Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

Újra megnyílik a bécsi Albertina

Több éves szünet után pénteken újra megnyílik a bécsi Albertina, s nyomban három nagy érdeklődésre számot tartó kiállítással.
Több éves szünet után pénteken újra megnyílik a bécsi Albertina, s nyomban három nagy érdeklődésre számot tartó kiállítással: az egyik a norvég Edvard Munch festő műveit mutatja be, a második fotótörténeti kiállítás, s végül egy New York-i festő és grafikus "Freud-ciklus" című sorozata tárul a közönség elé.

Az Albertina a világ egyik leggazdagabb grafikai gyűjteményének letéteményese, s leghíresebb kincse Albrecht Dürer mezei nyulat ábrázoló grafikája.

Edvard Munch norvég festő (1863-1944) életéről viszonylag keveset tud a közönség, ám az expresszionizmus kimagasló alakjának legalább egy képét - a Sikoly címűt -, amely farsangi maszkoktól kezdve számtalan
variációban átment a köztudatba, mindenki ismeri, s most Bécsben megtekintheti. Noha Munch korán elismerésre és anyagi támogatókra talált, egy életen át halálfélelem és paranoid rettegés kínozta, s elemzői életművét "megfestett kommunikációs problémák" sorozatának látják. Érdekesség, hogy Munch képei mindmáig szinte rendszeresen felbukkannak árveréseken.

A fényképezés terén az Albertina 1999 óta gyűjteményi és kutatási központ, s A szem és gép című kiállításon főleg saját gyűjteményét mutatja be.

Érdekesnek ígérkezik a New York-i Robert Longo Freud-ciklusa. A művész 1998-ban ismerkedett meg Edmund Engelman fényképeivel, amelyek 1938-ban rögzítették a lakóházat, amelyben Siegmund Freud, a pszichoanalízis atyja addig, s menekülése előtt még rövid ideig lakott, s e képek alapján készítette rajzait, amelyek a korabeli fenyegetettség légkörét érzékeltetik.

Maga az Albertina épülete is figyelemre méltó: az 1529-es első török ostrom nyomán bástyákkal erősítették meg a bécsi városfalakat, s a mai Operaház mögötti bástyán kapott helyet a császári építészeti "hivatal", amelyet Tarouca gróf 1745-ben építtetett át lakópalotává. A névadó Mária Terézia veje, Albert von Sachsen-Teschen volt, aki 1780-ben költözött be. Az épületet 1800 körül kibővítették, hogy a herceg grafikai gyűjteményének helyet teremtsenek. Amikor mintegy 150 éve lebontották a legtöbb bástyát, hogy helyet teremtsenek a mai Ringnek, az alapítás kori épületekkel gazdagodott és változott a környék, ám az Albertina bástyáját az épület miatt meghagyták. A monarchia összeomlásával az állam tulajdonába került, majd a második világháborúban bombák tettek benne súlyos kárt. A háború után egyszerű eszközökkel helyreállították s múzeumként működött 1998-ig, amikor a mostani átépítés kezdetét vette.

Most gyönyörű lakótermeit restaurálták - még olyan csillárok is visszakerültek helyükre, amelyek évtizedek óta egy kubai kaszinóban szolgáltak -, zömmel föld alatti raktárakkal és kiállítótermekkel bővítették, s az újonnan épített-berendezett részekkel az antik és a modern stílusok ötvözetének példás megoldásait hozták. Ami még hiányzik: egy neves bécsi építész a kor jelképeként titániumból készült hatalmas tetőt tervezett a bástya fölé, egyelőre azonban nem találtak technikai megoldást előállítására.

A megújult múzeum két, neves építészek tervezte lokállal is gazdagodott, számos programot kínál a legifjabb látogatónak is. Április 26-27-én a nyitott ajtók napja keretében ingyen megtekinthetők az Albertina kiállításai és lakótermei.

mti
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

1400 euró egy George Harrison-hajfürtért

Egy barcelonai fodrász 1380 eurót fizetett a Beatles-sztár George Harrison egy hajtincséért a… Tovább olvasom