfoglalkoztatottak is.

Februártól a jegyzők látják el a társasházak törvényességi felügyeletét

Jövő év február elejétől a társasházak törvényességi felügyeletét a jegyzők látják el, a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényhez a zárószavazás előtt beadott módosítást december közepén szavazta meg a parlament. Bár többször módosították, a ma is hatályos társasházi törvény 2003-ban született. A társasházak törvényességi felügyeletére azonban nem tartalmazott szabályt. Végül egy 2009-es módosítás egészítette ki ezzel a törvényt. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el. Amennyiben a törvényesség nem volt biztosítható, akkor az ügyészség a bírósághoz fordulhatott. Ezt a szabályt a kormány 2010 június közepén - törvénymódosítással - kivetette a társasházi törvényből. Azóta törvényességi felügyelet nélkül működtek a társasházak. Jövő februártól újra lesz felettük törvényességi felügyelet, de azt nem az ügyészség, hanem a jegyző - a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával - látja el.

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) által összeállított törvénymódosító javaslatcsomag is első helyen említette a törvényességi felügyelet visszaállítását, ezért a szervezet üdvözli a változást - közölte az egyesület, Bék Ágnes elnökre hivatkozva az MTI-vel. A társasházi törvény módosítását is tartalmazó jogszabály rendelkezik arról is, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság - többletdíjazás felszámítása nélkül - köteles tájékoztatni a tulajdonostársakat minden hónap 15. napjáig kifüggesztett közleményben a rezsicsökkentés által érintett közüzemi szolgáltatásoknál elért megtakarításokról. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, amit nem a társasháznak, hanem a mulasztó közös képviselőnek, vagy pedig az intézőbizottságnak kell megfizetnie. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos új szabályok keddtől hatályosak. A közleményben szerepel az is, hogy lesznek közös képviselők, akik visszaadják megbízatásaikat, s felhagynak tevékenységükkel, pedig a házak anyagi helyzetének bemutatásához eddig is hozzátartoztak a pontos kimutatások, ezért a felkészült közös képviselő számára igazán plusz feladatot csak a kifüggesztés jelenthet. A közlemény felhívja az érintettek figyelmét arra is, hogy a közös költség csökkentése - a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben - nem szerepel a törvényben. Nem is szerepelhet, hiszen ahhoz a tulajdonos közösség határozata alapján közgyűlésen meghozott döntés szükséges - közölték.

Januártól emelkedik a közfoglalkoztatottak bére

A közfoglalkoztatási bér az alap- a szakképzett és a munkavezető kategóriákban egyaránt 2,4 százalékkal emelkedik január 1-től - az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bére január 1-től 75 500 forintról 77 300 forintra emelkedik.

A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 96 800 forintról 99 100 forintra emelkedik a havibér. A munkavezetőknél pedig 83 050 forintról nő 85 050 forintra.

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező, legkisebb összeg január 1-jétől havi 85 050 forint, míg a közfoglalkoztatási garantált bér kötelező, legkisebb összege havi 109 040 forint.

Az emelkedés itt is 2,4 százalékos. Az új tarifákat első alkalommal a 2014. január hónapra járó közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér megállapításánál kell alkalmazni. Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára korábban elmondta, hogy a jövő évi inflációval megegyező béremelés forrásigénye 4,4 milliárd forint, amely szerepel a költségvetésben, a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelt 184 milliárd forint részeként.

Új büntetőjogszabályok január 1-jétől

Új büntetőjogszabályok lépnek hatályba január 1-jétől, köztük a sporteredmény tiltott befolyásolása, továbbá, hogy lakásmaffiás ügyben a sértett kérheti a korábban általa lakott ingatlan átadását, a szakértőknek pedig 90 napjuk van a szakvélemény elkészítésére büntetőeljárásban.

Egy másik új törvényi rendelkezés szerint az erkölcsi bizonyítványban rögzíteni kell, ha valaki gyermekek sérelmére követett el bűncselekményt.

Ha más bűncselekmény, például vesztegetés, vagy csalás nem valósul meg, az új szabályozás szerint akkor is önálló bűncselekmény a bundázás és három, bizonyos esetekben öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvény szerint "aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el." A lakásmaffiás ügyekben január 1-jétől alkalmazható rendelkezés szerint a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra. A törvény szerint "ha a zsarolás, a csalás, illetve az uzsora-bűncselekmény elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a magánfél lakott, és a polgári jogi igény az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jogot vagy az ingatlan birtoklásának jogát is érinti, a magánfél indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti az ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokába bocsátását."

A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani. Továbbá a szakértőt rendbírsággal kell sújtani, és az okozott költség megfizetésére kell kötelezni, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja. A büntetőjogszabályokat érintő törvénycsomag bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul. Továbbá új szabálysértési tényállás, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.

A törvénycsomag a kényszerintézkedések körében is új szabályokat vezet be például a házi őrizet, illetve nyomkövető alkalmazása, továbbá az előzetes letartóztatás vonatkozásában. Az előzetes időtartamára vonatkozó szigorítások - például egyes súlyos, jobbára élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatban a felső határ eltörlése - már novemberben életbe lépett. Egy másik, a gyermekek védelmét célzó törvény szerint január 1-jétől az erkölcsi bizonyítvány jelzi, ha valakit gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eltiltottak foglalkozásától. Így jobban ellenőrizhető, hogy az ilyen cselekmények elkövetői ne dolgozhassanak olyan munkahelyen, munkakörben, mely gyermekekkel kapcsolatos. A szigorítás értelmében az érintettek nemcsak tanári, nővéri, orvosi vagy nevelői munkától vannak eltiltva, hanem minden olyan tevékenységtől, amely azzal jár, hogy huzamosabb időt tölthetnek gyerekekkel. Szigorítás az is, hogy már nemcsak a szexuális, hanem más bűncselekmények elkövetőit is eltilthatják.

Újabb családtámogatások vehetők igénybe januártól

Újabb családtámogatások vehetők igénybe januártól; a gyed extra lehetőségeivel a gyermekvállalást kívánják ösztönözni. A kormány még novemberben döntött négy konkrét intézkedésről a gyed extra keretében. Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti. Az intézkedések 65 ezer embert érintenek és 18,6 milliárd forintot jelentenek a jövő évi költségvetésben. Ebben nincs benne az ugyancsak január 1-jével induló kiterjesztett adó- és járulékkedvezmény-rendszer mintegy 50 milliárd forintos összege, amely az érintett családoknál maradhat jövőre. A bevezetendő diplomás gyeddel lehetővé válik, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonnyal rendelkező anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait. A diplomás gyed érinti egyrészt a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján kapják meg a gyedet. A negyedik intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után. Az egy- és kétgyermekeseket érintő hasonló munkaadói kedvezmények is megmaradnak. A kormány az intézkedések kidolgozásakor több európai ország gyakorlata mellett a Népesedési Kerekasztal és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom javaslatait is figyelembe vette.

Módosultak a rokkantsági szabályok

Könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás alapján. A megváltozott munkaképességű személyek ellátására jelenleg az jogosult, akinek az egészségi állapota 60 százalékos - vagy ennél alacsonyabb - mértékű, és 5 éven belül legalább 1095 napot - 3 évet - dolgozott úgy, hogy volt társadalombiztosítása. Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap - azaz tíz év - biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás. A változtatás értelmében akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét, vagyis a jövőben egyszeri jutalmak miatt nem fog megszűnni a jogosultság. A módosítás kimondja, hogy megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül. Mivel ez kifutó ellátás, az érintettek részesülhetnek a támogatott foglalkoztatásban. Az előterjesztés azt is általánossá teszi, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők is részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban. A jogszabályba egy módosítással az is bekerült, hogy a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességűekről, az akkreditált munkaadókról és a megváltozott munkaképességűek számára felajánlott betöltetlen álláshelyeikről.

Januártól több mint ötezer nevelőszülő kerül foglalkoztatási jogviszonyba

Januártól 5200 nevelőszülő kerül foglalkoztatási jogviszonyba, közülük korábban 3200-nek semmilyen munkaviszonya nem volt. Az új, egységes foglalkoztatási jogviszony bevezetése mintegy 13 ezer gyermeket érint közvetve. Az intézkedés, amely nyugdíjjogosultságot is biztosít - a kormányzat várakozásai szerint -, vonzóbbá teszi a nevelőszülői hivatást, ugyanakkor emeli a szakmai színvonalát és az elismertségét. A Magyary-program keretében 2014. január 1-jétől egyszerűsödik az örökbefogadás előtti eljárás, és egyszerűbbé válik az örökbefogadás engedélyezése is. Ma Magyarországon mintegy 21 500 gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerek és fiatal felnőtt van, és közülük mintegy 8200 kiskorú él gyermek- és lakásotthonban. A kormány célja, hogy közülük mind többen, a 12 évesnél fiatalabb, 2014. január 1. után állami gondoskodásba kerülő gyerekek pedig lehetőleg mindnyájan nevelőszülői vagy örökbefogadó családba kerüljenek. A jelenleg gyermekotthonban élő, mintegy 2430 tizenkét év alatti fiatal átkerülése nevelőszülőkhöz fokozatosan, három év alatt történik meg. Azoknak a gyermekeknek, akik életkoruk, tartós betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem helyezhetők nevelőszülői családba, a meglévő otthonok korszerűsítésével, családiasabbá tételével - az Új Széchenyi Terv forrásainak felhasználásával - kívánnak segíteni.

Januártól emelkedik az emelt összegű ápolási díj

Januártól több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedik az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz. A díjemelés és az új díjkategória bevezetése 18 ezer családot, illetve háztartást érint, és több mint 1,7 milliárd forintot jelent a jövő évi költségvetésben. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat - januártól - azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák. Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tízszázalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szilveszteri durrogtatás: halálra rémülhetnek az állatok

Fokozottan óvni kell szilveszterkor a házi kedvenceket a petárdák miatt. Tovább olvasom