Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Új Széchenyi Terv: nem lehet elbújni a munka elől

Az ország készen áll a teljes megújulásra, a magyar államháztartás az egyik legstabilabb Európában, most induló gazdasági tervünk talán egész Európa számára példamutató lehet - mondta Orbán Viktor.

Matolcsy: 2011-2014 között évi 5 százalékkal emelkedik a beruházási ráta

Az Új Széchenyi Terv 2011-2014 között 7.000 milliárd forint forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházási rátát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi Terv bemutatóján pénteken Budapesten.
Kiemelte: ezzel a magyar GDP-arányos beruházási ráta 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter kiemelte: így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a magyar gazdaságpolitika kiemelt céljait segíti, így a gazdasági növekedés ütemének növelését, az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a foglalkoztatás jelentős bővítését - mondta a miniszter.
Kiemelte: Magyarországnak egyszerre kell csökkentenie az államadósság GDP-hez mért szintjét és az ország külső adósságát. Növelni kell a beruházásokat, főleg a termelő beruházásokat, és a foglalkoztatást tekintve a 2010-2020 között 1 millió új munkahelyet akar létrehozni a kormány az országban.
Matolcsy György szerint Magyarország 2010 második felében gazdaságtörténeti "bravúrt" hajtott végre. A kormány konszolidálta az államháztartást, miközben nem léptetett életbe megszorításokat, és ennek révén lehetővé válik, hogy az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatt maradjon a GDP-hez mérten.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a konszolidációval elérhetővé vált, hogy az Európai Unióban Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen állam, amely képes lesz az államadósság szintjét csökkenteni a GDP-hez viszonyítva.
Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett abban, hogy 2011-14-ben az államháztartási deficit 3 százalék alatt maradjon. Erre az EU tagországai közül mindösszeg 3-4 állam lesz képes - tette hozzá.
Az államadósság helyzetét elemezve aláhúzta: ezt úgy is el lehet érni, hogy az államadósságot egyszeri intézkedésekkel csökkentjük a bruttó hazai termékhez viszonyítva, a másik út az, hogy a növekedés nagyobb mértékű beindításával, a beruházások növelésével a GDP folyamatosan emelkedik és ehhez mérten mérséklődik az államadósság szintje.
Elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv az első Széchenyi Tervhez képest három új kitörési pontot is tartalmaz, így az egészségipar fejlesztésére helyezi részben a hangsúlyt, köztük a gyógyászati beruházásokra, a gyógyturizmusra, emellett a zöldgazdaság is új kitörési pontnak számít, és a foglalkoztatás erőteljes növelése is a prioritások között szerepel. A prioritásokkal tíz év alatt elérhető, hogy egymillió új munkahely jöjjön létre az országban.
A miniszter hozzátette: a kormány nagy hangsúlyt helyez az ÚSZT-ben az innováció fejlesztésére is, szakértők szerint Magyarország a következő évtizedben a világ innovációs nagyhatalmai között lehet.
Matolcsy György kifejtette: 2011-14 között 7.000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a gazdasági fejlődés ösztönzésére, ebből 4.000 milliárd forintot már lekötöttek, 2.000 milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1.000 milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank nyújt majd a gazdaságfejlesztésre.


Fellegi: megújul a fejlesztéspolitika

Megújul a fejlesztéspolitika, amely mögött nemcsak uniós, hanem hazai és nemzetközi fejlesztési források is lesznek - hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) bemutatóján pénteken.
Hozzátette: gyorsabb és egyszerűbb lesz a forráskihelyezés.
Fellegi Tamás elmondta: a szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint, és megújul a pályázati rendszer is.
Az ÚSZT keretében 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Az idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát a gazdaságba juttatják az ÚSZT-ben szereplő hét prioritás mentén.
Fellegi Tamás kiemelte az infrastruktúra, a közlekedés, a vállalkozásfejlesztés, a zöldgazdaság fejlesztésének fontosságát. Jelezte, hogy a pályázatok a kis- és középvállalkozásokra is koncentrálnak, és ehhez egyszerűbben elérhető hatékony pénzügyi eszközöket is társítanak, köztük mikro hiteleket, a Magyar Fejlesztési Bank megújult hitelkonstrukcióit, és a Széchenyi Kártya kibővített programjában lévő forgóeszköz, beruházási és önerő hiteleket.
Elmondta, hogy nemzeti programok is indulnak az ÚSZT-ben a közös nemzeti célok megvalósítására. Példaként említette a közlekedési programokat, köztük a komáromi híd építését, a közösségi közlekedés átalakításához szükséges városokon belüli autóbusz és vasúti közös pályaudvarokat, a GSM-R technológiára épülő rendszer vasúti telepítését.
A nemzeti program keretében a térségek turisztikai lehetőségeit is fejlesztik a Balaton, a Tisza-tó térségében, illetve elindul az Ős-Dráva program, valamint a Budai Vár rekonstrukciója. A tudásgazdaság növelése érdekében felgyorsítják a Talentis programot, megvalósul a szegedi szuperlézer projekt - emelte ki a fejlesztési miniszter.
Fellegi Tamás a nemzeti programok közé sorolta továbbá a sportfejlesztéseket, az egészségügy korszerűsítését, a közigazgatási ügyfélhálózat kiépítését, a Moszkva tér felújítását, a pécsi konferencia központ állami kezelésbe vételét, és hasonló konferencia központ kialakítását Budapesten.
Közölte: jövő héten országszerte ismertetik az új pályázatokat, hogy minél szélesebb körben ismertek legyenek a lehetőségek.


Orbán: nem lehet elbújni a munka elől

A választások óta eltelt kilenc hónapot értékelve Orbán Viktor közölte: az ország készen áll a teljes megújulásra, a magyar államháztartás az egyik legstabilabb Európában, az ország nem szorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére, a piacról finanszírozza magát, és most elindít egy olyan gazdasági tervet, amely talán egész Európa számára példamutató lehet.
A kilenc hónap eredményei között említette például a politikai osztály létszámának megfelezését, a "hamis számokra" épülő büdzsé stabilizálását, a minden idők legalacsonyabb kulcsára épülő, arányos adórendszert, az alacsony társaságiadó-kulcsot, az ismét hároméves gyest, a kettős állampolgárságot, az állami vezetők "horribilis jövedelmeinek megzabolázását", a bűnözéssel szembeni szigorúbb fellépést és az adóhivatal korszerűsítését.
"Magyarország egy olyan országgá vált (...), ahol az adót be kell fizetni. És ha nem fizeti be valaki magától, attól be fogjuk szedni mindig és minden körülmények között" - jelentette ki. Hozzátette azt is, hogy bár óriási vitákkal kísérve, de megmentették az összeomlástól a nyugdíjrendszert, ugyanis "az fenyegette Magyarországot, hogy igazi ukrajnai helyzet áll elő", amikor az állam a vele szemben fennálló kötelezettségeket, például a nyugdíjak kifizetését, nem tudja teljesíteni.
"Mi, magyarok nem azt magyarázzuk, mit miért nem lehet megtenni, nem pusztán arra vállalkozunk, hogy átvészeljük a viharos időket, hanem arra is, hogy teljesen megújítsuk Magyarországot, és hogy néhány év alatt néhány fontos területen ismét az európai élmezőnyhöz tartozzunk" - mondta a miniszterelnök.


LMP: blöff

Az LMP szerint "egyszerű blöffnek bizonyultak" a kormány korábbi, a gazdaságfejlesztésre és ezen belül a zöld gazdaság fejlesztésére tett ígéretei - reagált az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pénteki bemutatóján elhangzottakra Jávor Benedek.
Az ellenzéki politikus, aki személyesen részt vett az ÚSZT bemutatóján, az eseményt követően sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Új Széchenyi Terv semmiféle zöld gazdaságfejlesztési prioritást nem tartalmaz, ehelyett "folytatja azt a kommunikációs offenzívát, amit már megszokhattunk a kormány részéről".
A parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke kijelentette, hogy az ÚSZT-ben a nyilvánosság számára jól hangzó szlogeneket használnak, de amikor a konkrét számokra kerül sor, akkor kiderül, hogy a kormány gazdaságfejlesztési elképzelései, azokon a "kudarcba fulladt, hagyományos vágányon haladnak előre, amelyek az elmúlt évtizedeket is meghatározta Magyarországon".
Jávor Benedek közölte, az elmúlt kilenc hónap során a kormányzati szereplők többször is azt mondták, hogy Magyarországot egy új, zöld gazdaságfejlesztés irányába akarják elmozdítani.
Emlékeztetett arra, hogy a kormányzat évi százezer lakás felújításáról beszélt, amihez Bencsik János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára százmilliárd forintos éves támogatás ígért. Jávor Benedek azt mondta, hogy az ÚSZT-ben viszont épület-felújításokra, korszerűsítésre, szigetelésre összesen nyolcmilliárd forintos keretösszeget jelöltek meg. Hozzátette, hogy ez a terv három éves keretidejére vonatkozik, vagyis a szektor kevesebb mint hárommilliárdot kap évente.
Kitért arra is, hogy a megújuló energiaforrások támogatására három esztendőre körülbelül harmincmilliárd forint áll rendelkezésre. Megjegyezte, hogy a kormányzat által elkészített Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervbe foglalt célértékek eléréséhez viszont körülbelül 1.000-1.500 milliárd forintra lenne szükség a következő tíz évben.
Kijelentette azt is, hogy a munkahely-teremtési kísérlet is kudarcot fog vallani. Megjegyezte, hogy minisztériumi becslés szerint a zöld gazdaságban a következő évtizedben körülbelül 200 ezer munkahelyet lehetne teremteni a zöld gazdaságban. Véleménye szerint az ÚSZT-ben rendelkezésre álló összegekkel viszont legfeljebb néhány tízezret lehet majd létrehozni az ágazatban.
A politikus véleménye szerint a kormány a gazdasági, szabályozási rendszer átalakításában is kudarcot vallott. Emlékeztetett arra, hogy saját, korábban közzétett költségvetési koncepciójukban adópolitikai átrendezést sürgettek. Ebben az élőmunkára kivetett adók és járulékok helyett a környezet- és erőforrás-használatra illetve környezetszennyezésre kivetett adókkal teremtenék meg az állam működésének alapjait.
Jávor Benedek közölte, hogy ezt az adópolitikai fordulatot a kormány elmulasztotta.
Szerinte ha az állam finanszírozási forrásait a környezetszennyező cégek, iparágak és tevékenységek megadóztatásából teremtené meg, akkor el lehetne kerülni "azokat a megszorításokat", amelyeket a miniszterelnök az elmúlt napokban bejelentett és amelyek többek között az egészségügytől vagy a tömegközlekedéstől vonnának el forrásokat.
Mondandóját úgy összegezte, hogy az LMP szerint az őszi adótörvényekkel, a költségvetéssel illetve az Új Széchenyi Tervvel "Magyarországot egy leszakadó, fenntarthatatlan" gazdasági pályára állítják, amely elszakad a sikeres országok gazdaságfejlesztési programjaitól.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor Dow Jones által idézett nyilatkozatában említett, négy területről származó megtakarításokat lehetne-e a pótolni az LMP javaslataival, azt felelte, hogy a válaszhoz pontosan tudni kellene, mire gondolt a kormányfő. Mint mondta, az interjúban a miniszterelnök nem fejtette ki, hogy mekkora összegeket vonnak el. Véleménye szerint ennek ellenére az biztos, hogy a négy területből vannak olyanok, ahonnan nem szabad forrásokat elvonni. Hozzátette, véleménye szerint egy átgondolt, zöld adópolitikai fordulattal lehetőség lenne a megszorítások kiváltására.
Szintén kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az alacsony képzettségű munkanélküliek foglalkoztatásának javítása érdekében át kell alakítani az adó- és járulékrendszert valamint célzott felnőttképzési és gazdaságfejlesztési programokat kellene indítani.


MSZP: olcsó másolat
Az MSZP a korábbi szocialista kormányok által készített Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolataként értékeli az Új Széchenyi Tervet.
Varju László, az MSZP fejlesztéspolitikai kabinetvezetője pénteken, telefonos sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv megőrizte a korábbi program legfontosabb célkitűzéseit, vagyis a foglalkoztatás bővítését és a versenyképesség javítását.
Az Orbán-kormány gazdaságfejlesztési tervének részleteiből szintén nem derül ki semmi újdonság, ugyanakkor olyan fontos akcióprogramok maradnak ki, mint például a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy az óvodák és iskolák felújításának támogatása, illetve a gyermekonkológia fejlesztése.
Az ellenzéki képviselő bírálta a kormányt, amiért beiktatása óta nem készített új uniós kiírásokat, csak a már meglévő pályázatok politikai felülvizsgálatával foglalkozott, majd tavaly decemberben az összes pályázatot leállította.
A politikus szerint a magyar vállalkozások így a kormányváltás óta nem vehetnek igénybe új fejlesztési forrásokat, de a pénteken nyilvánosságra hozott Új Széchenyi Tervből is csak legkorábban az év végén juthatnak pénzhez.
Varju László emlékeztetett: a szocialista kormányok 2004-2010. között több mint 4 ezer milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken az Új Széchenyi Terv bemutatóján az mondta, a terv a magyar gazdaságpolitika kiemelt céljait segíti, így a gazdasági növekedés ütemének növelését, az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a foglalkoztatás jelentős bővítését. Kiemelte: az Új Széchenyi Terv segítségével 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.
A tárcavezető szerint 2011-14 között 7 ezer milliárd forint áll majd rendelkezésre a gazdasági fejlődés ösztönzésére, ebből 4 ezer milliárd forintot már lekötöttek, 2 ezer milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1 ezer milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank nyújt majd a gazdaságfejlesztésre.


Botka: a kormány belátta, hogy szükség van a lézerközpontra

Botka László értékelése szerint a kormány rádöbbent, hogy hatalmas nemzetközi botrány lenne belőle, ha Magyarország visszalépne a 2009 végén elnyert történelmi lehetőségtől, amely szerint Szegeden épülhet az Európai Unió nagyberuházásaként az ELI lézerközpont.
A dél-alföldi város polgármestere a nemzeti fejlesztési miniszter pénteki szavait kommentálta így. Fellegi Tamás az Új Széchenyi Terv budapesti bemutatóján a megújuló fejlesztéspolitika kapcsán azt mondta, a tudásgazdaság növelése érdekében felgyorsítják a Talentis programot és megvalósul a szegedi szuperlézer projekt.
Botka László (MSZP) szegedi polgármester MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, a kormány indokolatlan késlekedése miatt a projekt több, mint féléves csúszásban van. Szeged város, hogy ezt a késedelmet tompítsa, az egyetemmel közösen megalapította az ELI.HU Kft.-t, és saját költségére elkészítette a majdani központ területének teljes és részletes szabályozási tervét - tette hozzá.
"Bízunk benne, hogy a mai kormánydöntéssel végre megkezdődhet a konkrét tervek mielőbbi kidolgozása és a projekt végleges dokumentációját még ebben a félévben el tudjuk juttatni Brüsszelbe" - fogalmazott a városvezető.  

Olvasóink írták

34 hozzászólás
12
  • 34. load 2011. január 17. 23:24
    „33. foderacio@foderacio.hu
    Engem a közép vállalkozások pályázati lehetősége érdekelne.
    Megnéztem:

    Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára
    Beadás kezdete: 2011.03.01.
    Beadási határidő: 2011.12.31.

    Támogatás célja: Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belső fejlesztéseinek (pl. eszközvásárlás, ingatlan-beruházás, marketing) támogatása egy pályázati projekt keretében annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat foglalkoztathassanak, és új piacokat szerezhessenek. A pályázati kiírás keretében előnyben részesülnek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó fejlesztések.

    Kedvezményezettek köre: Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek. A pályázati kiírásra kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások pályázhatnak, amelyek létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt üzleti évben minimum 1 fő volt.

    Támogatás mértéke (%): 35

    Ez a 35% éppen annyi, amennyi az Új Magyarország pályázati rendszerben erre a régióra elérhető volt.
    Tehát 65% az önrész.”
  • 33. foderacio@foderacio.hu 2011. január 17. 12:06
    „A korábbi években a rossz pályázati kiírások sorra hiúsították meg a vállalkozások fejlesztési szándékait. Most a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek között 20 milliárd Forint lesz szétosztva és közel 2000 cég kaphat 1-4 millió Ft támogatást eszközre, építésre, felújításra, információs technológiára, amihez 10% önerőt kell biztosítani. Ez nagy előrelépés és segítség, hiszen korábban 30-50%-ot adtak.

    A pályázatokat 2011 március 1-től lehet benyújtani, addig van idő a számolgatásra, hiszen a vissza nem térítendő támogatás van kombinálva visszatérítendő mikrohitellel...

    Ha valakinek kérdése van, írja meg, segítek!

    Dr. Murvai Kiss Krisztián
    www.foderacio.hu/Kapcsolat”
  • 32. elemér 2011. január 15. 15:20
    „Ne próbáld, mert azzal sokra nem mész. Kapsz majd egy csökkentett nyugdijat ha megéred a nyugdijkort. Ezzel is tisztában vannak. Szükséges az egyenlöség és az igazságosság mindenkinek az országban. Nem lehet csak mindig a dolgozó nép nyakába akasztani a terheket az adósságbol. Fizessék azt mind azok is, akik idejuttaták az országot. Ez Krugman alapelve. Megkell szüntetni a mutyizást.”
  • 31. zolikom 2011. január 15. 15:06
    „A svédcsavar csak az benne, hogy a dolog nem munkahelyteremtésről szól, hanem hogy hogyan büntetik azt is, aki keres, de nem talál munkát.
    Próbáld meg 50 évesen, munkanélküliként sorban állni felvételre az Audiba, vagy Nokiába...”
  • 30. elemér 2011. január 15. 15:03
    „Azért érdekes hogy a legnagyob munkakerülö az országban mondja ezt.;))”
  • 29. BabócsaiEugénia 2011. január 15. 14:54
    „Idézet egy másik cikkből: "Aki dolgozik, annak joga van a tisztességes megélhetéshez, a méltóságteljes élethez, erről papol az Európai Unió is....."”
  • 28. xonder 2011. január 15. 11:51
    „Na,igen! Mert Ő jól elbújt 8 évig a muka elől!”
  • 27. Jandex 2011. január 15. 10:14
    „"nem lehet elbújni a munka elől"
    Vajon ezt a színes fémtolvajok is tudják???:)))”
  • 26. Jandex 2011. január 15. 09:57
    „21. hozzászólás kolombela 2011.01.14. 23:13
    A nemzeti vagyont keresd az antall-boross kormányon mert ők kártérítés-privatizálták el!/ legalábbis elkezdték és nem sok mindent hagytak a cociknak,fijúknak!/”
  • 25. udy 2011. január 15. 09:39
    „Legalább már addig eljutottunk, hogy valaki azt mondja, hogy dolgozni kell! Jó lenne már végre a saját házunk táján rendet rakni, és nem az eu-t lesni, hogy mit mond! Jó lenne már tanulni a történelmünkből! Abban minden tanulság, tanulni való megvan. Nem hiszem hogy másoknak kellene mindig megfelelnünk. Végre igenis keménynek kell lennünk, és saját országot építeni! Magyarország jelentős részét már oda ajándékoztuk a híres eu-nak!”
  • 24. elemér 2011. január 15. 08:51
    „Elfelejtettem emlitteni hogy Krugman nobeldijas Ámerikai gazdaságszakértö 8 oldalon foglalkozik a témával, hogy lehet Eu.-t megmenteni. Igy tudom hogy miért jobb és kinek jobb. Mo. az nem Svájc ezért jobb neki az unioban. (NYT)”
  • 23. elemér 2011. január 15. 08:16
    „"jobb az EU övezeten kívül" Nem olvastam végig és igy nemtudom pontossan miröl lehet szó. Mo.-nak jobb az EU övezeten bellül, mert nagyob a biztonsága. Az unionak kell megoldani a valódi problémákat és stabilizálni az eurot. Ha a Németek ezt nem teszik, akkor ök lesznek a legnagyob vesztesek. EU-n kivül jobb és könnyeb lavirozni az országnak mert az eladósodott országnak nemkell fizetés csökkentést bevezetni. Ez megtörténik a pénz leértékelésével. Ha az Euro lenne ott is bevezetve, akkor viszont a béreket kellene csökkenteni a kormánynak mint a Görögöknél. Valami ilyesmire gondoltam hogy miért és hogyan hol jobb.”
  • 22. Maori 2011. január 15. 07:49
    „20. Révfalui-szúnyog 2011.01.14. 23:03
    "a kormány továbbra is a fosszilis energiára helyezi a fő hangsúlyt"
    Na ná! Elvégre a fosszilis energia szolgáltatói mind külföldi, elsősorban francia tulajdonban van. (E-ON, GDF-SUEZ, stb.) Míg a megújuló energia a sajátunk lenne.
    De mint tudjuk, ez a kormány A Nemzeti Kormány, így azt támogatja, ami a "NEMZET" érdeke.”
  • 21. kolombela 2011. január 14. 23:13
    „17. hozzászólás Jandex 2011.01.14. 21:18
    Nem kell hüledezni!
    Be sem kellett volna lépni. A nemzeti vagyon fele talán megmaradt volna!”
  • 20. Révfalui-szúnyog 2011. január 14. 23:03
    „Javasolnám elolvasni a Széchenyi terv pályázatait s utána véleményt mondani. Óriási mennyiségű anyag, én is csak most kezdem beleásni magamat, holott kihirdetése óta, nagyjából 10 órája foglalkozom vele.
    Általánosságban annyi elmondható, hogy -szerintem- a pályázatokra várók magasabb támogatási arányokat vártak, ötven százalék körülieket, ehhez képest az eddig átnézett pályázati anyagokban többnyire 25-35%-os támogatásokkal találkoztam. Sajnos ez a zöldgazdaság tárgykörben is így van, ezzel eldőltnek látszik, hogy a kormány továbbra is a fosszilis energiára helyezi a fő hangsúlyt. mert a regionális megújuló hőenergiatermelést ennél magasabb százalékarányban kellene támogatni ahhoz, hogy az valóban beindulhasson. Problémás továbbá, hogy a pályázatok többnyire komplex rendszerek kiépítését célozzák a helyi hőtermeléstől a hőszolgáltatásig. Erre pedig kisvállalkozó nem fog tudni mit lépni, legfeljebb egy-egy komolyabb energiaszolgáltató vagy alakuló konzorcium. Szerény támogatások jutnak a konkrét termelést végzőknek is, kiváltképp aggályosnak látom, hogy az elbírálási pontrendszer előnyben részesíti azokat a vállalkozókat, akik x évre visszamenőleg nyereséges éveket tudhatnak maguk mögött, ezek ugyanis az eddig is sikeres "nagyok" közül kerülhetnek csak ki. Egy mikrovállalkozó vagy kisvállalkozó eddig se tudta a hivatalos munkabéreket kigazdálkodni, rá volt kényszerítve a csalásokra, zsebbe fizetésekre annak érdekében, hogy valahogy a felszínen tudjon maradni és ne kelljen a munkatársait elküldenie. Örült, hogy élt. Ez az általánosan jellemző a mikro- és kisvállalkozói szférára, amelyet semmiképp se lehet úgy helyzetbe hozni, hogy visszamenőlegesen nyereséges és minden kategóriában maximális pontszámos eredmények kimutatását várjuk tőle. Jó konstrukciónak látszik a Mikrohitel program, azzal viszont az a baj, hogy maximum 13-14 millio forintos fejlesztést enged 60%-os támogatással. Ez jó lehet azoknak, akiknek fejlesztési elképzelései ebbe a kategóriába esnek, viszont azzal tisztában kell lenni, hogy ekkora léptékű beruházással nem lehet jelentősen több munkahelyet létrehozni.”
  • 19. megmindiggyöri 2011. január 14. 22:31
    „Mi az a zöld gazdaság?”
  • 18. gabmaster 2011. január 14. 21:43
    „17.
    Nem az EURO övezeten kívül jobb?
    Én nem vagyok híve a narancsködnek de a balliberális,zsivány társaságot meg elviselhetetlenek tartom, így hát marad a ködös idő nagyon sokáig amíg nem lesz jobb.”
  • 17. Jandex 2011. január 14. 21:18
    „Azt mondja királyunk:"jobb az EU övezeten kívül"!!!!!!!! Azt hittem rosszul hallok! :))))/most mikor mi vagyunk a soros elnökei az EU-nak!!!/”
  • 16. bojtár 2011. január 14. 21:09
    „" magyar államháztartás az egyik legstabilabb Európában"-->na emberek ez böszmébb mind fletóka.”
  • 15. Jandex 2011. január 14. 20:58
    „9. hozzászólás Eva- 2011.01.14. 17:55
    Nyitott szemű embernek ezt nem kell mondani,a narancsködön át meg úgysem látni!:)))/pedig nekem egyik=másikkal./”
34 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendőröket akart megvesztegetni egy román férfi Makón

Vesztegetés kísérlete miatt tettek feljelentést a Makói Rendőrkapitányság járőrei egy román állampolgár ellen, miután a férfi 10 eurót ajánlott azért, ha nem büntetik meg közlekedési szabálysértés miatt. Tovább olvasom