Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 21°C Még több cikk.

Vaddisznók terítéken

Hajtóvadászatot tartottak a hétvégén a ravazdi erdőben. Az eredmény: 102 vaddisznó és 3 róka. A turistacsoport magját jómódú osztrákok alkották.
Teríték.
Ötezer hektár a ravazdi erdő, a Kisalföldi Erdőgazdaság egyik legnagyobb vadászterülete. Nem véletlenül kedvelt célpontja a vadászturizmusnak, de a hiedelmekkel ellentétben magyarok is gyakran végeznek bérkilövéseket. A pénteken kezdődött háromnapos hajtóvadászat az utolsó alkalom volt idén, és a résztvevők szerint sikeres volt.

A területet kezelő Kisalföldi Erdőgazdaság január első hétvégéje után már nem enged hajtóvadászatot szervezni. Ennek oka – tudtuk meg Kocsis Mihálytól –, hogy a vemhes kocák később már előrehaladott állapotban vannak. Bár a vadászetika tiltja ezeknek a kilövését, de azzal is számol a szakma, hogy egy kis százalék óhatatlanul áldozatul esik. A Kisalföldi Erdőgazdaság vezérigazgató-helyettese elmondta: ilyenkor szarvasra nem, csak vaddisznóra és rókára lehet lőni.

Négyszáz euró a trófea

A háromnapos vadászat sikeresnek számít: 102 vaddisznóval és 3 rókával lett kevesebb a ravazdi erdőben. Ehhez szükség volt 42 puskára, 30 vadászkutyára, 25 hajtóra és még a 12 kutyás hajtóra is.
A csoport egyébként előre összeállított csomagot fizet, az éves bérvadászatért a mostani csoport százhúsz vaddisznó árát fizette ki. Mint megtudtuk: egy átlagos, vagyis 12 és 14,95 centiméter közötti trófea négyszáz eurót ér.

– Általában két hajtóvadászatot engedélyezünk a szezonban, idén időjárási viszontagságok miatt csak erre az egyre volt lehetőség – tájékoztat Kocsis Mihály. A vezérigazgató-helyettestől megtudtuk: a társaságnak évente megszabott számú vadat kell kilőni, s ha ezt nem teljesíti – a plusz-mínusz tízszázalékos eltérést tolerálva –, legalább százezer forintra bírságolják a kezelőt. A több lehetőség közül a társaság leggyakrabban a bérvadásztatást választja, s ilyenkor főként külföldiek kapják az engedélyt.

– Viszont el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy bárki is megkülönböztetést élvezne: a vadlelövés jogát bárki megvásárolhatja az rt.-től. Fontos tudni, hogy a vadászok ezzel csak lelövési, s nem haszonélvezeti jogot kapnak. Ez azt jelenti, hogy a területtel és a vaddal kapcsolatos minden költség – mint például az etetés – minket terhel, de az állat húsát is mi értékesítjük – tudtuk meg Kocsis Mihálytól.

Kritikusan alacsony húsár

Míg a vadászok elégedetten hazamentek, a húst Tatára vitték egy ottani feldolgozónak. Ez 6–700 ezer forintos bevételt jelent a társaságnak. Adalékként tudni kell, hogy a vadhús ára így is kritikusan alacsony a német euró bevezetése óta, s a gazdasági recesszió is közrejátszik abban, hogy zuhanásnak indult a hús és a trófea értéke. Kocsis Mihály hangsúlyozta: az eredményes vadgazdálkodás fontos feltétele annak, hogy a Kisalföldi Erdőgazdaság a földtulajdonosoknak a legmagasabb garantált hozamot tudja fizetni a többi vadgazdálkodóhoz képest.

„ Lefokozott" állatok

Mint más vadásztársaságok képviselői elmondták: jól jellemzi a vadhús átvételi nehézségeit az a körülmény, hogy míg azelőtt szinte minden lőtt vadat első osztályú kategóriába soroltak, tavaly már a legkisebb lapockasérülésért is „lefokozták" az állatot. Korábban kivágták azt a két centit a húsból.

Mindez a nyugati export idei haldoklása miatt van, s akkor még nem beszéltünk Olaszországról, amellyel diplomáciai feszültség alakult ki a „madárszankciók" miatt. Mint közismert, több eljárás indult tavaly, tavalyelőtt külföldi vadászok ellen, akik főleg Bulgáriából, Jugoszláviából, Romániából hozták a fürjet, s szinte mindig a magyar vámkapuknál akadt meg a szállítmány. Sokak szerint ennek is következménye az, amit most főként az alföldi vadásztársaságok éreznek.

Csőd szélén álló alföldi társaságok

– Az alföldi társaságok főként az apróvadakból élnek, s mind az olaszok által vett lőtt, mind az élő nyúl exportja haldoklásnak indult – tájékoztat a ravazdi vadászaton szintén részt vett Hunyad Simon Péter, az egyik Békés megyei társaság elnöke.

– Az élő nyulat főleg a franciák vásárolták vérfrissítés céljából, mivel az itteni nyúl erősebb, jobb habitusú. Ez az export nyolcvan százalékig esett vissza, míg a lőtt nyúlé hatvanig.
A kisebb alföldi társaságok jelentős része csőd szélére került Hunyad Simon Péter szerint.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ha szökik a kép vagy a meleg

Felkerestük a győri kábeltelevízió-szolgálatot és a hőszolgáltatót, hogy megtudjuk, hogy működik… Tovább olvasom