Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Ünnepi szokások és játékok

A karácsony, a legnépszerűbb keresztény ünnep, mintegy kristályosodási centrum, mely köré a legkülönbözőbb eredetű szokások és képzetek csoportosultak századok folyamán.

Ha e szokások és hiedelmek eredetét szeretnénk kutatni, akkor végig kellene kísérnünk a kereszténység történetét, elemeznünk kellene a római és közelkeleti ünnepeket, valamint ismernünk kellene az európai népek kereszténység előtti szokásait is.

A télközépi ünnepeket az egyház által szabályozott ünnepi szakasz fogja össze. Ez az ünnepkör november végén, december elején kezdődik az adventtel, amely eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti.
Minden közbeeső ünnepeknek sajátos ünnepi szokásai vannak. Ezek részben vallási eredetűek, részben népi hiedelmeken alapulnak, a jövőhöz, a jövő év terméséhez kötődnek.

Hazánkban december 13-ához, Luca napjához kapcsolódik az egyik legelterjedtebb szokás. Ezen a napon elkezdenek egy széket faragni, amit karácsony előestéjére fejeznek be. Aki a templomban az éjféli misén ráál, az meglátja, hogy ki a boszorkány. A lányok szívesen jósolnak lucakor, hogy ki lesz a jövendőbelijük.

A karácsonyi népszokások sok újévet köszöntő elemet is megőriztek a régi időkből. Ilyen szokások a különböző zajkeltések: kolompolás, kiabálás; az alakoskodás: jelmezek, álarcok, álltabőrök viselése, melyek a gonosz, ártó szellemek elűzésére szolgáltak.

Falun házról házra járnak a legények regölni, köszönteni. Kifordított bundában, kezükben bottal, csengővel kopognak be a házakhoz, hogy jó termést, sok állatot, bőséget kívánjanak az új esztendőben.

December 27-én Szent János napjához kapcsolódik a borszentelés szokása. A szent bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele. Öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.

December 28. Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emléknapja. Ezen a napon vesszőből kis korbácsot fonnak, és a gyerekeket vagy az egész háznépet megveregetik, hogy frissek, egészségesek legyenek.

Hazánkban a két legfontosabb dramatikus szokás: a betlehemezés és a regölés. Időpontjuk végigvezet az egész karácsonyi tizenketteden. A betlehemezés fő alkalmai karácsony és vízkereszt, a regölésé pedig István protomártír ünnepe. Az ünnepsor vége január 6-a, vízkereszt napja. A vizek megszentelésének, és Jézus keresztelésének ünnepnapja.

A betlehemezés


A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és számos változatban népszokásként élt tovább.

A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 és 1694 között.

Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit.Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkét fajtáját hasonlóképpen játszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József). A betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a bibliai történet szereplői népesítenek be, egyikből sem hiányozhat a királyokat Betlehembe vezető csillag.

A bábtáncoltató betlehem főleg a Balaton-felvidéken szokás, ugyanazt a történetet kis bábszínpadon bábfigurákkal adják elő. A középkorban ezt a játékot az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból.

Ugyancsak a Dunántúlon terjedt el a Szállást keres a szent család elnevezésű szokás. Egy-egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, egy festett szentcsalád-képet december 15-től kezdve minden nap hangos énekszóval más-más házba kötöztetnek.


Regölés

A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogánykori emléke. A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn.
A regölést archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, amely a sámánénekkel is összefügghet. A regös (énekmondó) a régi magyarok sámánjainak, varázslóinak egyik elnevezése lehetett.

A középkorban a regus szó királyi együttivót jelentett. A 16-17. századi kalendáriumok regelő hétfőként említik a vízkereszt utáni első hétfőt. Az első regöséneket 1838-ban közölték nyomtatásban. A szokás rendszeres gyűjtését Sebestyén Gyula végezte el a századfordulón.

A regösök köcsögdudákkal, csörgős botokkal, csengővel, regös síppal, furulyával keresték fel elsősorban a lányos házakat. Öltözetük: kifordított báránybőr kucsma és bunda. Általában 20-30 fős csoportokban mentek, pálinkával, süteménnyel kínálták őket.

A regölés a következő jellegzetes részekből áll:

engedélykérés
beköszöntő
csodafiúszarvasról szóló ének
jókívánságok
párok összeregölése
adománykérés
záradék

A regösének állandó szövegrésze a refrén: pl.
"Rót ökör, régi törvény, haj regö rejtem, azt is megengedte az a nagy Úristen!, Haj regö, rejtem azt is megengedte az a nagy Úristen!"

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A muzsika mágikus színpada

Ó, Bécs! Mozart városa, Beethoven városa, a császárváros, a zene fővárosa. Ahova minden zenésznek és zenerajongónak öröm megérkezni. Ami ennél is kellemesebb érzés, született bécsiként élvezni az ide zenei ajándékot hozó külföldi zenekarok és szólisták produkcióit, amelyek egyben őrzik és frissítik az itteni gazdag zenei hagyományokat. Tovább olvasom