Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Újra kinyithatnak a bezárt kisiskolák?

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekről, a kisiskolákról, valamint a magyar európai uniós elnökség prioritásairól is szó esett a parlamentben.
1. rész
A Székely Nemzeti Tanács üléséről, a nők negyven év utáni nyugdíjba vonulásáról, a sanghaji világkiállításról, az egykulcsos adóról, valamint a magyar európai uniós elnökség prioritásairól beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben.

Szociális államtitkár: a kormány a jövőben is segíteni fogja a rászorultakat
Soltész Miklós arról beszélt, hogy 2010-ben több katasztrófa is sújtotta az országot, mely szükségszerűvé tette az összefogást, a támogatást. Példaként hozta fel a nyár eleji borsodi árvizet, valamint a vörösiszap-katasztrófát.
Hozzátette: a tetemes anyagi károk következtében megindult az országban egy olyan összefogás, mely szavai szerint soha nem volt még tapasztalható az országban.
Az államtitkár köszönetet mondott azoknak, akik az anyagi helyreállításban és a lelki fájdalmak enyhítésében is segítettek. Példaként emelte ki az országgyűlés frakcióit, a karitatív szervezetek önkénteseinek munkáját.
A kormány a jövőben is segíteni fogja azokat az embereket, akik rászorulnak, akik házukat, otthonukat elveszítik - közölte.

A Jobbik a Székely Nemzeti Tanács üléséről
Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában a Székely Nemzeti Gyűlésről beszélt, melyet november 19-én tartottak a Parlamentben. Elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács tagjai a Szent Korona előtt tették le esküjüket.
Kiemelte: a Székely Nemzeti Tanács létrejöttének oka a székelyföldi területi autonómia kivívása.
Elmondta, hogy Schmitt Pál államfő ugyan személyesen nem jelent meg, maga helyett azonban egy levelet küldött. Ugyanígy nem volt jelen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt külügyi államtitkár sem - tette hozzá.
Feltette a kérdést: ki képviselte a kormányt a Székely Nemzeti Tanács ülésén?
Németh Zsolt külügyi államtitkár azt válaszolta: a Székely Nemzeti Tanács közgyűlése rendkívüli alkalom volt az Országgyűlésben. Hangsúlyozta, ő maga számos alkalommal vett részt a tanács erdélyi gyűlésein.
Kiemelte azt is: a kulturális és területi önrendelkezést is magában hordozó autonómia része a magyar kormány programjának.
Mint megjegyezte, a parlament feladata a szomszédos országokban működő nemzeti tanácsokkal való együttműködés.

LMP: zűrzavar a nők negyven év utáni nyugdíjba vonulása körül
Ertsey Katalin (LMP) szerint teljes a zűrzavar azon törvényjavaslat körül, mely szerint a nők negyven év munkaviszony után teljes öregségi nyugdíjba vonulhatnak.
Az ellenzéki képviselő szomorúnak nevezte, hogy a tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati munkaviszonyba.
Ha azt üzeni a kormány, hogy aki tanul és utána vállal gyereket, az nem kapja meg a nyugdíjba vonulás könnyebbségét, akkor valójában ez mit üzen a tudás alapú társadalmat építő kormány programjáról? - kérdezte.
Szólt arról is: elveszi a kormány a gyest azoktól, akik fogyatékkal élő gyereket nevelnek és nem kapnak részmunkaidős állást.
Soltész Miklós szociális államtitkár azt mondta: az elmúlt években megszorítások voltak a nyugdíjak terén, ehhez képest a benyújtott törvényjavaslat az édesanyák, a nők családban való szerepvállalását segíti és támogatja.
Kiemelte, a nők nyugdíjaztatásának a kormány által benyújtott változata pozitív üzenetet hordoz: azok az édesanyák, akik munka mellett vállaltak gyereket, sokat tettek a társadalomért és a családjukért is.

A Fidesz a sanghaji világkiállításról
Balla Mihály (Fidesz) azt mondta: újsághírek szerint a sanghaji világkiállítás lebonyolítására a Bajnai-kormány nevében a miniszterelnöki megbízott egy hongkongi bejegyzésű, off-shore tulajdonosi hátterű, frissen alapított társasággal kötött vállalkozási keretszerződést.
Hozzátette: a közel 3,3 milliárd forintból kétezer négyzetméter hasznos területű magyar pavilont kellett volna építeni, a valóságban azonban csak fele ekkora épület valósult meg.

Az MSZP a kormány adórendszeréről
Tukacs István (MSZP) szerint az adótörvényeknek vannak nyertesei és vesztesei. Hozzátette: ha a nagyobb keresetűek kisebb adókulccsal adóznak majd, akkor ők valóban a törvény nyertesei.
Véleménye szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések 14 havi átirányítása azt jelenti, hogy a "kormány olyanhoz is hajlandó hozzányúlni, mely nem az övé".
Az MSZP javaslata az igazságos adórendszeren alapul - jelentette ki.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: a kormány abban bízik, hogy gazdasági növekedést tud elindítani.
A kormány által kidolgozott adórendszer nem büntet - jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy a kormány kemény döntést hozott, mely a stabilitást és a versenyképesség növekedését egyidejűleg irányozza elő.

A KDNP a nemzeti kulturális sokszínűségről beszélt
Pálffy István (KDNP) felszólalásában emlékeztetett arra: még 40 nap van hátra ahhoz, hogy Magyarország átvegye az Európai Unió (EU) soros elnökségét.
Mint mondta, a magyar elnökség prioritásként kezeli majd a nemzeti kulturális sokszínűség programját a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolásával, a roma kérdéssel, a Duna-stratégiával, valamint Horvátország uniós csatlakozásának segítésével együtt.
Feltette a kérdést: mit fog a magyar és a nemzetiségi kultúrából bemutatni a következő fél évben a Magyar Nemzeti Színház, valamint a Magyar Állami Operaház, és hogyan mutatja be azt a Magyar Televízió, a Duna Televízió vagy pedig a Magyar Rádió?

A képviselők kézfeltartással szavaznak a napirendről az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fotó: Beliczay László
A képviselők kézfeltartással szavaznak a napirendről az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fotó: Beliczay László


2. rész
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekről, a kisiskolákról, a Magyar Mozgókép Közalapítványról volt szó többek között a parlamentben az interpellációs órában hétfőn.

MSZP: hosszú távon ellehetetlenül a nyugdíjrendszer fenntartása
Gúr Nándor azt mondta, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket "lenyúlja a kormány" folyó kiadásaihoz. Szerinte hosszú távon ellehetetlenítik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Négyszázhúsz milliárddal több az állami kasszában, s ennyi mínusz azoknál az embereknél, akik éveken keresztül takarékoskodtak - mondta. A kormány csak pénzekhez akar jutni, folyó fizetési kiadásait akarja lefedni - vélte. Kitért a tőkejövedelmek adójának csökkentése miatti bevételkiesésekre is, s azt kérdezte: hogy lehet így fenntartható nyugdíjrendszert fenntartani?
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: a hazai nyugdíjrendszer komoly anomáliákkal küzd, ennek oka a jelenlegi vegyes rendszer. Megjegyezte: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak nincs információjuk arról, hogy 2013 után milyen szabályok szerint kapnak majd ellátást. A rendszer átlagos reálhozama nem érte el az 1 százalékot az elmúlt 12 évben, a GDP növekedése többszörösen meghaladta a hozamukat. Kiderült az is, hogy működési költségük a tagok befizetésének több, mint 5 százaléka volt tavaly, míg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál nem érte el az egy százalékot.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 242 igen 99 nem szavazattal jóváhagyta.

Fidesz: milyen változások várhatók a kisiskolák megmaradása érdekében?
Pichler Imre László a kisiskolák fennmaradása érdekében tervezett változásokról kérdezte a szaktárcát. Kiemelte: a közoktatási törvény szerint a tankötelezettség megteremtése az állam feladata a helyi önkormányzatok közreműködésével. Tíz éven aluli tanulók számára elsősorban a saját településen lévő iskola jöhet számításba - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve: kiemelésük a megszokott környezetből károsan hat a személyiség fejlődősére.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy elmúlt nyolc év súlyos bűne volt, hogy szakmai köntösbe bújtatva lehetetlenítették el a kisiskolák működését. A kisiskolák működtetésénél nem lényegesen olcsóbb más megoldások alkalmazása - mutatott rá. Az új közoktatási törvény egyértelművé teszi, ahol szükség, igény van és az infrastrukturális és személyi feltételek adottak, újra lehet indítani a kisiskolákat. A jövő évi költségvetésben 300 millió forintot különítenek el pályázati alapon. A képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: hogyan lehet Magyarország és Izrael között politikai nézetazonosság?
Balczó Zoltán azt kérdezte, hogy megfelel-e Izrael államnak az emberi jogi kérdésekben tanúsított magatartása annak az alapvető elvárásnak, amit a társulási szerződés ezen a téren meghatároz. A vonatkozó társulási megállapodást törvényben hirdették ki a Jobbik ellenszavazatával - idézte fel, s felolvasta a megállapodás részleteit. Szerinte Izrael huzamosan vesz semmibe ENSZ-határozatokat, megsérti a bebörtönzött palesztinok emberi jogait, fogva tartásuk kegyetlen, kínzásuk is előfordulhat. Emlékeztetett a Gázai-övezetbe tartó török segélyhajó megtámadására is.
A felsorolt jogsértések ismeretében azt kérdezte: hogyan lehetséges Magyarország és Izrael között politikai nézet- és értékazonosságról beszélni?
Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, hogy 1995-ben írták alá a társulási megállapodást, az 2000-ben lépett hatályba, s két héttel ezelőtt hirdették ki az Országgyűlésben. Nehezen értelmezi, hogy mi a jogi célkitűzése a képviselőnek interpellációjával - mondta. Ugyan az emberi jogokat sorozatosan megsértik Izraelben, de az a biztonsági helyzet, ami ott van, egy rendkívül sajátos körülményt biztosít az emberi jogok érvényesítésére - értékelte, megjegyezve: azt kell eldönteni, hogy a párbeszédet, vagy a bojkottot támogatják.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 278 igen és 41 nem szavazattal, 2 tartózkodással jóváhagyta.

LMP: támadás indult a magyar filmművészet ellen
Karácsony Gergely azt mondta, hogy támogatás helyett támadást indított a kormány a magyar filmművészet ellen. Bár filmek támogatására az ideihez hasonló módon 5 milliárd forintot szánna a kabinet, de a Magyar Mozgókép Közalapítványra "kiadta a kilövési engedélyt" - fogalmazott. Szerinte a kormány nem megsegíteni, hanem ledózerolni akarja a teljes filmszakmát tömörítő közalapítványt, s filmtörvényt megsértve kivéreztetné, a jövőben sorra dőlhetnek be filmes cégek, mehetnek tönkre alkotók, ugyanakkor a gazdasági tárcánál 2 milliárd szerepel hírek szerint filmgyártásra, sajtóinformációk szerint ez az összeg Andy Vajnáé lehet.
Mit kíván tenni a kabinet az eladósodott filmszakma érdekében? Milyen módon használnák fel a gazdasági tárcához sorolt filmes milliárdokat? - sorolta kérdéseit.
Halász János államtitkár válaszában kiemelte: a mozgókép állami támogatási rendszere, intézményi struktúrája jelentős átalakításra szorul. A megújulást a terület valamennyi szereplője igényli és várja. Jelezte: a közalapítvány átvilágítása folyik, a vizsgálatot lezáró kormányhatározat megjelenése után lehet a jövőbeni szervezeti kérdéseket tisztázni. A kormány készülnek arra is, hogy a kényszerűen felvett bankhitelek miatt nehéz helyzetbe került alkotóknak segítséget nyújtson, a hitelállományt felszámolják. Olyan átlátható és kiszámítható struktúra kialakítása a cél, amely a nézőknek és filmeseknek egyaránt jó. Az NGM-nél található előirányzat célja, hogy a magyar filmgyártást megerősítsék - jelezte.
A képviselő a választ elfogadta.


3. rész
Az új oktatási törvényeknél tervezett társadalmi egyeztetésekről, a pénzintézetek ügyfeleinek védelméről, a klímafinanszírozási kötelezettségről volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

KDNP: milyen egyeztetések várhatók az új oktatási törvényekről?
Michl József arról beszélt, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciója az elmúlt hetekben látott napvilágot és készül az új közoktatási törvény is. Az új javaslatokat széles körű érdeklődés kíséri - mondta, s arra volt kíváncsi, hogyan tervezik a konzultációkat és az egyeztetéseket? Milyen intézkedések várhatók e téren az oktatási kormányzat részéről? - kérdezte.
Halász János államtitkár válaszában kiemelte: az elmúlt nyolc évben súlyos társadalmi problémákat okozott Magyar Bálint és Hiller István oktatáspolitikája. A pedagógusokat, intézményvezetőket kihagyták a rájuk vonatkozó döntések előkészítésekor. Fontos, hogy szülők, pedagógusok megfogalmazzák észrevételeiket - emelte ki. Elmondta, hogy az érintett társadalmi csoportok képviselőit többször hívták egyeztetésre, s fórumokat, konferenciákat szerveznek a közoktatási törvényről. Folyik a felsőoktatási törvényről szóló egyeztetés is - mondta, s felsorolta azokat a szervezeteket, amelyeket megkapták a tervezetet, s akiktől december első hetéig várják a véleményeket. Az eddigi vélemények nagy többségükben pozitív hozzászólások, a koncepció egészét elutasító álláspont nem jellemző - jelezte az államtitkár. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: mit tett a kormány a pénzintézetek ügyfeleinek védelme érdekében?
Tóbiás József azt kérdezte, mit tett a kormány a pénzintézetek ügyfeleinek védelme érdekében, van-e bármilyen elképzelés a bankadó miatt a további költségek emelkedésének megakadályozására? Érdemi fogyasztóvédelmi intézkedések hiányában törvényszerű, hogy a bankok az ügyfelekre hárítják a pluszköltségeket - mutatott rá, s kifogásolta, hogy még mindig nincs semmilyen intézkedés ennek megakadályozására. A tárgyalások úgy tűnik, semmilyen eredményre nem vezettek - jegyezte meg. Megemelkedtek a számlavezetési költségek, csökkentek a betéti kamatok, nőttek a banki termékek díjai.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszul azt mondta, minden törvényi és intézményi eszközzel rendelkeznek, hogy a hitelintézetek ne hárítsák át az ügyfelekre a keletkező terheket. Kiemelte: természetes személlyel kötött szerződésnél az egyoldalú módosításra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.
A vonatkozó vizsgálatok szerint az elmúlt negyedévben a lakossági hitelek kamatai alapvetően nem változtak. A számlavezetés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások díjai jelentősen nem nőttek, a meglévő betétek kamatának szintje kismértékű csökkenést mutatott, de a rövidtávú, új betételhelyezések kamata kismértékben nőtt. Egyetértett azzal, hogy a bankadó ügyfelekre történő áthárítását minden eszközzel meg kell akadályozni, s felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló eszközöket alkalmazzák is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 224 igen 105 nem és tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: miért nem történt fél éve kvótaértékesítés?
Szabó Imre a klímafinanszírozási kötelezettségekről érdeklődött. Mint mondta, 2011-ben 2 millió euró kifizetési kötelezettsége van Magyarországnak a fejlődő országok felé, ennek fedezetét az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének értékesítésből befolyt bevételekből kell biztosítani. Szerinte Magyarországnak csak az elmúlt kormányok idején volt bevétele a kiotói egységek értékesítéséből. Kitért arra, hogy az előző kabinet idején mintegy 35 milliárd forint bevétel származott a kvótaértékesítésből, ebből mintegy ötmilliárd forintot még nem használtak fel - közölte. A több mint fél éve hivatalban lévő kormány nem teremt olyan bevételeket, amely energiahatékony otthonok kialakítását teszi lehetővé - mondta. Azt kérdezte, mi indokolja, hogy elmúlt hat hónapban nem történt kvótaértékesítés Magyarország részéről?
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy olyan "világraszóló botrányt" követett el az előző kormány a kvótakereskedelemben, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy Magyarország bármit is értékesíteni tudjon. Az előírások szerint a 2008-ban befolyt bevételt klímaügyekre, energiatakarékosságra kellett volna fordítani, ehelyett csak idén kezdődött meg a zöldberuházási rendszerből az ilyen irányú kifizetés. Kitért arra is, hogy a Fülöp Sándor biztos vizsgálatában utalt egy potenciális japán kvótavásárló Csehországgal kötött üzletére, amelynek során 110 milliárd forint értékben vásárolt kvótát. Ez azt jelenti, hogy Magyarország ekkora üzlettől esett el a kormány felelőtlen viselkedése miatt.
A felelőtlen és szabálytalan bevétel felhasználás miatt Magyarország üzleti hitelességét teljesen lerontotta az előző kabinet. A kvótaértékesítési bevételek pedig a kiotói jegyzőkönyvhöz kapcsolódva keletkeztek, és kötött felhasználásúak.
A kormány dolgozik az eddigi zöldberuházási rendszernél hatékonyabb és átláthatóbb felhasználási metóduson - jelezte.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 264 igen 65 nem mellett jóváhagyta.

4. rész
Több szocialista képviselő is a kormányfőt szerette volna kérdezni az azonnali kérdések során hétfőn a parlamentben. A Jobbik két politikusa pedig azt akarta megtudni, hogy mikor váltják le a Nemzeti Színház éléről Alföldi Róbertet.

A kormányfőt kérdezte volna több szocialista képviselő
A szocialista Simon Gábor és Gyurcsány Ferenc egyaránt a miniszterelnököt kérdezte volna. A politikusok nem fogadták el a távollévő kormányfő helyett kijelölt Navracsics Tibort válaszadóknak, így a miniszterelnöknek a következő azonnali válaszok során kell válaszolnia.
Hiller István, (MSZP) szintén Orbán Viktort kérdezte volna és nem fogadta el a helyette kijelölt Navracsics Tibort, így az ő kérdésére a kormányfőnek három hét múlva kell választ adnia.
Gúr Nándor (MSZP) ugyancsak a kormányfőhöz fordult volna, de miután a képviselő nem volt jelen, így a kérdést nem tette fel.

Jobbik a Nemzeti Színházról
Pörzse Sándor (Jobbik) a Nemzeti Színházat vezető Alföldi Róbert miatt tett fel kérdést. A politikus ismételten hangot adott a Jobbik azon véleményének, amely szerint az igazgatót el kell távolítani az intézmény éléről.
Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában kijelentette, sok mindenben úgy érez, mint a képviselő.
Közölte, hogy az ügyben megkérdezték Alföldi Róbertet, aki azt mondta, hogy a két nemzet közötti megbékélést szerette volna előmozdítani. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az igazgató most is rossz eszközt választott, mert december 1.-jén nem lehet a Nemzeti Színházban a román nemzeti ünnepet ünnepelni.
A később szólásra emelkedő Szávay István (Jobbik) szintén feltette a kérdést, hogy mikor távolítják el a színház éléről Alföldi Róbertet. A képviselő azt mondta, hogy az egyik napilapban pénteken közölt írás szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számára jelenleg fontosabb a költségvetés előkészítése, mint a személyi kérdések.
Halász János azt felelte, hogy szerencsétlen lenne, ha kiadtak volna ilyen közleményt, de ezt nem tették.
Közölte: folyik a munka a személyi kérdésekben és "mindennek eljön az ideje".

Az MSZP az APEH dolgozók prémiumáról
Juhász Ferenc (MSZP) arról érdeklődött, hogy az APEH dolgozói kapnak-e prémiumot idén, és ha igen, akkor ez mikor és milyen módon derül ki.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár közölte, hogy az idei, 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartása mindenkitől komoly erőfeszítéseket igényel. Megjegyezte, hogy a kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél felfüggesztették a jutalmak és más jutalmazási jellegű juttatások kifizetését.

LMP a helyben termelt élelmiszerekről
Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy a nagyüzemi élelmiszeripar termékei gyakran silányak és előállításuk során jelentős a környezetterhelés. Megjegyezte, hogy a helyben megtermelt élelmiszerek iránti fokozott kereslet viszont nagyban segíti a családi gazdaságokat és a kisvállalkozókat.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár közölte, a kormányprogram is úgy fogalmaz: a legértékesebb piac a hazai és a helyi piac.
Hozzátette, hogy a helyi feldolgozás-értékesítés növeli az élelmiszerbiztonságot és piacot teremt a gazdáknak. Alapvető stratégiai elképzelésnek nevezte, hogy a helyi gazdaság és társadalom erősítésével emeljék fel a vidéket.

A Fidesz a telekommunikációról
Koszorús László (Fidesz) arról érdeklődött, hogy hogyan áll a távközlést a jövőben megalapozó új európai keretszabályozás hazai átültetése.
Nyitrai Zsolt államtitkár azt felelte, hogy az átültetés egyik indoka az infokommunikációs szektor fejlődésének gyors üteme illetve az, hogy Magyarországnak az unió tagjaként át kell ültetnie törvényeket.

Az MSZP az alkotmányról
Bárándy Gergely (MSZP) azt fejtegette, hogy az alkotmányról szóló 1949. évi 20. törvény módosításának elfogadása után az elfogadott és a kihirdetett szöveg egy ponton nem egyezik meg, egy névelővel eltér.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter beszámolt arról, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésen Répássy Róbert államtitkár kérte a névelő elhagyását és erről a módosításról az Országgyűlés is döntött.

Bekeretezett alkotmányt adott át a Jobbik
Novák Előd (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy frakciójuk a múlt héten kilépett az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból, miután a kormánytöbbség leszavazta javaslataik többségét és csak hármat engedtek át. Úgy fogalmazott, hogy ezzel a lépéssel a Fidesz saját szavazóinak nagy részét is "arcul csapta". Kijelentette, hogy ennek semmi köze nincs a nemzeti együttműködéshez.
Navracsics Tibor azt felelte, miniszterként azt tartja saját feladatának, hogy az Országgyűlés bizottságaiban megszülető megoldásokhoz biztosítsák a megfelelő szakmai hátteret.
Közölte, véleménye szerint nem a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek kell alkotmányoznia.
A jobbikos képviselő ezután egy "rövidített" alkotmány bekeretezett példányát adta át a miniszternek és arra kérte, hogy azt akassza a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat helyére. Az átadott alkotmány mindössze két paragrafusból áll, az első szerint "a Fidesznek mindig igaza van", a második szerint pedig "ha mégsem, az 1. § lép életbe."
Az angol nyelv oktatását sürgeti az LMP
Osztolykán Ágnes (LMP) arról beszélt, hogy az angol az elsőszámú világnyelv és azt sürgette, hogy minél több magyar gyermek tanulja ezt a nyelvet.
Hoffmann Rózsa államtitkár közölte, hogy jelenleg egy idegen nyelvet tanítanak az iskolákban, de ezt kettőre akarják módosítani. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy korábban kezdődjön a nyelvtanítás és ez a hetedik osztály körül emelkedjen kettőre.
Hozzátette, nem igaz az az állítás, hogy csak az angol nyelvvel lehet boldogulni.


5. rész
Kiköltöztetné Kossuth téri épületéből a Politikatörténeti Intézetet a fideszes Wittner Mária. E javaslat mellett a kormány szociálpolitikai és vízgazdálkodási tervei is szóba kerültek a parlamentben hétfőn a kérdések között.

MSZP: melyek a kormány szociálpolitikai elképzelései?
Varga László (MSZP) arról érdeklődött: melyek a kormány szociálpolitikai elképzelései, és mikor ismerheti meg őket a közvélemény?
Hozzátette: egyelőre csak az látszik, hogy a szociális normatívákat befagyasztják, ami elsősorban a kelet-magyarországi régiót sújtja.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta: javaslatait a kormány konzultációk alkalmával ismerteti meg a szociális ágazattal, ennek érdekében rendezvénysorozatot szerveztek, amely a nyilvánosság előtt zajlik. Kijelentette: szakítani akarnak az elmúlt nyolc év szociálpolitikájával, ennek a része az is, hogy egyeztetnek az érintettekkel.

Jobbik: a kormány duplázza meg az 1945 és 1963 között jogtalanul elítéltek juttatásait!
A jobbikos Korondi Miklós emlékeztetett, hogy tíz éve az első Orbán-kormány rendeletet hozott az 1945 és 1963 között törvénytelenül elítélt embereknek járó juttatásokról. Hozzátette: az akkor megállapított juttatások azóta nem változtak, ezért a Jobbik arra kéri a kormányt, hogy az ellátások összegét emelje a kétszeresére.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a nyugdíjak megállapításakor nem szabad diszkriminálni; a kormánynak, ha lehetősége van rá, minden nyugdíjelemet emelnie kell.
A kabinet ugyanakkor fontosnak tartja a jóvátételt - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: ez szemléletváltás az előző kabinet időszakához képest.

Az LMP az Új Vásárhelyi-tervet hiányolja a költségvetésből
Jávor Benedek (LMP) a kormány vízgazdálkodási terveiről érdeklődött, mondván, hogy a jövő évi költségvetési tervezetből ijesztő következtetések adódnak. Kijelentette: a kormány által ígért reform jelei nem láthatók, így az sem, hogy a belvízveszéllyel kapcsolatban a hangsúly a védekezésről a megelőzésre kerülne.
A politikus kifogásolta, hogy az Új Vásárhelyi Terv "eltűnt a költségvetésből".
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszul kifejtette: mielőbb átfogó, új szemléletű vízgazdálkodási koncepcióra megalkotására van szükség, a kormány pedig elkötelezett a vonatkozó közfeladatok rendezése és az infrastruktúra helyreállítása mellett.
Hozzátette: a büdzsé valóban nem tartalmaz külön sort az Új Vásárhelyi Terv létesítményeinek beruházásaira, de a Környezet és Energia Operatív Program keretében rendelkezésre állnak a szükséges források.

Wittner Mária elköltöztetné a Politikatörténeti Intézetet
Wittner Mária (Fidesz) azt javasolja a kormánynak, költöztesse el a Politikatörténeti Intézetet a Curia korábbi, Kossuth téri épületéből.
A politikus azt mondta: a Párttörténeti Intézet jogutódjaként létrejött, "nehéz múlttal rendelkező" magánalapítvány kiköltöztetése azért is indokolt volna, mert épülete így a jövő évi magyar EU-elnökség egyik reprezentatív helyszíne lehetne.
Feltette a kérdést: miként fordulhat elő, hogy az intézet kezeli a szakszervezetek előző rendszerbeli levéltári anyagait? Ezen kívül kifogásolta, hogy az alapítvány október végén konferenciát rendezett Péter János korábbi kommunista külügyminiszter születésének századik évfordulójáról is megemlékezve.
Halász János államtitkár válaszában közölte: a Politikatörténeti Intézet az épület bérléséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötött megállapodást, a részleteket a kormány nem ismeri. Hozzátette: felveszik a kapcsolatot a vagyonkezelővel, és az eredményről tájékoztatják a képviselőt.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinetnek a Wittner Mária által kifogásolt konferenciához nincs köze, a szakszervezeti iratanyag megőrzéséről pedig 1998-ban a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kötött határozatlan idejű szerződést a Politikatörténeti Intézettel. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: a szakszervezeti iratok nem minősülnek állami levéltári anyagnak.

Az MSZP a Fészekrakó programhoz kapcsolódó visszaélésekről érdeklődött
Simon Gábor (MSZP) kérdésében emlékeztetett: a lakáshoz jutást segítő Fészekrakó programmal összefüggésben Miskolcon számos bűncselekmény történt ügyvédek, banki alkalmazottak közreműködésével. Olyan családok jutottak lakáshoz elsősorban az avasi városrészben, akik "lakókörnyezetükbe képtelenek beilleszkedni" - fogalmazott, hozzátéve: a büntetőeljárások megkezdődtek, a probléma azonban nem oldódott meg.
A szocialista politikus annak a "komplex megoldásnak" a részleteiről érdeklődött, amelynek kidolgozását Kriza Ákos fideszes polgármester ígérte, a belügyminiszterrel közösen.
Válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: a Fészekrakó programmal összefüggésben hat büntetőügy indult csalás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt, az okozott kár meghaladja a hárommilliárd forintot.
A miskolci polgármester és Pintér Sándor tárgyalásáról szólva közölte: ott az említett bűncselekmények mellett a Lyukóvölgy közbiztonsági problémái is szóba kerültek, s a kormánynak meggyőződése, hogy a tárgyalás hozzájárul Miskolc biztonságosabbá tételéhez.

6. rész
Új jogalkotási törvényt fogadott el, és döntött a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel szabályairól hétfőn az Országgyűlés.

Letette esküjét Madarász László
Esküt tett az Országgyűlés előtt Madarász László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagja.
A felügyelőbizottság elnöke, Járai Zsigmond és a testület négy tagja - Katona Tamás, Róna Péter, Szényei Gábor András és Varga István - már múlt keddi megválasztásukkor letette esküjét.
Nem vették tárgysorozatba a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatát
Bár a Jobbik és az LMP mellett hat fideszes politikus - Balog Zoltán, Bencsik János, Kulcsár József Ferenc, Papcsák Ferenc, Tarlós István és Wittner Mária - és Pálffy István (KDNP) is támogatta, az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba azt a jobbikos alkotmánymódosítási javaslatot, amely alapján nem lehetne állami vezető, vezető beosztású kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, a rendvédelmi szervek, illetve a Magyar Honvédség vezető beosztású tagja, bírósági, ügyészségi vezető, állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság vezetője az, aki 1990 májusát megelőzően állami vezető, az állampárt vezető tisztségviselője, vagy bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztje volt.

Döntés nemzetközi szerződésekről
A Ház több nemzetközi szerződésről is döntött hétfőn: jóváhagyta az Európai Unióról szóló szerződés - az európai parlamenti mandátumok kiosztásával összefüggő - helyesbítését, továbbá a Magyarország és Hongkong, illetve a Magyarország és San Marino közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmények kihirdetését.
Elfogadták a migrációs tárgyú törvények módosítását
A kormánypárti és a jobbikos képviselők szavazatával fogadta el a parlament az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítását. Az MSZP tartózkodott, az LMP nemmel voksolt. A kormány az indítványt az európai uniós és a schengeni tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével indokolta, és azzal, hogy a változtatásokkal hatékonyabbá válik az illegális migráció elleni küzdelem.
A törvény pontosítja és kiegészíti az érdekházasságok megelőzésével kapcsolatos szabályozást.
Biztosítja emellett a jogszabályi kereteit, hogy 2011. május 20-ig be lehessen vezetni Magyarországon a biometrikus azonosító kártyát a harmadik országok állampolgárai tekintetében.
A törvény szabályozza az úgynevezett visszatérési és visszaküldési politika érvényre juttatása érdekében a kiutasítottak önkéntes távozását, a kitoloncolás elhalasztását és a kiutasítási határozat formai elemeit; a kitoloncolás végrehajtását az ügyészség fogja ellenőrizni.
A jogszabály biztosítja a harmadik országbeli polgárok kiutasításával kapcsolatban az ingyenes jogi segítségnyújtás lehetőségét, beleértve az ingyenes tolmács biztosítását, kiegészíti a tanulmányi célú beutazások feltételeit, az oktatási intézmények számára pedig bejelentési kötelezettséget ír elő.
Megszűnik a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége a menekültjogi eljárásokban, a felülvizsgálati kérelmek elbírálását a jogszabály a külföldi magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes megyei bíróságokhoz utalja.

Új jogalkotási törvényt fogadott el a parlament
A Ház a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP támogatásával, a szocialista képviselők ellenszavazata mellett elfogadta az új jogalkotási törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság december 31-i hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi törvényt.
A hétfőn jóváhagyott törvény a jogalkotás alapvető követelményei között rögzíti: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
Kimondja azt is: jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

Szélesebb társadalmi részvétel a jogalkotásban
Szélesebb körű társadalmi részvétellel valósulhat meg januártól a jogalkotás, miután az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal elfogadta a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló indítványt.
A jogszabály alapelvként rögzíti: a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban az álláspontok - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi és gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményének - lehető legszélesebb köre jelenjen meg.
Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani jövő évtől a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását; egyeztetésre bocsátható a tervezet koncepciója is.

Jóváhagyták az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalásait
A Jobbik indítványozta: az Országgyűlés utasítsa el az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság két, a parlamenti bizottságok és albizottságaik jogállásával összefüggő állásfoglalását, a másik négy frakció azonban leszavazta a párt kezdeményezését. A bizottság azt mondta ki, hogy a szakbizottságok döntései nem alkalmazhatók automatikusan a bizottság által létrehozott albizottságok működése során.
Megválasztották a MÁV elmúlt nyolc évét vizsgáló bizottság tagjait
A fideszes Manninger Jenőt választotta a Ház a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntések vizsgálatára létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság elnökévé. A testület tagjává választották a fideszes Dancsó Józsefet, Spaller Endrét (KDNP), Göndör Istvánt (MSZP), a jobbikos Korondi Miklós és Jávor Benedeket (LMP).

Olvasóink írták

  • 10. load 2010. november 24. 13:45
    „8. fióka
    Hazudsz.”
  • 9. kisokoska 2010. november 24. 13:31
    „A magánnyugdíjpénztárakat önkéntessé alakítanám át, és a számlán levő pénzt megtartanák és mondjuk minden hónapban befizetné az állampolgár a havi részleteket, mint ahogy ez most is az önkéntes pénztáraknál működik. A Cafetériát is lehetne erre a célra felhasználni.”
  • 8. fióka 2010. november 24. 10:37
    „hát ez az ügynök pokorni mi a jó istent keres ott mikor kirobbant az ügynökbotrány azt nyilatkozta a TV-ben ,hogy visszavonul a politikai életből.Ja hát kérem szépen fidesz,mszp ezeknek mindent lehet. (bolond szavazók)”
  • 7. janika 2010. november 24. 07:22
    „Hát a mellékelt képet nézve hasonlít is a kisiskolások kéz nyújtogatására, mint, ha tudnának is felelni a kérdésre.”
  • 6. lorenzo_lamas 2010. november 23. 09:06
    „Szerintem meg még több iskolát kéne összevonni, nem 6 meg 8 fős osztályokat fenntartani, ahol több a tanár, mint a diák... Agyatlan banda, agyatlan ötletei...”
  • 5. amalfi 2010. november 23. 07:41
    „Én kíváncsi lennék arra is, ki és kiknek a gyerekei fognak az újonnan megnyitott kisiskolákba járni? Gondolom azok, akiket valamiért nem tudnak a környező nagyobb, jobban felszerelt iskolákba elvinni.”
  • 4. Eva- 2010. november 22. 23:36
    „A nők 40 éve:

    17év + 40 év(32 év járulék fizetéses munkaviszony benne legfeljebb 8 év gyes) = 57 év mint ma is lehetőség

    21-23 év főiskola/egyetem +40 év = 61/63 év rosszabb, mint ma

    Csak azt nem tudom , hogy ez egy kivételes törvény, amely csak most érvényes, vagy az egész nyugdíjbavonulásra vonatkozik hosszú távon több évre?

    akkor az előrehozott öregségi nyugdíj ideje hogyan változik?
    jelenleg nőknél 59 évtől a dolgozó kezdeményezheti nőként 60 évtől férfiként

    ez a 40 év munkaviszony nőknél az egyetemet végzetteknél akkor nyugdijkorhatár emelés?
    a szakiskolát végzetteknél mert a munkáltató elküldhet nyugdíjba, előbbre hozott nyugdíj??

    vagy hogy van ez?”
  • 3. mir 2010. november 22. 21:14
    „Újraindították a veszteséges vasútvonalakat most meg a kis iskolákat aztán, hogy pénz honnét lesz rá azt meg csak a Jó Isten tudja.”
  • 2. miracle 2010. november 22. 20:53
    „Akkor lefordítom mit üzent a fidesz: ha nem volt annyi eszed, hogy felvegyenek valahova tanulni - vagy nem is akartál - de gyereket azt szültél, vagy elmentél már 18 évesen tarhonyát kapálni, akkor elmehetsz a gyakorlatban is korábban nyugdíjba. Ha teszem azt egyetemista voltál: pech. Ez összességében elég kevés embert fog érinteni (magyarul parasztvakítás csak), ahhoz képest a fél %-kal megemelt nyugdíjjárulék soknak tűnik, gyanítom ennek is jó része máshova fog folyni. (Mint ahogy a magán-nyugdípénztáraktól elszedett is)
    Nyugdíjpénztár: az emberek már az önkéntesből is szedik ki a pénzüket, megelőzendő, hogy az enyves kezű fidesz azt is ellopja, finanszírozandó a sok ostoba pénzigényes döntésüket.”
  • 1. gjozsi88 2010. november 22. 20:00
    „A nőket 40 éves munkaviszony után elengedik nyugdijba ....mert ezt igérték...azt viszont nem mondták,hogy mindezt oly módon, hogy fél % járulékot emelnek, azt is eldugva a költségvetésben, majd megsértődtek, hogy valaki ezt észre merte venni!
    Újra nyítják azokat a kis iskolákat, ahol néhány gyerek lesz majd....mert ezt igérték....ennek fedezeteként milyen rejtett adóemelést hajtanak végre és kinek..?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra vizsgálják a Mátrában balesetet szenvedett motoros rendőr halálának körülményeit

Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt vizsgálja a Nemzeti… Tovább olvasom