Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Ünnepség a Kossuth téren: Egyenlőséget a magyaroknak, nem leszünk gyarmat!

A Himnusszal és a történelmi zászlók felvonulásával kezdődött a díszünnepség délután a Kossuth Lajos téren.
17:25 - Orbán: egyenlőséget a magyaroknak, nem leszünk gyarmat!

A miniszterelnök szerint a magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanúgy szól, mint 1848-ban: "nem leszünk gyarmat". Orbán Viktor márciusi 15-i, csütörtöki beszédében a Kossuth téren úgy fogalmazott: a "nagy március" óta sosem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma.

A kormányfő egyúttal egyenlőséget követelt a magyaroknak, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk, mint más országokkal szemben. Orbán Viktor - akit a tömeg a "Viktor!, Viktor!" skandálásával fogadott - ünnepi beszédét azzal kezdte: ez a nap a szabadságharcosok napja, a Kossuth Lajos tér a szabadságharcosok tere, a magyarok pedig a szabadságharcok népe. Mi, ma élő magyarok 1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk - mondta a miniszterelnök. A téren összegyűlt tömeg hangos tetszésnyilvánítással fogadta szavait, amikor beszédét úgy folytatta: 1848 politikai és szellemi programja úgy hangzik, "nem leszünk gyarmat", és a magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanígy szól.

A kormányfő külön köszönetét fejezte ki azoknak, akik januárban a Békemenetben való részvételükkel fejezték ki kiállásukat az ország függetlenségéért és egymásért. Szerinte jó okunk van arra, hogy 164 év után is kövessük a í48-asok példáját; 1848 óta a magyarok "szabadságverséből", a Nemzeti dalból élünk, amelynek esküje szerint "rabok tovább nem leszünk". Tartjuk-e még az esküt? - tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága, akinek a saját otthon csak vágyálom, aki háromszor is meggondolja, vállaljon-e újabb gyermeket, aki évek óta nem talál munkát, akinek éhes a gyermeke, és szabad-e az az ország, ahol minden száz jövedelemadó-forintból 90 a hitelezőkhöz kerül, amely szilárd talaj helyett adósságingoványon áll? - sorolta, kérdéseire "nem"-eket kapva a hallgatóságból. De a "nagy március" óta sohasem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma - hangoztatta Orbán Viktor, majd - a tömegből gúnyos véleménynyilvánítást kiváltva - megjegyezte: ne tévesszen meg senkit, ha a nemzetközi sajtó arról számol majd be, csak néhány százan voltak a Kossuth téren, és azok is a kormány ellen tüntettek.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: hosszú évtizedek óta nem voltunk olyan erősek, mint ma, még sohasem állt ennyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz a rendelkezésünkre, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból. Ma már elegen és elég elszántak vagyunk, hogy a szabadságjogaink után kivívjuk a szabad magyar életet is - jelentette ki Orbán Viktor.

A szabadság - szavai szerint - egyebek mellett azt jelenti, hogy magunk állapítjuk meg saját életünk törvényeit, "mi magunk döntjük el, mi a fontos, és mi nem. Magyar szemmel, magyar észjárás szerint és a magyar szív ritmusát követve. Ezért mi magunk írjuk az alkotmányunkat, nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró, kéretlen segítségéből sem". Szavait itt is nagy éljenzés és hosszas taps fogadta az ünneplő tömegből.

Mint mondta, "jól ismerjük a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, és felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhában, hanem jól szabott öltönybe bújik". Közölte: Magyarországnak a saját tengelye körül kell forognia, ezért meg kell védeni "a jövőnk zálogát jelentő" alkotmányt. Kijelentésére reagálva a tömeg hosszasan skandálta: "megvédjük, megvédjük". "Tisztában vagyunk a kihívás és a feladat súlyával" - mutatott rá a kormányfő, aki szerint most egyszerre van szükség a radikális Petőfire, a tettre kész Kossuthra és a bölcs Széchenyire. "Krasznahorka égő várának fényénél, a nemzetközi pénzügyi rendszer felől érkező morajban (...) meg kell kérdeznünk, és meg kell válaszolnunk a legnagyobb kérdést: elfogadjuk-e a szemfödélig tartó kiszolgáltatottságot, avagy azokra az erényekre támaszkodunk, amelyek a magyart magyarrá teszi, a szuverenitást szuverenitássá, és a történelmet történelemmé" - mondta Orbán Viktor, feltéve a kérdést: a "gyarmati sorsot vagy a legjobb énünk szerint felépített és berendezett magyar életet választjuk-e?" Természetes - folytatta -, hogy a magyarokat is lehet szeretni vagy nem szeretni, azt azonban senki nem vitathatja, hogy a magyarok szabadságharcai mindig előbbre vitték a világot, "előre vitték, mert igazunk volt, akkor is igazunk volt, ha mindenki tagadta". Mint fogalmazott, az európai bürokraták ma is gyanakodva néznek a magyarokra, mert "azt mondjuk, új utak kellenek (...), és meg fogjátok látni, kedves barátaim, ismét igazunk lesz".

A feudalizmust nem a hűbérurak számolták fel, a kommunizmust nem a párttitkárok rombolták le, s a spekulánsok uralmát sem a spekulánsok fogják felszámolni - jegyezte meg. A miniszterelnök azt mondta, már az 1848-as márciusi ifjak is látták, amit ma Európában sokan nem akarnak észrevenni, vagyis hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele. Ezért kellett a tizenkét pont közé kerülnie a nemzeti bankra vonatkozó követelésnek - tette hozzá, majd közölte: már a márciusi ifjak is tudták, hogy "nem az a független nemzeti bank, amelyik a nemzetétől független", hanem az, amelyik megvédi az idegen érdekektől a nemzet gazdaságát. A nemzeti bankkal kapcsolatos szavait nagy éljenzéssel fogadták a Kossuth téren összegyűlt ünneplők, gondolatmenetét pedig Orbán Viktor úgy folytatta: a márciusi ifjak "is tudták, mi is tudjuk, hogy józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédjának".

Sokszor tűnik úgy - folytatta -, hogy a magyarok egyedül maradnak szabadságharcaikkal, de "mi tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül: ma is vannak lengyel Bem apók, francia Guyon Richárdok, szerb Damjanich Jánosok, német-osztrák Leiningen Károlyok. Kiállnak mellettünk cseh, lett, szlovén és román barátaink, és nemcsak kiállnak, itt is vannak velünk, eljöttek hozzánk együtt ünnepelni litván és lengyel barátaink". Utóbbiakhoz fordulva azt kiáltotta: "dicsőség Litvániának, Isten éltesse Lengyelországot!", majd - magyarul és lengyelül is - idézte a lengyel légió jelmondatát: "a mi szabadságunkért és a tietekért".

Orbán Viktor szerint bár ma is sok igazságtalansággal kell szembenéznie Magyarországnak, nem szabad elmerülnie az önsajnálatban, az ugyanis a vesztesek szokása, legyengít, "felpuhítja a csontot, és gyávává aszalja a jellemet". "Nem engedhetünk a csábításnak, hogy az olcsó önsajnálat szélcsendes és langyos vizű kikötőjébe manőverezzük Magyarország hajóját" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: az önsajnálat, az áldozati méltatlankodás a bukásukat és tehetetlenségüket magyarázó vesztesek szokása, nincs köze a szabadságharcosok bátorságához. A győzelemhez, a sikerhez, a méltányos bánásmód kiharcolásához bátorság és erő kell - hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: a modern kor gyarmatosítói türelmesen cserkészik be célpontjaikat, elaltatják és lassan emésztik föl a kiszemelt nemzetek életösztönét és ellenállását. Éppen úgy, ahogy az oktondi békát főzik meg a fokról fokra fölforralt vízben: bár szűk a hely, jól érzi magát, eszébe sem jut, hogy aggódnia kellene, nem érti, mi történik vele, s mire észbe kap, már meg is van főzve - szemléltette Orbán Viktor, rámutatva: így süllyednek kiszolgáltatottságba hajdan volt büszke és erős nemzetek, így kerül családok millióinak "nyakába hám, szájába zabla", így jutnak oda, hogy visszafizethetetlenné dagadt hiteleiket hagyják gyermekeikre "és vele saját sorsuk beszűkült horizontját". "Így jártunk mi is 2002 után, az emberek észre sem vették, hogy a kényelmes hitelekkel szép lassan megfőznek bennünket.

Az utolsó pillanatban ugrottunk ki a fazékból" - folytatta a hasonlatot a kormányfő. "Mi megértjük, hogy Európában sok baj van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak. De ezeréves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyaroknak" - mondta a kormányfő, közölve: "nem leszünk másodrendű európai polgárok", jogos követelés, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák a magyarokkal, mint más országokkal szemben. Orbán Viktor csaknem félórás beszédét a szokásos "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" fordulattal zárta, a tömeg pedig, ahogyan a miniszterelnök szónoklata elején, annak végén is azt kiabálta: "Viktor!, Viktor!".

16:49 - Szájer: sohasem adhatjuk fel!

Ma is embert próbáló időket élünk, ma is sokan mondják, minek a kitaposott utat elhagyni, de akarjanak bármilyen hatalmasok is lebeszélni minket arról, hogy saját utunkat járjuk, sohasem adhatjuk fel a reményt arra, hogy összefogva képesek leszünk kivívni a szabadságot - mondta Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő a Kossuth téri díszünnepségen tartott beszédében.

Szájer József a Kossuth teret megtöltő tömeg előtt azt hangsúlyozta: 1848-ban forradalmáraink nem sodródtak, hanem maguk jelölték az irányt, de akkor is sokan próbáltak lebeszélni minket arról, hogy a saját utunkat járjuk, hogy a harc a túlerővel szemben reménytelen. Sokan mondták, hogy "mit akarnak ezek a tüzes magyarok", miért nem fogadják el azt a sorsot, amit kiszabtak nekik - folytatta. Szerinte ma is embert próbáló időket élünk.

"Ma sincs kevesebb szükségünk erőre, hűségre, reményre(...), mint elődeinknek, ma is hatalmas bátorság kell a változtatáshoz, a megújuláshoz, ma is sokan mondják, hogy minek a régi, kitaposott utat elhagyni". Úgy vélte ugyanakkor: legyünk bármilyen nehéz helyzetben, támadjanak akármilyen nagy erőkkel, "akarjanak bármilyen hatalmasok lebeszélni" minket arról, hogy saját utunkat járjuk, a reményt arra, hogy összefogva képesek leszünk kivívni a szabadságot, mi, magyarok sohasem adhatjuk fel. "Nem hagyjuk" - skandálta válaszul a Parlament előtt összegyűlt tömeg, amely többször is hangos tetszésnyilvánítással fogadta Szájer József mondatait.

Nagy taps fogadta például azt a kijelentését, hogy az új alaptörvény büntethetővé teszi a kommunizmus bűneit, és megállapítja a magyar kommunista és utódpártok felelősségét. Azt pedig hangos fújolással fogadták az emberek, amikor Szájer József azt mondta, hogy külföldön léptek fel saját hazájuk ellen a korábbi zavaros helyzet haszonélvezői, akik az elmúlt két év gyökeres változtatásai miatt elveszítették kivételezett helyzetüket.

Szájer József a mintegy 250 ezer ember előtt arról is beszélt, hogy az elmúlt néhány hónapban a határokon túlról példátlan támadás érte "a megújulást akaró, a válságból saját erejéből kitörni vágyó Magyarországot", de a támadás nemcsak méretében volt nagy, hanem hazug és rosszindulatú is volt. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: nem Európa támad bennünket, ne adjuk fel hitünket egy közös, nemzetek összefogásán alapuló Európa eszményében azért, mert egyes újságírók és politikusok kettős mércét alkalmaznak.

Hangsúlyozta: "nem Európával van vitánk, hiszen Európa mi vagyunk, mi is vagyunk", hanem a méltánytalansággal, a kettős mércével, mások lenézésével, a politikai címkézéssel, a korlátoltsággal, tájékozatlansággal és a butasággal van problémánk. Szerinte nem volna helyes, ha Európa eszméjéhez való viszonyunkat az határozná meg, hogy milyen aktuális vitáink vannak az unióval, például a bírák nyugdíjkorhatára vagy az adatvédelem ügyében.

Az Európai Parlament határozataival kapcsolatban azt mondta, ezeken nem kell csodálkozni, hiszen a Magyarországgal szembeni többség jórészt olyan erőkből áll, akiknek magyar partnerei csúnyán leszerepeltek a választásokon, és most európai párttársaiktól várják, hogy segítsenek visszakapaszkodni a hatalomba.

A politikus köszönetet mondott az embereknek a támogatásért, és külön megköszönte a támogatást a lengyeleknek, a litvánoknak, az osztrákoknak, a cseheknek, a szlovéneknek, a románoknak, a spanyoloknak és mindenki másnak, aki az elmúlt hónapok nehéz vitáiban nyilvánosan vagy zárt ajtók mögött megszólalt Magyarország mellett.

Azt is hangsúlyozta hogy 2012 megújuló Magyarországán mindenki gyakorolhatja jogait, ha tüntet, ha sztrájkol, ha a kormányt bírálja, "nem lövik ki a rendőrök senkinek a szemét", ha polgári jogait gyakorolja. Nevetés fogadta, amikor azt mondta, különösnek találják, hogy Magyarországon egyes politikusok arról beszélnek szabadon összegyűlt polgártársaiknak az Opera előtt vagy éppen egy hídon, hogy nincs gyülekezési szabadság, ahogyan az is különös, amikor újságokban vagy rádiókban beszélnek szabadon arról, hogy nincs sajtószabadság.

Kijelentette: szabadság ügyében gyakran éppen mi mutattunk utat Európa más nemzeteinek, ezért nincs szükségünk arra, hogy olyanok oktassanak ki minket demokráciából, akiknek a saját országukban van törvénytelen, elvégzetlen feladatuk.

16:13 - Orbán: egyenlőséget követelünk a magyaroknak

Egyenlőséget követelünk a magyaroknak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök márciusi 15-i beszédében a fővárosi Kossuth Lajos téren összegyűlt ünneplők előtt. "Mi megértjük, hogy Európában sok baj van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak. De ezeréves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyaroknak" - mondta a kormányfő, közölve: "nem leszünk másodrendű európai polgárok".

Álláspontja szerint jogos követelés, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák a magyarokkal, mint más országokkal szemben. Orbán Viktor csaknem félórás beszédét a szokásos "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" fordulattal zárta, a tömeg pedig, ahogyan a miniszterelnök szónoklata elején, annak végén is azt kiabálta: "Viktor!, Viktor!".

16:09 - Orbán: az önsajnálat a vesztesek szokása

Orbán Viktor szerint bár ma is sok igazságtalansággal kell szembenéznie Magyarországnak, nem szabad elmerülni az önsajnálatban, az ugyanis a vesztesek szokása. "Nem engedhetünk a csábításnak, hogy az olcsó önsajnálat szélcsendes és langyos vízű kikötőjébe manőverezzük Magyarország hajóját" - fogalmazott a miniszterelnök a március 15-i állami díszünnepségen csütörtökön, a budapesti Kossuth Lajos téren.

Hozzátette: az önsajnálat, az áldozati méltatlankodás a bukásukat és tehetetlenségüket magyarázó vesztesek szokása, nincs köze a szabadságharcosok bátorságához. A győzelemhez, a sikerhez, a méltányos bánásmód kiharcolásához bátorság és erő kell - hangsúlyozta Orbán Viktor.

16:05 - Orbán: Magyarország a saját tengelye körül forog

A miniszterelnök szerint Magyarországnak a "saját tengelye körül kell forognia", ezért meg kell védeni "a jövőnk zálogát jelentő" alkotmányt. Orbán Viktor ezt a március 15-i állami díszünnepségen mondta Budapesten, szavaira reagálva pedig a tömeg hosszasan skandálta: "megvédjük, megvédjük". "Tisztában vagyunk a kihívás és a feladat súlyával" - mutatott rá a kormányfő, aki szerint most egyszerre van szükség a radikális Petőfire, a tettrekész Kossuthra és a bölcs Széchenyire.

A miniszterelnök úgy vélekedett, már az 1848-as márciusi ifjak is tudták, amit ma Európában sokan nem akarnak észrevenni, ez pedig a pénzügyi függetlenség kérdése. Ezért kellett a tizenkét pontba is bekerülnie a nemzeti bankra vonatkozó követelésnek - tette hozzá, majd közölte: a márciusi ifjak is tudták, hogy az a nemzeti bank független, amely megvédi az idegen érdekektől a nemzet gazdaságát. A nemzeti bankkal kapcsolatos szavait nagy éljenzéssel fogadták a Kossuth téren összegyűlt ünneplők.

16:02 - Teljesen megtöltötték a Kossuth teret az ünneplők

Teljesen megtöltötték fővárosi Kossuth Lajos teret a Békemenet résztvevői és a máshonnan odaérkező ünneplők csütörtök délután, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének kezdetére - tapasztalták az MTI tudósítói.

A Békemenet résztvevői a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) előtt gyülekeztek, és bevárták a budai Várból, a Dísz térről induló lengyel szimpatizánsokat, akik között voltak határon inneni és határon túli magyarok is. A Várból a menet a Clark Ádám téren és a Lánchídon keresztül a Széchenyi István térre vonult, ahol a két tömeg egyesült, és közösen ment tovább a Kossuth tér felé a József Attila utca, az Október hatodika utca, az Arany János utca, a Bajcsy Zsilinszky út és az Alkotmány utca érintésével.

Az emberek egy része pedig az Akadémia utcán keresztül közelítette meg Orbán Viktor ünnepi beszédének helyszínét. A Várból a menetet huszárok vezették fel; a tömeg Orbán Viktort éltető és biztató rigmusokat skandálva, magyar és lengyel zászlót lobogtatva haladt. A tömegben több nagyméretű molinót is lehetett látni, ezek többsége a magyar-lengyel barátságot hirdette: "Polak, Wegier, dwa bratanki", vagyis a lengyel-magyar két jó barát kezdetű mondás is olvasható volt rajtuk, valamint néhány, az Európai Uniót bíráló feliratot is látni lehetett.

Az egyik hatalmas táblán az volt olvasható magyarul és lengyelül is, hogy éljen Orbán Viktor kormányfő, egy másik szerint Orbán Viktornak ki kell tartania, és olyan transzparensek is voltak, amelyek Lengyelország támogatásáról biztosítják Magyarországot és kormányát. Mielőtt a várban gyülekezők elérték volna a Lánchíd pesti hídfőjét, az Akadémia előtt összegyűlt az ünneplő tömeg. Egy hatalmas molinón a "Békemenet" szót lehet olvasni, valamint elhelyezték rajta az 1848-49-es szabadságharc nagy alakjainak és pillanatainak képeit is.

Egy másik transzparensen pedig a kormány minisztereinek, a Fidesz-KDNP EU-képviselőinek és a miniszterelnöknek a portréit helyezték el. A sok magyar és lengyel zászló között a lengyel Szolidaritás lobogója is feltűnt. Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője, a rendezvény egyik főszervezője az MTI helyszíni tudósítójának előzőleg azt mondta: különleges ünnep az idei, olyan mintha megismétlődne a múlt, hiszen rengeteg lengyel, valamint litvánok is kiállnak Magyarország függetlensége mellett.

A Kossuth térre tartó tömeget útközben több helyen taps és ováció fogadta, a menet résztvevői pedig csatlakozásra hívták fel a járókelőket. Az óriási, tömött sorokban vonuló tömeg eleje már elérte a Kossuth teret, amikor a vége még éppen csak elhagyta a Lánchidat. A Kossuth Lajos téren már nagyon sokan fogadták a vonulókat, akikkel együtt teljesen megtöltötte a teret a mintegy 250 ezer ember.

A folyamatosan érkező szimpatizánsok tapssal köszöntötték egymást, mint például a Lungo Drom aktivistáit, akik helységnévtáblákkal vonultak be. A tér fölött több rendőrségi helikopter is látható volt, és néhány egyenruhás rendőr is posztolt a környéken. Az emberek olyan sokan vannak, hogy a Békemenet résztvevői nem is fértek be teljesen a Kossuth Lajos térre; a tömeg az Alkotmány utcában a Szemere utcáig áll, sokan pedig a Balassi utcában kivetítőn követik az eseményeket.

15:56 - Orbán: közel vagyunk a szabadsághoz

A "nagy március" óta sohasem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma - hangoztatta Orbán Viktor a március 15-i állami díszünnepségen csütörtökön, a budapesti Kossuth Lajos téren.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: hosszú évtizedek óta nem voltunk olyan erősek, mint ma, még sohasem állt ennyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz a rendelkezésünkre, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból. Ma már elegen és elég elszántak vagyunk, hogy a szabadságjogaink után kivívjuk a szabad magyar életet is - jelentette ki Orbán Viktor.

15:47 - Orbán: nem leszünk gyarmat!

1848 politikai és szellemi programja így hangzik, "nem leszünk gyarmat"; s a magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanígy szól - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren, az állami díszünnepségen március 15-én, csütörtökön. "1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk" - mondta a kormányfő, akit a tömeg a "Viktor, Viktor" skandálással fogadott.

Orbán Viktor szerint ez a nap a szabadságharcosok napja, a Kossuth Lajos tér pedig a szabadságharcosok tere.

15:45 - Szájer: sohasem adhatjuk fel!

Ma is embert próbáló időket élünk, ma is sokan mondják, minek a kitaposott utat elhagyni, de támadjanak bármilyen hatalmasok, sohasem adhatjuk fel - mondta Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő a Kossuth téri díszünnepségen tartott beszédében.

Ma is embert próbáló időket élünk, ma sincs kevesebb szükségünk erőre, hűségre, reményre, mint elődeinknek, ma is hatalmas bátorság kell a változtatáshoz, megújuláshoz, ma is sokan mondják, hogy minek a régi kitaposott utat elhagyni - fogalmazott a politikus a Kossuth téren összegyűlt ünneplő tömeg előtt.

Hangsúlyozta: nem Európával van vitánk, mert Európa mi vagyunk, hanem a méltánytalansággal, a kettős mércével, a politikai címkézéssel és a butasággal van problémánk. Úgy vélte: támadjanak bár akármilyen hatalmasok, sohasem adhatjuk fel. A politikus beszédének elhangzásakor a téren lévők létszáma elérte a 250 ezret.


15:05 - A Himnusszal és a történelmi zászlók felvonulásával kezdődött a díszünnepség délután a Kossuth Lajos téren, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond majd beszédet.

Délután három óra előtt nem sokkal a tömeg már megtöltötte a Kossuth teret, ahová folyamatosan érkeznek az emberek, elfoglalták helyüket a Várból jövők és a lengyel szimpatizánsokkal kiegészült Békemenet tagjai is.

A tömegben sok magyar és lengyel zászlót látni, sokan táblákat tartanak a magasba, amelyere városuk nevét írták fel, van Orbán Viktort éltető transzparens is. "Magyarország utat mutat, kövessük a magyar utat, lengyelek!" - áll a Békemenet egyik transzparensén. Egy másik hatalmas molinón kormánypárti politikusok, többek között Orbán Viktor, Kövér László, Schmitt Pál fényképe és az "Ők értünk, mi értük" felirat látható.

Az ünnepség kezdetén a Himnuszt a Honvéd Férfikar adta elő, majd Laklóth Aladár színművész köszöntötte az ünnepre érkezett lengyeleket és litvánokat.

Az ünnepségen Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, majd Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet, a szónoklatok után pedig ünnepi koncertet tartanak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyurcsány: ˝Alkotmányos blokád˝ alá vonjuk az Ab épületét!

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció március 15-ei ünnepségén kilátásba helyezte, hogy… Tovább olvasom