Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

Újabb hosszú ülésnap: ˝A kormány politikai hatalmának a bebetonozása a cél˝

Az Országgyűlés szerdai ülésén több más javaslat mellett általános vitát kezdett a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatról.
17:47 - A Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) felállításáról is rendelkezik a rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek vitáját szerdán kezdte meg a parlament.

Kormány: a NIBEK az emberek biztonságát erősíti

A jogszabályt ismertető Kontrát Károly a javaslat célját úgy foglalta össze, hogy Magyarország és az itt élő emberek is nagyobb biztonságban legyenek. Véleménye szerint ehhez viszont szükség van arra, hogy a kabinet a nemzetbiztonsági területen is érvényesítse a gyorsaság, a hatékonyság és a biztonság követelményeit.

A belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a XXI. században senki nem vonhatja ki magát a technológiai fejlődés hatásai alól, amelyek nem csupán előnyöket jelentenek, ugyanis a szervezett bűnözés is lépést tart a korral.

Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a rendőrségről és a nemzetbiztonságról szóló törvények módosítja. A változtatások között említette, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) a jövőben a magyar állampolgárok életét vagy testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszély esetén segítheti az evakuálást és a hazajutást. Hozzátette, hogy a TEK illetve a Nemzeti Védelmi Szolgálat a nyomozó hatóságokhoz hasonló módon igényelhet majd adatokat.

A megbízhatósági vizsgálat a nemzetbiztonsági felügyelet munkatársaira illetve a kormányzat által nemzetbiztonsági célból létrehozott testületek munkájában részt vevő személyekre is kiterjed.

A javaslat alapján a belügyminiszter ezentúl, legfeljebb 12 hónapra, elrendelheti az állandó rendőrségi védelemben nem részesülő személyek ideiglenes védelmét.

Országgyűlés - november 30. Fotó: MTI (galéria)

Kontrát Károly elengedhetetlennek nevezte a különböző nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezelésének egységesítését, az adatelemzések gyorsítását. Szavai szerint ennek érdekében vizsgálták felül a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) munkáját, ami helyett a kormány a NIBEK létrehozását javasolja. Az államtitkár kijelentette, hogy a NIBEK a magyar emberek biztonságának erősíti meg, és feladatát gyorsan, hatékonyan és olcsón fog megoldani.

Hangsúlyozta, hogy a testület hatáskört nem vonhat el, de az együttműködő szervezetek számára továbbíthatja az adatokat. NIBEK csak akkor igényelhet adatot, ha az adatszolgáltatás jogszerűsége, célhoz kötöttsége és az adatkezelő egyéni felelőssége megállapítható, az adatokat pedig nem tárolhatja.

Az államtitkár leszögezte, hogy a NIBEK-re a nemzetbiztonsági törvény valamennyi garanciális elemét alkalmazni kell. Ezek alapján a szolgálat beszámolási kötelezettséggel tartozik a nemzetbiztonsági bizottság felé, nem végezhet önálló titkos nyomozást és az egyébként is rendelkezésre álló adatokat értékeli. Kiemelte, hogy a NIBEK jogköreivel a titkosszolgálatok eddig is rendelkeztek.

Fidesz: illeszkedik a javaslat a korábbi törvények sorába

Borbély Lénárd azt mondta, hogy a javaslat illeszkedik az elmúlt másfél évben megalkotott törvények sorába. A cél, hogy az állampolgárok biztonságáért felelős szervek a lehető legrövidebb idő alatt a legnagyobb hatásfokkal tudjanak reagálni az esetlegesen bekövetkező eseményekre - mondta. További cél, a nemzetközi terrorizmus okozta kihívásokra történő állami fellépés eszközeinek hatékonyabb összehangolása - jegyezte meg.

Kiemelte: a TEK már eddigi működésével is számos alkalommal cáfolta a létrehozatala kapcsán megfogalmazott fenntartásokat.

MSZP: az állampolgárok nem akarnak gondolatrendőrséget

Molnár Zsolt azt kérte, fontolják meg, nem egyszerűbb-e, ha bíznak a rendőrségben, állampolgárokban. A magyar állampolgárok stop-ot adnak ennek a javaslatnak, és nem szeretnének gondolatrendőrséget. Nem kívánnak olyan társadalomban élni, ahol valakik valahonnan mindent látnak - fogalmazott, hozzátéve: a magyar állampolgárok nem akarnak beköltözni a való világ villába, és ezért azt kérte, az államtitkár gondolja végig szükség van-e erre az indítványra.

Ki ellenőrizni a NIBEK-et, és ki tudja garantálni, hogy jól fog majd működni? - sorolta kérdéseit az ellenzéki képviselő.

Jobbik: tisztázni kellene, létezik-e Magyarországon terrorizmus

Mirkóczki Ádám szerint ideje lenne tisztázni, létezik-e Magyarországon terrorizmus vagy sem. A TEK-ről nem igazán tudni, hogy a nap 24 órájában hol, mit végeznek, vagy nem végeznek - mondta. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, a TEK külföldön hírszerző tevékenységet is folytat-e majd.

Az ideiglenes védelemre vonatkozó passzusról azt mondta, szükségességét nem vitatják, de az egy évet nagyon soknak tartják, és mint mondta, nem biztos, hogy indokolt. Azt javasolják, 6 hónapban határozzák meg, ez sokkal életszerűbb - fűzte hozzá. Kifejezetten káros a Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) megalakítása - mondta. Ez azért is indokolatlan, mert az eddigi szolgálatok is tökéletesen el tudták végezni azt a feladatot, amit az új szervhez rendelnének.

Kontrát Károly az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a NIBEK létrehozása jövőre 178,5 millióba, a második évtől ez már nem jelentkezik, már csak plusz öt millió forintba kerül majd. A SZEBEK eddig 196,1 millióba került - jegyezte meg.

LMP: botrányos a javaslat

Szabó Tímea arról beszélt, hogy a javaslat tartalma és beterjesztésének módja botrányos volt. A centralizált hatalom új szakaszához érkezett, az állam a polgárok legszemélyesebb adatait vonná ellenőrzés alá. Valóban eljött 1984 - fogalmazott.

A tervezet adatvédelmi biztosnak megküldött változatában a NIBEK még csak említésre sem került - jegyezte meg. A javaslat készítői szándékosan mulasztották el az egyeztetést, szégyenteljes, hogy idáig süllyedt a magyar jogalkotás - mondta.

Országgyűlés - november 30. Fotó: MTI (galéria)

16:43 - A Magyar Rendvédelmi Kar létrehozásáról is rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása. A belügyi államtitkár szerint a javaslat kiszámítható és vonzó életpályát kínál a hivatásos állomány tagjainak.

Kontrát: a belügy kiszámítható életutat kínál a hivatásos állománynak

A kormány fontos célja a közend és közbiztonság megerősítése, a Belügyminisztérium pedig kiszámítható és vonzó életutat kínál a hivatásos állomány részére - mondta a javaslat expozéját ismertető Kontrát Károly. A belügyi államtitkár hozzátette, már a kormányprogramban is kiemelték, hogy a rendőrök számára a hivatásuk gyakorlása karrierpályát kell jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előremenetel is beletartozik.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesei és zászlósai január 1-jétől havi 14 ezer forint kiegészítő juttatást kapnak majd. Ez több mint 42 ezer embert érint, a költségvetési kihatása pedig 9 milliárd forint - tette hozzá.

Az államtitkár indokolatlannak és fenntarthatatlannak nevezte a szakszervezetek kedvezményrendszerét. Kijelentette, hogy éppen ezért hozzák létre a Magyar Rendvédelmi Kart, ami a fegyveres szervek alkalmazottainak önkormányzattal rendelkező szakmai és érdekképviseleti köztestülete lesz. Hangsúlyozta, hogy a javaslat szerint az etikai eljárásokat is a Magyar Rendvédelmi Kar folytatja le.

A törvény rendelkezik az ágazati érdekvédelmi tanács keretében zajló, legalább félévente megrendezendő rendvédelmi érdekegyeztetésről is - mondta Kontrát Károly. Kiemelte, hogy a szakszervezeti kifogás intézménye is megszűnik, és az érdekegyeztető fórumok szerepét egy szakmai érdekképviseleti köztestület veszi át.

Jobbik: nem a kötelező tagságra!

Jámbor Nándor azt mondta, hogy már a fedőlappal sincsenek kibékülve, amelyen az áll Pintér Sándor belügyminiszter. Felidézte, hogy Pintér Sándor azt ígérte, két hét alatt rendet tesz az országban, de ezt az ígéretet nem tartotta be. Az ellenzéki politikus szerint politikai akarattal olyan területre akarnak benyomulni, amelyet eddig alulról szerveződő érdekképviseletek láttak el.

Kifogásolta, hogy a tagság kötelező lenne az állomány számára, és felmerül a kérdés, milyen szankcióval jár, ha valaki nem ért egyet és nem akar tagja lenni a rendvédelmi karnak. A szakszervezetek nehéz helyzetbe kerülhetnek és forrásoktól eshetnének el - jegyezte meg.

Bertha Szilvia arról beszélt, hogy a javaslat célja a szakszervezetek felszámolása az érdekvédelem területén. A kormány szabadságharcot folytat az érdekképviseletekkel szemben, ami teljesen érthetetlen - mondta. Elfogadhatatlan a szolgálati viszony egyoldalú módosítása is - tette hozzá a jobbikos képviselő, aki az etikai alapelveket gumiszabályoknak nevezte, és azt mondta, tulajdonképpen bárkit bármiért eljárás alá lehetne vonni.

LMP: elveszik a szakszervezetek minden jogosítványát!

Dorosz Dávid szerint a szakszervezetek minden jogosítványát elveszik, erről szól a javaslat semmi másról. Ez bosszú, semmi más - fogalmazott. A rendőrség, rendvédelmi dolgozók további megfélemlítését tartalmazza az indítvány - állapította meg.

A totális kontrollban hisznek, Önök félnek - hangoztatta, hozzátéve: az a tanulsága a javaslatnak, hogy az elnyomó társadalompolitikához elnyomott rendvédelmi dolgozókra van szükség. Az ellenzéki képviselő abszurdnak nevezte a szolgálati viszony egyoldalú módosításának lehetőségét. Az LMP nem támogatja a javaslatot, annak visszavonását kérik - szögezte le, és arra is kíváncsi volt, milyen egyeztetéseket folytattak a szakszervezetekkel.

Vadai: a kormány politikai hatalmának a bebetonozása a cél

Vadai Ágnes szerint a köztársaság alapjait lerombolták az elmúlt másfél évben, és ebben ez a javaslat egy újabb kis szösszenet. Tudomásul kell azt venni, ha egy kormánynak igénye van a demokratikus rend fenntartására, de az Orbán-kormány eddigi lépései nem ezt a legitim fellépést célozzák, hanem a saját politikai hatalmának a bebetonozása a cél. Szerinte Pintér Sándor szégyelli azt ami a Belügyminisztériumban jogalkotás címén az elmúlt másfél évben folyt, és ezért nem jött be szerdán a vitára a parlamentbe. A javaslatot olvasva nem jut más eszébe, mint Mussolini, aki a tíz ujját megnyalná - fogalmazott a független képviselő, aki szerint a javaslat nem a rendőrök érdekeit szolgálja, és annak visszavonását kezdeményezte.

MSZP: miért veszik ilyen szigorúan a végkielégítéseket?

Harangozó Tamás arra szeretett volna választ kapni, mi az indoka, hogy a végkielégítések ilyen szigorúan veszik. Ez a 14 ezer forint kiknek, hogyan jut el, és miért jár? - kérdezte.

Szerinte azt egy évre adandó "vérdíjként" osztják ki a frissen felvett állománynak. Ugyanakkor ez az a pénz, amit az idős kollégáktól vesz el a kormány, és ez teljesen elfogadhatatlan - mondta.

Szóvá tette, hogy a középfokú végzéshez kötést is kivennék a törvényből, ami nagyon keményen vissza fog ütni.

Kormány: a Fidesz felelősséget érez a rendőrség iránt

A vitában elhangzottakra válaszolva Kontrát Károly azt mondta, hogy Fidesz ellenzékben és kormányon is felelősséget érzett a rendőrség személyi állománya iránt. Az államtitkár egyúttal visszautasította a Mussolini féle fasiszta rendszerrel való összehasonlításokat is.

Leszögezte, hogy a törvényjavaslat semmilyen nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettséget nem sért.

Az ellenzéki kérdésekre válaszul elmondta, hogy a belügyi szerveknél szolgáló tiszthelyettesek és zászlósok 2012-ben kapnak havi 14 ezer forintnyi juttatást. Hozzátette, hogy ezt a juttatást a nemzetgazdaság teherbíró képessége alapján szeretnék később is folyósítani.

Országgyűlés - november 30. Fotó: MTI (galéria)

15:01 - Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvénymódosítások vitája szerdán a parlamentben. A rokkantnyugdíjak átalakítását célzó javaslat szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit, azaz rokkantsági nyugdíjat a jövőben nem állapítanak meg.

A KDNP szerint nem a megtakarítási igény szülte a javaslatot
Nagy Kálmán, a kereszténydemokraták vezérszónoka arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét nem a Széll Kálmán-tervben foglaltak miatt akarják megváltoztatni. Szerinte a módosítások vezérgondolata, hogy nem élhet teljes értékű életet, aki nem tesz a másikért, ezért hangsúlyozzák a munka fontosságát.

Elmondta, hogy orvosként leukémiás gyerekeket gyógyít, és közülük sokan 18 évesen, bár egészségesek, rokkantellátásra jelentkeznek. Beszámolója szerint sokukat győzködni kell, hogy korábbi betegségüket "tagadják le", és álljanak munkába, noha a jelenlegi rendszerben ezt elkerülhetik, ami Nagy Kálmán szerint jól példázza, hogy azon változtatni kell.


A szocialisták vezérszónoki felszólalására reagálva a KDNP-s politikus Gyurcsány Ferencet idézte, mondván, miniszterelnökként botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és közülük minden második aktív korú.

Szólt arról, hogy a rehabilitációt a munkaerőpiacra visszavezető útnak tekintik. Szavai szerint erre "ráléptetni" erkölcsi kérdés is, nemcsak munkajogi. Vannak, akik semmilyen munkát nem tudnak végezni, őket "részvéttel és szeretettel kell körülvenni", a törvényjavaslat célja ugyanakkor, hogy mindenki más kamatoztathassa képességeit - fűzte hozzá.

Jobbik: a kormány a kollektív bűnösség elvét érvényesíti

A jobbikos Vágó Sebestyén azt emelte ki, hogy Nagy Kálmán szavaival szemben az indítványt nagy részben a rokkantellátásokra szánt összeg csökkentését célul tűző Széll Kálmán-terv motiválta. Hozzátette azonban: az, hogy az ellátásokat a nyugdíjalap helyett a társadalombiztosítási kasszából - vagyis "az egyik zseb helyett a másikból" - fizetik majd, nem oldja meg a problémát.

Bírálta a törvényjavaslatot, amiért szerinte a kollektív bűnösség elvéből indul ki, és nemcsak a rokkantellátással visszaélő potyautasokat próbálja kiszűrni. Beszélt arról is, hogy sokan nem fognak jelentkezni a kötelező felülvizsgálaton, miközben lesznek olyanok, akiket bár kellene, mégsem köteleznek erre.

A szociális tárgyú törvények változásával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kétezer lakosúnál kisebb településeken nem lesz kötelező a családsegítés, illetve nem lesz kötelező feladat az idősek nappali ellátása sem.

LMP: a javaslat elszegényedést indíthat el

Szabó Tímea, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy az érintettek meglepődve állnak a törvénymódosítás előtt, ami "nem csoda", mert kihagyták őket az egyeztetésből.

A képviselő szerint a kormány az elmúlt húsz év költekezésének és pazarlásának bűnét a megváltozott munkaképességű emberekre próbálja "finoman" áthárítani. Hozzátette, hogy a változás után a jogszabály számukra nem biztosítja a létfenntartásához szükséges ellátást, miközben az egészségkárosodottak megélhetési költségei egyébként is magasabbak.
A képviselő azt is mondta, hogy a természetben nyújtott támogatások, amelyek összege akár a segély 60 százalékát is elérhetik, kiskorúsítják a rászorulókat.

Párttársa, Kaufer Virág a javaslattal kapcsolatban az LMP legnagyobb problémájának nevezte, hogy a "kormány ismét a rászorulók életével játszik". Hangsúlyozta, hogy a kabinet egy gyenge érdekérvényesítő képességű, rossz helyzetben lévő csoport életét keseríti meg az indítvánnyal.

A jogszabály jelenlegi formájában csak egy elszegényedési folyamat elindítására alkalmas - mondta a politikus. Hozzátette, a törvényt úgy nyújtották be, hogy közben nem készült el a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjáról szóló stratégia. Problémaként említette, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek lesznek.

A levezető elnök a vitát elnapolta, az szerda este folytatódik a képviselői hozzászólásokkal.

Országgyűlés - november 30. Fotó: MTI (galéria)

14:56 - A felsőoktatási törvény után a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról kezdett tárgyalni az Országgyűlés szerdán.

LMP: a tervezet a jelenlegi elit újratermelődését szolgálja

A felsőoktatási törvény vitájában Osztolykán Ágnes az LMP vezérszónoka a tervezett átalakításokat bírálva kijelentette, hogy az elmúlt évben a kormányzat "titkolózva", az érdemi egyeztetések helyett "színházat játszva" a korábbi évek hibáit túlszárnyalva "politikai amatőrködést mutatott be".
Osztolykán Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az országok lettek sikeresek, amelyek még a válság idején is megőrizték vagy növelték a felsőoktatás költségvetési támogatásának szintjét. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány számára készült előterjesztésben Fellegi Tamás nemzeti erőforrás miniszter is azt jelezte, ha elfogadják a törvényt, akkor az növelni fogja a munkanélküliséget és csökkenti az ország versenyképességét, miközben elvándorlásra ösztönözheti a képzett szakembereket.
A társadalomnak szüksége van arra, hogy minden tagja előtt nyitva álljon a felsőoktatásba való belépés lehetősége - szögezte le a politikus. Egyúttal azt is valószínűsítette, hogy a felsőoktatásból kiszorulók között magas lesz a rosszabb családi hátérrel rendelkező fiatalok aránya, mert a törvény a jelenlegi gazdasági és társadalmi elit újratermelődését szolgálja majd.
Szerinte a felsőoktatás jelenlegi állapotában a legalapvetőbb minőségi probléma abból adódik, hogy sok helyen az oktatók nem várnak el minőségi teljesítményt a diákoktól, így illúzió, hogy a minőség javulását a felvételi körülmények emelésétől és a rosszul teljesítő hallgatók elbocsátásától várják.

A javaslat egy merev struktúrájú, központilag irányított felsőoktatás képét vetíti előre, ehelyett az LMP az állami támogatású képzés kiterjesztését látja járható útnak, ahogy szélesíteni akarják az államilag támogatott és a fizetős státuszok közötti átjárhatóságot is - mondta.

Soltész: cél az igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása
A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak - emelte ki Soltész Miklós az indítványt ismertetve. A szociális államtitkár expozéjában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátás számát.

Az érintett ellátások a rokkantsági nyugdíj három csoportja a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, melyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását. Átláthatóvá és egyszerűbbé válik az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatások rendszere mind az ellátottak, mind a jogalkalmazók számára - mutatott rá. Kifejtette: a javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül: a nyugdíjkorhatárt már betöltöttek nyugdíjat kapnak változatlan mértékben. Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven.

Fidesz: a rokkantnyugdíjak jelenlegi rendszere visszaélésekre ad lehetőséget

Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a törvénymódosításra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, fenntarthatatlan, sok visszaélésre ad lehetőséget és nem ösztönöz a munkavállalásra, akkor sem, ha azt az érintettek egészségi állapota lehetővé tenné. Hozzátette: a javaslat célja, hogy a komplex rehabilitáció eszköztárával növeljék a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.

Hangsúlyozta, hogy a változások a jelenlegi rokkantnyugdíjasok háromnegyedét nem érintik. Érintik viszont azokat - folytatta - akik több mint 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak és III. csoportos rokkant nyugdíjasok. Mint mondta, őket 2012. januárjában levélben értesítik a változásokról, majd az érintettek márciusig kérhetik az egészségügyi felülvizsgálatot. Ha valaki ezt nem kéri, akkor 2012 május 1-vel megszűnik az ellátása, ha viszont kéri a felülvizsgálatot, akkor ha foglalkoztatható, rehabilitációs ellátást kap, ha nem, akkor rokkantsági ellátást.
Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat során szemléletváltást következik be, az elveszett munkaképesség helyett a megmaradt egészségi állapot lesz irányadó és ennek alapján jönnek létre az új minősítési kategóriák is.

MSZP: a javaslat célja a kiadáscsökkentés

Tóth Csaba, az MSZP vezérszónoka egy levél felolvasásával kezdte felszólalását, amelyben egy rokkantnyugdíjas ír arról, hogy kilátástalan helyzetbe kerülhet, ha egy felülvizsgálat elveszi eddigi rokkantnyugdíját, elárverezhetik a lakását és a nyugdíj mellett végezhető kiegészítő tevékenységet sem folytathat majd. A szocialista politikus szerint az állampolgári levél a javaslattal kapcsolatos összes problémát felveti, a szerzett jogok megsértését, a rokkantnyugdíjasok megélhetési problémáit, a kilátástalanságot.

Szerinte a törvénymódosítás egyetlen célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezi majd, hogy több 10 ezer ember kiszorítanak a rendszerből, és nekik se munkalehetőséget nem biztosítanak, se ellátást. Hangsúlyozta: a javaslat sérti a szerzett jogokat és több százezer egészségkárosodott ember és családja számára leszakadást és életük teljes ellehetetlenülését eredményezi

Országgyűlés - november 30. Fotó: MTI (galéria)

12:21 - A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az új felsőoktatási törvényről szóló javaslat jól megfogalmazza az orvosolandó gondokat. A Jobbik az államilag finanszírozott képzésre felvehető diákok számának csökkentését bírálva kijelentette, hogy jelenlegi formájában nem tudják támogatni a jogszabályt.

KDNP: jól megfogalmazza a javaslat az orvosolandó problémákat

Földi László, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat jól megfogalmazza a felsőoktatás területén orvosolandó gondokat, feladatokat. Példaként említette, hogy a különböző intézményekben a magas lemorzsolódási arányt mindenképpen csökkenteni kell, ehhez szükséges, hogy a bemenetnél a kiválasztás magas szintű legyen. Véleménye szerint a felsőfokú szakképzés egy részét át kell helyezni a főiskolákra, a szakképző intézményeknek nagyobb feladatot kell vállalniuk a jövőben a felnőttképzésben. Szükséges a természettudományos, műszaki képzés fejlesztése, ezen területek keretszámainak növelése - tette hozzá a kormánypárti politikus. A felsőoktatási intézményhálózat átalakítását is fontos feladatnak nevezte, vannak intézmények, amelyek minimális létszámmal, kevés szakkal működnek, ezek életképessége megkérdőjelezhető. Fontos ugyanakkor a vidéki intézmények erősítése. Nagy gondot látott még a tanárképzésben, és kiemelte azt a pontot, amelynek értelmében a hallgatók egyéves gyakorlaton vennének részt. Alaptalannak nevezte ugyanakkor azt a vádat, hogy a humánszférát halálra ítélnék, a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez fokozottan igazítani kell - hangsúlyozta.

Sáringer-Kenyeres Tamás arról beszélt, hogy a bolognai rendszerhez hozzá kellene igazítani az oktatott tananyag mennyiségét. Komplikált és összetett rendszer alakult ki, és megkérdőjelezhető az átjárhatóság is a különböző karok, szakok között - vélte. Az államilag finanszírozott képzésről a tapasztalatai jók - folytatta, kiemelve: arra ma is van lehetőség, hogy ha valaki költségtérítéses képzésben vesz részt és jól tanul, átkerüljön az állami keretbe. Aki viszont egy meghatározott átlagot nem tud teljesíteni, az kerüljön át költségtérítéses körbe - mondta, és támogatta a tervezett szigorításokat. Megjegyezte még: annak nincs sok értelme, hogy van olyan szak, amelyet 20 helyen oktatnak.

Jobbik: szétverték a duális felsőoktatást

Balczó Zoltán a Jobbik első vezérszónoka azt mondta, hogy a bolognai folyamatot akkor vezették be Magyarországon, amikor rendkívüli mértékben nőtt a felsőoktatás résztvevőinek száma. Véleménye szerint a változtatás viszont szétverte a saját szereppel bíró főiskolákból és egyetemekből álló duális rendszert.

A képviselő, aki a duális képzés előnyeit ecsetelte elismerte, hogy annak visszaállítására intézményi szinten már nincsen lehetőség. Éppen ezért hangsúlyozta, meg kell becsülni azokat a főiskolákat, amelyek képzési formáik bővítésével előreléptek. Hozzátette, hogy a funkciók különbözőségét viszont újra meg lehetne teremteni.

Balczó Zoltán tragikusnak tartotta, hogy a napvilágot látott tervek alapján 30 ezerre akarják csökkenteni az államilag finanszírozott helyekre bejutó diákok számát. A politikus szerint a tehetséges, de rossz anyagi háttérrel rendelkező fiatalok így sokkal nehezebben jutnak majd be a felsőoktatásba.
Kijelentette azt is, hogy a szövegben szó sincsen az oktatói életpályamodellről.

A párt következő vezérszónoka, Dúró Dóra annak a véleményének adott hangot, hogy a törvényjavaslatból "süt a hatalomkoncentráció". A politikus kiemelte, hogy amíg a köznevelési törvény azt célozza, hogy az iskolaigazgatókat központilag nevezzék ki, addig ez a jogszabály a rektorokkal tenné ugyanezt. Hozzátette, hogy az intézményi autonómia sérül azáltal, hogy az állami egyetemek esetében a miniszter hoz majd döntést az egyesülésről. A képviselő szerint a paragrafus előrevetíti azt, hogy a kormányzat intézményi integrációra készül.

Dúró Dóra hangsúlyozta, hogy az önköltséges és a részösztöndíjas finanszírozás is hatalmas terheket ró a felsőoktatásban tanulók családjaira. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Fidesz népszavazást kezdeményezett az ingyenes felsőoktatásért. A "tandíj" bevezetésével viszont óriási hitelveszteséget szenved a kormány - mondta a képviselő.
Külön kitért arra a problémára, hogy sok fiatal a nyelvvizsga hiánya miatt nem jut hozzá a diplomájához. Véleménye szerint ezt a problémát nem úgy kellene megoldani, hogy felvételi követelménnyé teszik a nyelvvizsgát. Helyette azt javasolta, hogy a közoktatásban biztosítsák a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit.

A harmadikként szólásra emelkedő Farkas Gergely azt mondta, hogy a kormányzat úgy tekint a felsőoktatás egészére, mint ahonnan pénzt lehet kivonni.

Visszautalt arra, hogy 30 ezer főre akarják csökkenteni az államilag finanszírozott helyek számát, ami - véleménye szerint - gátolni fogja a társadalmi mobilitást. A hallgatói szerződések kapcsán fontosnak nevezte az arany középút megtalálását.

Frakciójuk véleményét összegezve azt mondta, hogy a beterjesztett formában nem tudják támogatni a jogszabályt.

12:06 - A kormány gyávasága miatt a parlamentnek az "éj leple alatt" kell majd tárgyalnia a felsőoktatási törvényt - mondta szerdai, parlamenti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.

A képviselő kijelentését azzal indokolta, hogy habár a vezérszónoki felszólalások délelőtt elhangzottak, de a fiatalok helyzetét hosszú évekre meghatározó jogszabály általános vitáját majd csak éjjel fél egytől folytatják.

A politikus a törvényjavaslatot igazságtalannak, gyávának és nemzetietlennek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a törvény nyomán komoly kapacitásszűkítést és forráskivonást hajtanak majd végre.

Osztolykán Ágnes, aki egyetértett a reform szükségességével, azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő elképzelések helyett egy sokkal nyitottabb, a minőségbiztosításon és az életpálya-modellen alapuló felsőoktatási rendszert építsenek ki.

11:59 - A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak - emelte ki Soltész Miklós az indítványt ismertetve szerdán a parlamentben.

A szociális államtitkár expozéjában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátás számát.

Az érintett ellátások a rokkantsági nyugdíj három csoportja a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, melyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását.

Soltész Miklós rámutatott: az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátásokra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló alapja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága - jelezte.

11:07 - Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve szerdán a parlamentben. A Fidesz szerint nem tandíjat vezetnek be, az MSZP szerint viszont éppen erről van szó.

Réthelyi: egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra

A tárcavezető expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni.

A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé - mondta, hozzátéve: a számok szétosztásakor a nemzetstratégiai célokat, a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket, a végzett hallgatók pályakövetési adatait, és az adott képzési területen az alap- és osztatlan szakok arányát veszik figyelembe.
A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését. Mint kifejtette: "az osztott képzés nagyon előnytelen volt", a természettudományos tanárképzés utánpótlása gyakorlatilag megszűnt. Teljesen átszervezik a pedagógusképzést, külön pedagógusképző központokat hoznak létre, gondolva az alsó, a felsőtagozatos, a gimnáziumi tanító- és tanárképzésre.
Fidesz: alapvetően a helyes a koncepció, de szükség van módosításokra
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol.

Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok "Janus-arcúra" sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolónak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.

Azt ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzős bocsát ki. Szerinte ezt helyesebb lenne százalékos arányhoz kötni vagy más rugalmas megoldást találni, mert ellenkező esetben a felsőoktatási intézmények alapvető érdeke az lesz, hogy erőnek erejével "odarugdossák a megfelelő számú gyereket".

A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a tömegében nyelvvizsgát tegyenek a diákok, akinek ez sikerül, azok általában különórára, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárnak meg a piacon - tette hozzá a politikus, aki azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.

Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről. Mint mondta, 2008-ban konkrét valóság volt a tandíj bevezetésének lehetősége, és népszavazás kellett, hogy ezt megakadályozzák, a jelen helyzetben viszont egy diákhitel-konstrukciót készít elő a kormány. "Azért a kettő nem egy és ugyanaz" - jegyezte meg.

MSZP: Magyarország érdekeit és a kormányprogram céljait sem szolgálja a felsőoktatási törvényjavaslat

Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik - tette hozzá a volt oktatási miniszter.

Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon és nehezebben veszíti állását, ezzel ellentétben - folytatta - a javaslat 53.500-ról 30 ezer főre csökkenti a hallgatói keretszámot, állami ösztöndíjnak nevezi az eddigi költségtérítéses képzést, az önköltséges hallgatókat pedig tandíjrendszerben akarja tanítani. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be felsőoktatásba.

Közölte: az MSZP, figyelembe véve az ország teherbíró képességét, azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen a konstans a következő években.

A tandíjról azt mondta: 2008-ban egy olyan rendszert vezettek volna be, amivel a szegény sorból jövő, tehetséges diákok ösztöndíjat kaptak volna, a vagyonos családból származó, nem teljesítő tanulók viszont nettó befizetői lettek volna a felsőoktatásnak, ezt azonban a Fidesz "populista népszavazási kezdeményezése" megakadályozta. Nehéz lehet úgy ismertetni ezt a javaslatot, hogy három évvel ezelőtt pont ezt támadták - jegyezte meg.
Szerinte a javaslatban szereplő önköltséges képzéssel a költségtérítés dupláját fizettetik meg, ami egy orvosi képzésnél hat év alatt meghaladhatja a 10 millió forintot, így egy nyugat-dunántúli diáknak olcsóbb lesz Ausztriában orvosnak tanulni.

Hiller István átgondolatlannak tartotta, hogy a leendő hallgatók majd csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon, mennyit kell majd fizetniük és milyen államilag támogatott helyekre pályázhatnak.

8:52 - Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve szerdán a parlamentben.

A tárcavezető a javaslat expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni.
A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését és a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartotta a képzések áttekintését, a bolognai rendszert ugyanis - mint fogalmazott - nagy sietséggel vezették be.

Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra - hangsúlyozta.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén több más javaslat mellett általános vitát kezd a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatról, valamint tárgyalni kezdi Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló kormánypárti előterjesztést, de emellett sor kerülhet a köznevelési törvényhez benyújtott több mint háromszáz módosító javaslat ismertetésére is. A képviselők ezek alapján - a hétfői és a keddi ülésnap összeérése után - ismételten egy hosszú parlamenti napra készülhetnek.

Az ülés a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdődik reggel nyolc órakor. Ekkor a miniszteri expozéra, valamint a képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására kerül sor, további képviselői felszólalásra pedig a vita délutánra tervezett folytatásában lesz lehetőség.

A parlament ez idő alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényjavaslatot, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira és a rendvédelmi tárgyú törvényekre vonatkozó jogszabály-módosításokat tárgyalhatja.

A képviselők hozzászólhatnak Esztergom egyes intézményeinek állami kezelésbe vételéről szóló javaslathoz is, amelyet többek között Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez. A kormánypárti előterjesztés Esztergom fizetési nehézségeire hivatkozva venné kezelésbe a város közfeladatot ellátó intézményeit.

A felsőoktatásról szóló vita folytatása és lezárása után a köznevelésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott 333 módosító javaslat kerül terítékre. A Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jegyezte előterjesztésen csak fideszes képviselők 174 indítvánnyal változtatnának. A nagyobbik kormánypárt indítványai közül több jelentősen átalakítaná a kormány terveit, így a jogszabályból kikerülhet például a pedagógus-életpályamodell, az egész napos iskola pedig kötelezettségből csak lehetőséggé válhat az intézmények számára.

Az Országgyűlés szerdán reggel folytatja e heti, ötnapos ülését.

Olvasóink írták

  • 3. dünnyögő 2011. november 30. 18:25
    „Dorombolok !
    A népakarat semmit sem számít.Csak Orbánakarat létezik amit szorgos fdeszméhecskék ránk erőszakolnak.”
  • 2. dorombolok 2011. november 30. 17:05
    „Amit lehet azt a nyilvánosság kizárásával vitassunk meg , főleg ne az érdekeltekkel!”
  • 1. dorombolok 2011. november 30. 14:38
    „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
    Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
    Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

    A népszavazás 50,51%-os részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben az igenek győztek, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltűnt házaspár - 2 millió a nyomravezetőnek

A rendőrség szerint a szolnoki házaspárt elrabolták, a gyanúsítottakat keresik, ellenük… Tovább olvasom