Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Újjáépíthetik a francia királyok párizsi palotáját

A francia kormányzat jeles történészekből és politikusokból álló bizottságot hozott létre, hogy elkészítsék az egykor francia királyok párizsi otthonául szolgáló, majd 1871-ben lerombolt Tuilériák palotájának rekonstrukciós terveit.
A francia kormány egyik legújabb döntésében arról határozott, hogy a Louvre és a Place de la Concorde közötti területen 300 millió eurós költséggel felépítik az 1871-ben leégett palota pontos mását. A Tuilériák újjáépítésére létrehozott Nemzeti Bizottság elnöke, Alain Boumier a sajtónak elmondta, hogy azon a közkeletű véleményen szeretnének változtatni, hogy a Louvre említésére mindenkinek a múzeum jut eszébe, míg a Tuilériák esetében pedig mindössze a ma is meglévő kert, pedig az itteni palota messze túlszárnyalta a ma is állót.

A Palais des Tuileries-t azaz a Tuilériák palotáját Medici Katalin építtette 1564-ben. A következő háromszáz év alatt méretei jóval túlnőtték az eredeti dimenziókat, és a palota végül szoros egységet alkotott a Louvre-ral. A tizenkilencedik század közepére így a mai üvegpiramis helye mindössze a két palota által négy oldalról határolt kert volt. Az utolsó építkezéseket és díszítéseket III. Napóleon uralkodása alatt végezték el az épületen.

1871. május 23-án este hétkor azonban a kommün egyik szélsőséges vezetője, Dardelle parancsára tizenkét férfi petróleum, kátrány és terpentin használatával felgyújtotta a korábban már kifosztott épületet. A palota két napig égett, és az utolsó lángokat csak 26-án oltották el a tűzoltók. Ugyanezek a forradalmárok akkor a Louvre-t is felgyújtották, és annak is leégett egy része, ám a múzeum csodás módon megmenekült. Mivel a Tuilériák kövei érintetlenek maradtak, így más felgyújtott palotákhoz hasonlóan ezt is újjávarázsolhatták volna, ám a Harmadik Köztársaság a császárság és a korábbi királyi hatalom szimbólumát látta az épületben, így erre nem került sor. Miután az elszenesedett romok 12 évig álltak a város közepén, 1883. februárjában mai költségen nagyjából 27 millió forintért elbontották.

A modern rekonstrukciót nagyban megkönnyíti, hogy az épület 3 méter mélyen fekvő alapjai érintetlenek, és a palota tervrajzai is egytől egyig fennmaradtak. Ráadásul a III. Napóleon alatt a palota belsejét díszítő bútorok és műalkotások legtöbbje sem veszett oda a tűzben, mert azokat a fosztogatók elől gondosan kimenekítették.

A kezdeményezés egyik legfőbb támogatója Jacques Chirac államfő, ám nem ő az első francia elnök, akit érdekelne ez a grandiózus elképzelés. A palotát korábban már Charles de Gaulle is szerette volna Párizs ékkövévé tenni, azonban Boumier szerint a mostani terv ettől annyiban különbözik, hogy mindez semmibe nem kerül majd a francia adófizetőknek, mivel az építkezést csak magánadományokból valósítják meg. Az államnak mindössze a földterületet kell majd rendelkezésre bocsátani, amit egy magáncég lízingelne, majd az a bérleti időszak leteltével visszaszállna az államra.

Az újjáépített palota egyes tervek szerint a Louvre ismeretlen, helyhiány miatt raktárakban heverő kincseinek szolgálhatna kiállítóhelyül, míg mások múzeumot és konferenciaközpontot terveznek az épületbe, sőt azt a francia külügyminisztérium is szívesen hasznosítaná. Boumier szerint a következő három év az adminisztratív nehézségek leküzdéséről, míg az utána következő négy pedig az építkezésről szól majd.

Bár a francia média szerint a terv kivitelezhetetlen és sosem valósul meg, az azonban bizonyos, hogy ha azt mégis sikerül véghezvinni, akkor ez lesz az elmúlt száz év egyik legnagyobb műemlékvédelmi és építészeti beruházása Párizsban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra a téren a busz

Győr. Mától újra a Korányi Frigyes téren közlekednek a 2-es és a 23-as helyi autóbuszjáratok. Tovább olvasom