Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Új élet fagyasztott embriókból

A hibernáció gyermekcipőben jár, de a győri Kaáli Intézetben sorra látják meg a napvilágot olyan újszülöttek, akiket korábban, még embrióként mélyfagyasztottak, s a felolvasztás után ültettek vissza az anyaméhbe.

Dr. Kőrösi Tamás
A lombikbébiprogramban egy kezelés során a leendő anyáktól általában nyolc – tíz petesejtet szívnak le, melyből hat – nyolc életképes embrió jön létre. Hazánkban törvény szabályozza, hogy ezek közül legfeljebb hármat lehet visszahelyezni az anyaméhbe. A többi embriót számítógép-vezérelt fagyasztókészülékkel mélyhűtik, majd folyékony nitrogénben mínusz 196 C-fokos tárolókban helyezik el. A jogszabály értelmében ezeket öt évig kell megőrizni, s kérésre ez az időtartam öt évvel meghosszabbítható. A győri Kaáli Intézetben sikeresen működik a krioprezervációs program. Az országban elsőként innen látott napvilágot olyan újszülött, akit az ötnapos blasztociszta stádiumban fagyasztottak le, s azóta ezt az eljárást már több páciensen is sikerrel alkalmazták.

Több olyan baba is a világra jött, akiket harmadnaposan fagyasztottak le és ültettek vissza felolvasztás után az anyaméhbe – tudtuk meg dr. Kőrösi Tamástól. A győri Kaáli Intézet orvos-igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: a blasztociszta stádium azt jelenti, hogy a tenyésztés után az ötödik napon fagyasztották le a létszám feletti embriókat, s miután a friss ciklusból nem lett állapotos a páciens, ezért három hónappal később egy spontán ciklusban, a petesejt kilökődése utáni ötödik napon visszahelyezték az embriót. A blasztociszta stádiumnak az a lényege, hogy körülveszi egy speciális burok, ami később lepény lesz. Ez az egyik legfejlettebb formája az embriónak, amit vissza lehet ültetni, ugyanakkor a legnehezebb stádium, amikor fagyasztani lehet.
A győri Kaáli Intézet 1999-ben tárta ki kapuit a gyermekekre vágyó párok előtt. Akkor még nem fagyasztottak, 2000-ben 17, tavaly 61, az idei első öt hónapban 44 esetben alkalmazták ezt a módszert. Az évek alatt összesen 122 esetben 479 embriót fagyasztottak le, ezek közül 35 alkalommal történt kiolvasztás, s kilenc terhesség jött létre. Ez 25,7 százalékos arány, ami rendkívül eredményesnek számít. A sikerek elérése igazi csapatmunka volt az intézetben, melyben a biológus-embriológusnak, Barta Csabának és munkatársainak jelentős érdemei vannak.
Kőrösi doktor elmondta: embrió mellett hímivarsejtet, petesejtet, hereszövetet és petefészekszövetet is tudnak fagyasztani. Ennek azoknál van jelentősége, akiknél rosszindulatú folyamatok indulnak meg fiatalon például a vérképző rendszernél, s komplex sugár- vagy kemoterápiás kezelés megkezdése előtt állnak. Az eddigi hagyományos eljárások során petesejtet azért nem lehetett fagyasztani, mert rendkívül rossz volt a túlélési arány, s azon belül is csak minden második volt alkalmas embriónak. Nemrég új módszert dolgoztak ki erre, és speciális anyagok hozzáadásával jobb ez az arány, de így is az embrióknak csak a 70 – 80 százaléka „ éli túl " a fagyasztást. A győri Kaáli Intézetben jelenleg száz felett van azoknak a pároknak a száma, akiknek az embriójukat folyékony nitrogénben tárolják.

Számítógép-vezérléssel

A világon az 1940-es években oldották meg a spermiumok fagyasztását, 1983-ban az embrióét. Két esztendővel később született meg az első olyan újszülött, melyet a harmadik napon embrióként fagyasztottak le. Napjainkban az egész folyamatot számítógép vezérli, s a legnagyobb problémát az jelenti, miként lehet több lépcsőben úgy kivonni a vizet a sejtből, hogy az ne károsítsa a sejtalkotókat.


 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mindenkivel szót értek

A szegedi bölcsészkar angol tanszékén negyedszázaddal ezelőtt műfordítást tanító Göncz Árpádot… Tovább olvasom