Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Ukrajna, gáz és biztonság

Egy független, demokratikus Ukrajna léte Magyarország számára a NATO után a legfontosabb biztonságpolitikai tényező - mondta Gyarmati István nagykövet.

 

– A biztonságpolitikai központ munkájában a délszláv országok demokratizálódásának segítése kapott sok éven át elsőbbséget. Az utóbbi évben viszont Ukrajna került előtérbe. Ön szerint indokolt a váltás?

– Az természetes, hogy a központ éveken át a délszláv térségre koncentrált, hiszen ott voltak (és vannak) komoly problémák. Az is természetes, hogy Ukrajna előtérbe került.

– Azért annyiban fontos, hogy mutatja, amennyiben ez a térség instabil, az Magyarország számára nagyon rossz következményekkel járhat.

– Valóban nagy gondok forrása lehet, ha a környező térségek instabilak. Ráadásul Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, szomszédja, Oroszország pedig Európa legnagyobb állama. Ez a térség pedig energiaellátásunk szempontjából is meghatározó. Az mindenképpen hasznos és biztató, hogy Ukrajna nagyon szeretne integrálódni Európába, méghozzá úgy, hogy közben ne idegenítse el magától Oroszországot. A kérdés az Ukrajna számára, hogyan lehet Európába integrálódni, átvenni az európai politikai és gazdasági rendszert úgy, hogy Oroszország mindig is befolyással lesz e folyamatokra, például az orosz tőke erőteljes jelenléte miatt is.

– A folyamatban érvényesült egy alapelv, miszerint a több demokrácia nagyobb biztonságot is jelent. A legutóbbi palesztin választások viszont mintha cáfolnák ezt az elvet. Ön hogyan látja?

– Azt kell figyelembe vennünk, hogy ahol választások vannak, ott még nincs feltétlenül demokrácia. Ne feledjük a leckéket. Például 1933-at, amikor Hitler szabad választáson jutott hatalomra. Azaz a demokrácia sokkal több, bonyolultabb formáció, aminek az intézmények – beleértve a politikai pártokat, a parlamentet is – fontos, elengedhetetlen részei, de nem azonosíthatók önmagukban a demokráciával. A palesztin választások eredménye is azt mutatja, hogy a demokráciát nem szabad leegyszerűsíteni a választásokra. A demokrácia értékrendszer. Ha pedig szabad választások eredményeképpen nem demokratikus pártok kerülnek hatalomra, az nem demokrácia.

– És ilyen körülmények között mi mit tudunk segíteni szomszédaink demokratizálódásában?

– Azokat az erőket kell erősítenünk, amelyek nemcsak választásokon indulnak, hanem valóban demokratikus értékeket hordoznak. És azt kell segítenünk, hogy e demokratikus értékek mentén szerveződjenek az erőszakszervezetek, a hadsereg, a rendőrség is. Hiszen a kihívások legnagyobb része éppen ezen a területen, a korrupció, a bűnözés, a hírszerzés területén jelentkezik ezekben az országokban. Mint ahogyan Szerbiában is egy önmagát önállósító hírszerzés okoz komoly politikai problémákat. Azaz, ha a biztonsági szervezeteket nem helyezik valóban demokratikus ellenőrzés alá, ha az ott dolgozók nem demokratikus elkötelezettségűek, az komoly problémákat okozhat. Így nem lesz demokrácia akkor sem, ha formálisan a parlament ellenőrzi ezeket az intézményeket és a hadsereget.

– Látható, hogy Európa kemény biztonsági kihívásokkal kénytelen szembenézni. Irak és a palesztinok mellett most Irán is alaposan feladta a leckét. Ön szerint mi hozhat megoldást?

– Úgy gondolom, most átmeneti időszakban élünk, amikor összeomlott a korábbi biztonságpolitikai rendszer. Nem is elsősorban a Szovjetunió fölbomlása miatt, hanem a nem állami szereplők, például a terrorizmus és a szervezett bűnözés világméretű terjedése okán. A világtörténelemben ritkák és rövidek, lényegében kivételesek voltak a stabil biztonsági rendszereket fölmutató időszakok. Most eseti problémákra, eseti megoldásokat kell keresnünk. És úgy érzem, sokáig, akár évtizedekig nem rendszerszerű, hanem ad hoc megoldásokat találunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

meglepő Vereség

Bassano–FC Sopron 3–1 (2–1) Tovább olvasom