Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Üzletrészüket féltik

a kívülálló tagok

A szili Győzelem-szövetkezet tizenkét, üzletrésszel rendelkező tagja attól fél, hogy elveszti jogos tulajdonát. A téesz vezetőségét hibáztatják, az elnök viszont azt mondja: igazságos döntést hozott a közgyűlés.

Egyetlen javaslat

A szili téesz néhány, nagyobb üzletrésszel rendelkező tagja attól tart, hogy a szövetkezet vezetősége „kisemmizi” őket tulajdonukból. A 2006. évi X. törvény kimondja ugyanis, hogy a szövetkezeteknek át kell alakulniuk.
A törvény többféle megoldást ajánl fel a még üzletrésszel rendelkező tagoknak. Ehhez igazodva a szili Győzelem Mezőgazdasági Szövetkezetben közgyűlést tartottak, ahol az elnök egyetlen – a Kisalföldet megkereső tagok szerint a legrosszabb – javaslattal állt elő.
Eszerint a tagok üzletrészüket a szövetkezet közösségi alapjába vihetik. A Kisalföldnek Hegyi János, Ruzsics Sándor, Ruzsics Ferenc, valamint Lengyel Oszkár és felesége mondták el sérelmei-

ket.

„ Téeszesítés nyakkendőben”

– A törvény lehetőséget ad az átalakítás során arra, hogy az üzletrészt befektetői, illetve átalakított befektetői részjegyre, vagy a téesz tulajdonában lévő kft.-üzletrészre válthassák át a tagok – vázolta a részleteket Lengyel Oszkárné. – A tagnak arra is lehetősége van, hogy úgy szüntesse meg az üzletrészét, hogy azt felajánlja a közösségi alapba. A közgyűlésen Szűcs Kelemen, a szövetkezet elnöke ezzel az utóbbi ajánlattal állt elő, mint egyetlen javaslattal. Ez a tagokat megfosztja tulajdonjoguktól. Az elnök a szili Győzelem nehéz gazdasági helyzetére hivatkozott és a tagság elsődleges érdekeire. Az volt az érzésem, hogy azok a tagok határozhatnak itt sorsdöntő kérdésben, akik egyébként fejenként mindössze 20 ezer forintos részjeggyel rendelkeznek és annak idején átvihették üzletrészüket a Hidráns kft.-be, tehát szabadon rendelkeztek a tulajdonukkal. Azok pedig, akik a szövetkezetben hagyták, most jól meg lesznek büntetve.

Együtt gazdálkodtak

Hegyi Jánosnak azért is fáj az eljárás, mert a jelenlegi elnökkel együtt „rúgták ki” annak idején a szövetkezetből csak azért, mert egy másik faluban használtak földet.
– Két évig együtt gazdálkodtunk. P is tudja, mi az, ha valakit megfosztanak a tulajdonjog gyakorlásától és a munkahelyétől – mondta.
Ruzsics Ferencet 1993-ban küldték el a téeszből, mert a fia földet használt, igaz, sajátját a szövetkezet bérelte.
– Bezzeg az üzletrészünket nem dobták utánunk, még a végkielégítésért is pereskednünk kellett. Most pedig a megmaradt üzletrészünket is elrabolják tőlünk – tette hozzá Ruzsics Ferenc.

Örökölt üzletrészét félti

Ruzsics Sándor is a szüleitől örökölt üzletrészét félti. Szerinte a panaszok, reklamációk hallatán az elnök cinikus mosollyal reagált és azzal érvelt, hogy ezt hagyta jóvá az igazgatóság és ezt szavazta meg a tagság.
– Nekem árvagyerekként már 12 éves koromban a téesz használta az örökségemet, majd a munkámmal és a nagybátyámtól örökölt üzletrésszel gyarapítottam ezt a vagyont. Most úgy érzem, Szilban megismétlődött az 1959-es téeszesítés. Beleegyezés nélkül veszik el az üzletrészt, csak most fehér ingben, nyakkendőben, megtévesztéssel, talán megfélemlítéssel – vetette fel Lengyel Oszkár. – Nincs előírva, hogy csak a közösségi alap választható. Apáink, nagyapáink és a magunk tulajdonát féltjük. Aki három generáció tulajdonát veszi el, annak nincsenek erkölcsi normái. Az az érzésem, hogy az általam évekkel ezelőtt megismert Szűcs Kelemenből mára nem maradt semmi. A tagtársak figyelmét is felhívnám a holnap nekem, holnap neked örök igazságára.

A közösség érdekei

az elsők


Szűcs Kelemen, a szili Győzelem-szövetkezet és a Hidráns kft. vezetője a Kisalföldnek leszögezte: neki elsősorban a közösség érdekeit kell képviselnie és nem azt a tizenkét embert, akik most a közgyűlés határozata ellen ágálnak.
– A szövetkezetek átalakulásáról a 2006-os X-es törvény rendelkezik – kezdte Szűcs Kelemen. – A közgyűlésen is elmondtam, hogy ez egy rossz, hevenyészve összeállított törvény, amit jól végrehajtani is nehéz. A törvény négy lehetőséget kínált föl a közgyűlés számára, hogy a meglévő üzletrészt megszüntesse, illetve átalakítsa. Véleményem szerint a megszüntetésen van a hangsúly.
„ A törvény a helyzetet rosszul rendezi, a problémát valójában a szőnyeg alá söpri. Az igaz, hogy az üzletrész fogalma megszűnik, és ezentúl részjegyekről beszélünk.”
– A szövetkezeti üzletrészek megszüntetésére két megoldást biztosít a törvény. Az egyik, hogy a szövetkezet tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészeire cseréljék ki, ami nálunk is felmerülhet, hiszen a Győzelem többségi tulajdonosa a Hidráns kft.-nek. Ezt a közgyűlés elvetette azért, mert a kft.-nek jelenleg 425 tagja van, de ha ezt a megoldást fogadjuk el, további 125 fővel kell bővíteni. Az üzletrészek megszüntetésének másik módja, hogy a tulajdonos a szövetkezet közösségi alapja javára ajánlja fel üzletrészét.

Tettlegességet ígértek

az elnöknek


– A szeptember 27-i közgyűlésünk egy demokratikusan összehívott közgyűlés volt, amit igazgatósági ülés előzött meg – folytatta az elnök. – A szövetkezeti üzletrészek megszüntetésére vonatkozó határozati javaslat került a közgyűlés elé. 172 igen, 12 ellenében és 1 tartózkodás mellett döntött úgy a közgyűlés, hogy a törvény alapján teszi lehetővé az üzletrész-tulajdonosok számára, hogy üzletrészüket a közösségi alapba felajánlhassák. Tudomásul kell venni, hogy a közgyűlés ezt a döntést hozta és ezt illik tiszteletben tartani. Ha a Kisalföldnél reklamálók túllépnének arroganciájukon, és elgondolkodnának, talán erre az álláspontra jutnának. Persze nem kárhoztatom őket, hiszen ilyen világot élünk. Én magam is felkészültem a tettlegességre, ugyanis megígérték ezek az urak. Én elsősorban a 425 embernek tartozom felelősséggel, és hogy eközben támadhatnak konfliktusaim, ez természetes és ezt vállalom is.
A szili elnök szerint a vagyon nem veszik el a közösségi alapban, mert abból különböző támogatásokra lesz lehetőség. Szűcs Kelemen a személyét ért megjegyzésekkel kapcsolatban hozzátette: 1995-ben önként hagyta el a szili téeszt, mivel olyan körülmények voltak akkoriban, amelyekben nem volt hajlandó dolgozni. 2001 januárjában hívták vissza, azóta új a környezet, más alapokon működik a gazdaság. Elmondta: ő az üzletrészeket tekintve ugyanabba a körbe tartozik, mint a reklamálók.
„ Száz-egynéhányezer forintos üzletrészem van, azaz a személyes érdekem az lenne, hogy alakítsuk át befektetői részjeggyé és kérem az elszámolást. Ennek ellenére ezt igazságtalannak tartom és akkor járok el tisztességesen, ha a többiek érdekét nézem.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győri álom, győri valóság

A Kisalföld október 11-i száma közölt interjút Révi Zsolt főépítésszel „Győri… Tovább olvasom