Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Új Szó: Nem romlott, de nem is javult az MKP helyzete

Nem romlott, de nem is javult az országos támogatottságot tekintve a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) helyzete az egy évvel ezelőtti parlamenti választások óta - állapítja meg kedden az Új Szó.

A pozsonyi magyar napilap kommentárjában az MKP mai állapotát elemzi a párt szombati tisztújító kongresszusa előtt.

Rámutat: Berényi József jelenlegi pártelnök mellett elődjét, Csáky Pált is jelölték a tisztségre, a végső döntés azt is megmutatja, hogy az MKP-nak milyen céljai lehetnek a következő négy évben. "A célok józan meghatározása ugyanis legalább akkora kihívást jelent, mint a személyi kérdések" - véli Tokár Géza, a szerző.

Szerinte Berényi hálátlan időszakban vette át a párt vezetését, de lényegében sikeres volt. "A helyhatósági választásokon a párt jelöltjei már győzelmeket tudtak aratni, helyi szinten a vártnál kisebb mértékű pozícióvesztést szenvedett el az MKP, és több fontos pozíciót megszerzett" - írja a szerző.

"Az országos támogatottságot tekintve a párt helyzete nem romlott, de nem is javult: a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb környékén ingadozik, ami a jelenlegi körülmények között ugyanúgy eladható sikerként, mint kudarcként" - állapítja meg Tokár.

Úgy látja: Berényi kezéből ugyanakkor a nyilvánossággal való kommunikáció terén kicsúszott az irányítás: kevéssé van jelen a köztudatban, sokszor nem tudni, mi a véleménye fontos kérdésekben, miközben a nyáron gyakorlatilag leírt Csáky Pál "surranópályán", az interneten és a hírportálokon vált ismét olyan személyiséggé, aki markáns, de vállalható véleményeket fogalmaz meg az aktuális politikai történésekről. Éppen ezért tekintik néhányan újra vonzó alternatívának a pártvezetés élén. Harmadik lehetőség valószínűleg hosszú évekig nem lesz, a párt eddig nem tudott kinevelni és felépíteni egy olyan fiatal politikust, aki kimondottan közkedvelt lenne a nyilvánosság körében.

Az MKP-nak a személyi kérdésekkel együtt a párt további útjáról is dönteni kell. "Egyrészt fennáll a veszélye annak, hogy egy kevésbé látható pártvezetés végképp perifériára taszítja az MKP-t, nem lehet majd hallani, érezni, milyen alternatívát kínálhat a kisebbségi formáció. A túlzott, néhol már agresszióba hajló rámenősség és opportunizmus pedig már a gyakorlatban is megmutatta, hová vezet: a szavazók felének elveszítéséhez, a parlamentből való kipottyanáshoz" - mutat rá a szerző.

Szerinte "az MKP a pártszakadás előtt egyébként kimondottan sikeresen birkózott meg ugyanezekkel a dilemmákkal", mert "egy karizmatikus politikus irányításával sikerült összefogni a nagyobb érdekcsoportokat, mindenkinek elegendő teret és lehetőséget adva a kibontakozáshoz".

"Ez a kényes erőegyensúly borult fel 2007 márciusában Bugár Béla leváltásával, az MKP ideológiai sokszínűsége megbomlott, a párt pedig hosszú távon erős riválist kapott. A körülmények tehát megváltoztak, de az MKP előtt álló kihívás nem: taktikusan minél több személyt bevonni a pártvezetés munkájába, hogy senki se érezze magát megsértve, és a lehetőségek, nem pedig a valóságtól elrugaszkodott víziók függvényében politizálni" - fejeződik be az Új Szó kommentárja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hány éves legyen egy bíró?

A bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi… Tovább olvasom