Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

Új arcát keresi a Velencei-tó

Új arculatot keres a Velencei-tó. A régió idegenforgalmának fejlesztését a tó gyógyhatású iszapjára alapozhatják. A velencei önkormányzat jelentős fejlesztést tervez: a tóparti településen az egészségturisztika másik ága, a wellness irányába indulnak el egy központ építésével.

A Velencei-tó és régiója számára az egészségturizmus feltételeinek megteremtése jelentheti a jövőt – fogalmazódott meg a térségben tervezett, illetve hamarosan elkezdődő turisztikai beruházásokról tartott tájékoztatón. A térség számára mindeddig leküzdhetetlen hátránynak bizonyult, hogy két idegenforgalmi csúcsrégió – a Balaton és Budapest – között található. Az M7-es autópálya, amely a tó kényelmes és gyors megközelíthetőségét biztosítja, éppen ellentétes hatású: a többség számára célállomás helyett tranzitterületté változtatta a régiót. A Velencei-tó nem tudott vonzóbbá válni a Balatonnál – a fővároshoz közelebb van ugyan, de sokkal kisebb.

Birkás Mihály, a Magyar Turizmus Rt. regionális igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a tó iszapja gyógyászati célokra is alkalmas, s emiatt óriási, de egyelőre kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. A hajdani velencei halászok között alig akadt reumás, ellentétben a balatoniakkal.

A régióban több száz hektárnyi üres, közművesítetlen, túlnyomórészt állami tulajdonban lévő terület vár befektetőre. Az ingatlanok java része éppen a tó partján húzódik. Az első, később talán mérföldkőnek minősülő egészségturisztikai projekt Gárdonyhoz kötődik. Az agárdi fürdőt a helyi önkormányzat – 560 millió forint állami támogatással – 1,5 milliárd forintból korszerűsíti és bővíti, de a szomszédos telkekre se szállodát, se panziót nem építenek. Mint Szabó István, Gárdony polgármestere megfogalmazta, a beruházással alapot adnak a fejlődéshez, aminek azonban már nem önkormányzati, hanem vállalkozói tőkéből kell kiteljesednie. Az viszont még nyitott kérdés, mi épül majd a 22 hektáros gárdonyi félszigeten. A több százmilliós értéket képviselő terület hasznosítására most gyűjtik az ötleteket. Ez kulcsfontosságú döntés lesz, hiszen a félszigeten majdan megvalósuló beruházás évtizedekre meghatározza a Velencei-tó vonzerejét. A termálvízmennyiség-vizsgálatok még tartanak, de hamarosan kiderül, milyen készlettel számolhatnak majd a panziók és a szállodák leendő építtetői.

A velencei önkormányzat is jelentős fejlesztést tervez: a tóparti településen az egészségturisztika másik ága, a wellness irányába indulnak el egy központ építésével. A tavalyi fúrások eredményeként ugyanis rábukkantak hazánk egyik legbővebb vizű, 73 fokos termálkútjára. A beruházásokkal egy időben a marketing is egyre fontosabb szerephez jut: hamarosan elkészül egy átfogó turisztikai információs kiadvány.

A tó természetileg védett terület, amire a nagy tömegek negatív hatással lehetnek – figyelmeztet Birkás Mihály. A korlátozott teherbíró képesség miatt a minőségi turizmus felé kell mozdulni. Elsősorban a belföldi vendégeket és ezen belül is a hétvégi kikapcsolódásra vágyókat célozhatják meg a legnagyobb sikerrel. A terület korlátozott teherbíró képessége miatt a pár napig maradó, de rendszeresen visszatérő vendégekre számítanak. A tó vízszintje még nem érte el az optimális értéket, de a Balatonnal ellentétben e téren már nem beszélhetünk komoly problémáról – tudtuk meg a Magyar Turizmus Rt. munkatársától.

A Velencei-tó partján új időszámítás kezdetéről beszélnek az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók. A szemléletváltás első, követendőnek szánt példája három vállalkozás összefogása. A gárdonyi szabad strandon a Bál-Na Produkció több tízmillió forintos beruházásból sport- és szabadidőparkot alakított ki, s odatelepítettek egy étteremhajót. A fejlesztés létjogosultságát igazolja, hogy a strandon tavalyelőtt 20, tavaly 12 százalékkal nőtt a vendégforgalom, miközben máshol visszaesett. Agárdon a Fa Nándor és társa által kialakított és bővített hajókikötő és a hozzá kapcsolódó gyerekszállások ugyancsak a jövőbeni fejlesztések generálói lehetnek. Gárdony polgármestere szerint a 30-40 évvel ezelőtt kialakított miniparcellákat és a 30-40 négyzetméteres halászkunyhókat a térségbe várt vállalkozói tőke felvásárolja majd. A település új, részletes rendezési terve és a rehabilitációs akcióterv 2004-ben készül el.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Uniós álláspályázatok

Az Európai Unió 630 magyar állampolgárnak teszi lehetővé, hogy a közösség intézményeiben… Tovább olvasom