Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Újabb Nagy Imre-dokumentumok

Történelmi szenzáció volt, amikor idén nyáron nyilvánosságra került Nagy Imre október 23-i, a Parlament előtt elhangzott beszédének szó szerinti átirata. Most újabb dokumentumot ismerhetünk meg az 1956-os Intézet jóvoltából.

A Nagy Imre és a tüntetők képviselői közötti tárgyalásokat megörökítő feljegyzést Fenyvesi Mária országgyűlési gyorsíró készítette a Parlament miniszterelnök-helyettesi tárgyalójában.

Az 1956-os Intézet tájékoztatása szerint az 1956. október 23-án, körülbelül este negyed tíz és negyed tizenegy között elhangzott beszélgetés leiratából kiderül: a budapesti fiatalok részt szerettek volna venni az ország legfelsőbb vezetését jelentő politikai bizottság aznap éjszakai ülésén – ahol döntöttek Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezéséről –, valamint kérték, hogy a rádióban is mondjon beszédet Nagy Imre.

„Mennyi minden múlhat rajta"

„1956. október 23-án este a reformokért, változásokért tüntetők soraiból Mekis szobájába tóduló fiatalok már érezték a forradalom lendületét, de még nem értették saját erejüket, s azt sem, hogy az ember, akit akartak, miért nem folytatja az utat velük – írja elemzésében Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet igazgatója. – Pedig Nagy beszédéből megérthették volna. Nagy Imre Kossuth téri fogadtatásának sokkhatása alatt állt és nem értette meg, mennyi minden múlhat rajta abban a pillanatban.

A most nyilvánosságra került beszédből mindez egyértelműen érződik: a megrendült és zaklatott Nagy Imre továbbra is aznap este mondott beszédének mondatait ismételgette a higgadtságról és a fegyelemről. Arra, hogy menjen a rádióhoz, nem mondott se igent, se nemet. Az október 23-ai esti, Parlament előtti Nagy Imre-beszéd felemás fogadtatása nyomán a jelenlévőket a dokumentum szerint elsősorban két kérdés foglalkoztatta: mit tesz most a tömeg és hogyan reagál a tömegtüntetésre a hatalmi központ. Az emberek hazamennek-e, illetve fellépnek-e a tömeggel szemben a fegyveres testületek.

Még távol a tömegektől

A kutatóintézet által közzétett feljegyzés szerint a szobában tartózkodott az egyetemi hallgatók küldöttségén kívül három miniszterelnök-helyettes: Erdei Ferenc, Mekis József és Hidas István, valamint Déry Tibor, Veres Péter, Aczél Tamás írók, illetve Fazekas György újságíró. A beszélgetés után Nagy Imre a pártközpontba, a küldöttek a rádióhoz indultak azzal, hogy majd visszatérnek, megtudakolandó a döntéseket.

A dokumentum legnagyobb erénye, hogy megmutatja, miszerint a forradalom első napján a mártír-miniszterelnök és az utcán hömpölygő tömeg távol állt egymástól. Ahogy telt az idő, úgy kerültek egyre inkább közel egymáshoz...

Olvasóink írták

  • 6. gulyás 2008. október 24. 14:15
    „Nagy Imre a II.világháború után miniszterként aláírta a magyarországi németek kitelepítéséről szóló határozatot. Ezt sem felejtjük el neki. Erről miért nem szlnak a híradások?”
  • 5. Dew 2008. október 23. 13:46
    „Creat: Annó 56-ban sem békésen tüntettek az emberek, hanem a maiaknál sokkal durvább, köztörvényes cslekedeteket hajtottak végre. Elvégre a polgárok fegyverrel harcoltak 48-as alkotmányt védő karhatalmisták ellen. Plusz a korabeli médiumok, csakúgy, mint a mostaniak, csőcelékeztek és fasisztáztak. Annak ellenére, hogy ezt egyesek tagadni próbálják, van jópár közös vonás ´56 és az öszödi beszéd óta eltelt időszak között.”
  • 4. Fjó 2008. október 23. 09:59
    „56 még ma is a sok feltárt dokumentum ellenére pontosításra szorul. Csaknem 5o évig egy balos álláspont volt meghatározó-a hatalom érdeke ezt kívánta-,mai hatalmonlévők , de az ellenzék sem érdekelt a teljes igazság kiderítésében.Átéltem és magam is idézhetnék hogy fogadta az egyszerű ember a különböző rádió beszédeket. Nagyon is emlékezetes Mindszenthy,Nagy Imre vagy Kádár János beszéde !Vagy a Szabad Európa folyamatos riogatása, ígérgetése.
    Szerintem még mindig igaz, hogy a történelmi távlatok mindig tisztább képet adnak az ellentmondásos eseményekről.Túl sokan élnek sértettek, ellenérdekeltek ahhoz, hogy a kép letisztulhasson.Érthető azokfájdalma, akiknek hozzátartozót megölték az események alatt. BÁRMELYIK OLDALON IS ÁLLTAK!Emlékeznünk kell az ártatlan áldozatokra, a meglincseltekre és a halálraítéltekre is!Sajnos eddig nem tanultunk a forradalom eseményeiből. Hagyjuk, hogy politikai érdekekből újból a gyülöletkeltésre, a megosztásra használják fel az ünnepet néhányan.Kár! Nagy kár!”
  • 3. creat 2008. október 23. 09:09
    „antalszabo 2008.10.23. 08:47
    lehet, hogy nem egyforma a fogalomértelmezésünk, de szerintem a tüntetőket ma sem nevezi senki csürhének. Akiket annak neveznek, azok nem tüntetők, hanem rendbontók, stb, és szerintem egyszerűen köztörvényes cselekedetet hajtanak végre, amit én személy szerint elitélek.”
  • 2. antalszabo 2008. október 23. 08:47
    „Manapság, is csürhének nevezik a tüntetőket.Sajnos!
    Tüntetnek? - na és? majd megunják oszt hazamennek!”
  • 1. BACSI BELA 2008. október 23. 06:44
    „Jol emlekszem amikor a forradalom hajnalan a radioban Szepesi Gyorgy csurhenek nevezte az egyetemi ifjusagot es OSZLASRA hivta fel oket.
    Manapsag senki sem emlekszik erre, pedig ott voltam es sajat fulemmel hallottam a radion aZ ISMERT HANGOT.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Euróért söröztünk Szlovákiában

Nagymegyer – Savanyú a citrom, de ettől még tény: ha hamarosan Győrből átautózzunk a szomszédos Nagymegyerre szlovák sörért, juhtúróért vagy benzinért, akkor otthon ne felejtsük a ropogós eurónkat! Tovább olvasom