Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 20°C | 32°C Még több cikk.

Ukrajna, gáz és biztonság

A Szeged Biztonságpolitikai Központ a Külügyminisztériummal és a NATO brüsszeli központjával együttműködve e héten tartotta azt a szemináriumot, amely az Ukrajnában zajló reformfolyamatokat volt hivatott segíteni. Az ukrán politikai és katonai vezetők, tájékoztatási szakemberek számára szervezett rendezvényen előadóként részt vett Gyarmati István nagykövet, a budapesti Demokrácia-intézet igazgatója.
Gyarmati István: A demokráciát nem szabad leegyszerűsíteni a választásokra Fotó: DM/DV
– A Szeged Biztonságpolitikai Központ munkájában a délszláv országok demokratizálódásának segítése kapott sok éven át elsőbbséget. Most viszont Ukrajna került előtérbe. Ön szerint indokolt a váltás?

– Az természetes, hogy a szegedi központ a délszláv térségre koncentrált, hiszen ott voltak (és vannak) komoly problémák, no meg Szeged számára is kiemelten fontos az a térség. Az is természetes, hogy Ukrajna előtérbe került. Azt szoktam mondani, hogy egy független, demokratikus Ukrajna léte Magyarország számára a NATO után a legfontosabb biztonságpolitikai tényező. A gázügy ennek csak egyik mellékága, ami nem is annyira ukrán, mint orosz–ukrán probléma.

– A szegedi folyamatban érvényesült egy alapelv, miszerint a több demokrácia nagyobb biztonságot is jelent. A legutóbbi palesztin választások viszont mintha cáfolnák ezt az elvet.
– Azt kell figyelembe vennünk, hogy ahol választások vannak, ott még nincs feltétlenül demokrácia. Ne feledjük a leckéket! Például 1933-at, amikor Hitler szabad választáson jutott hatalomra. Azaz a demokrácia sokkal több, bonyolultabb formáció, aminek az intézmények – beleértve a politikai pártokat, a parlamentet is – fontos, elengedhetetlen részei, de nem azonosíthatók önmagukban a demokráciával. A palesztin választások eredménye is azt mutatja, hogy a demokráciát nem szabad leegyszerűsíteni a választásokra. A demokrácia értékrendszer. Ha pedig szabad választások eredményeképpen nem demokratikus pártok kerülnek hatalomra, az nem demokrácia.

– És ilyen körülmények között mi mit tudunk segíteni szomszédaink demokratizálódásában?
– Azokat az erőket kell erősítenünk, amelyek nemcsak választásokon indulnak, hanem valóban demokratikus értékeket hordoznak. És azt kell segítenünk, hogy e demokratikus értékek mentén szerveződjenek az erőszakszervezetek, a hadsereg, a rendőrség is. Hiszen a kihívások legnagyobb része éppen ezen a területen, a korrupció, a bűnözés, a hírszerzés területén jelentkezik ezekben az országokban. Mint ahogyan Szerbiában is egy önmagát önállósító hírszerzés okoz komoly politikai problémákat. Azaz ha a biztonsági szervezeteket nem helyezik valóban demokratikus ellenőrzés alá, ha az ott dolgozók nem demokratikus elkötelezettségűek, az komoly problémákat okozhat. Így nem lesz demokrácia akkor sem, ha formálisan a parlament ellenőrzi ezeket az intézményeket és a hadsereget.

– Európa kemény biztonsági kihívásokkal kénytelen szembe nézni. Mi hozhat megoldást?
– Úgy gondolom, most átmeneti időszakban élünk, amikor összeomlott a korábbi biztonságpolitikai rendszer. Nem is elsősorban a Szovjetunió fölbomlása miatt, hanem a nem állami szereplők, például a terrorizmus és a szervezett bűnözés világméretű terjedése okán. A világtörténelemben ritkák és rövidek, lényegében kivételesek voltak a stabil biztonsági rendszereket fölmutató időszakok. Most eseti problémákra eseti megoldásokat kell keresnünk. És úgy érzem, sokáig, akár évtizedekig nem rendszerszerű, hanem ad hoc megoldásokat találunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rövid látogatás a konditeremben

A feleségem fitnesz DVD-jének alapos megtekintése közben fogtam először gyanút...… Tovább olvasom