Kisalföld logö

2018. 09. 19. szerda - Vilhelmina 13°C | 27°C Még több cikk.

Új alkotmány - Országgyűlés, államfő, népszavazás, önkormányzatok

Az új alkotmány szerint a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.

A 2012. január 1-jétől hatályos új alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek továbbra is joga lesz feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy a köztársasági elnök akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a Ház az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

Sarkalatos törvény rendelkezik majd az összeférhetetlenségi esetekről, arról, hogy milyen közhivatalokat nem tölthet be parlamenti képviselő, valamint a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségéről. Megszűnik annak a honatyának a mandátuma, aki egy éven keresztül nem vesz részt a Ház munkájában.

Újdonság, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt - az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára - megküldheti az Alkotmánybíróságnak, amelynek legkésőbb 30 napon belül határoznia kell.

A házelnöknek öt napon belül kell aláírnia az elfogadott jogszabályokat, amelyek szignálására - miután megkapta - az államfőnek is öt napja van. (A köztársasági elnöknek eddig tizenöt nap állt rendelkezésére, kivéve, ha a Ház sürgős kihirdetést kért, ebben az esetben szintén öt napja volt.)
Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.

A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lesz: az első fordulóban továbbra is az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. Ekkor a - szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül - az lesz az államfő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket - rendelkezik Magyarország hétfőn elfogadott új, jövő januártól hatályos alaptörvénye.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat továbbra is sarkalatos törvény határozza meg.

Az új alkotmány helyi önkormányzatokról szóló passzusai szerint a helyhatóságnak az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, és ha azt vagy annak valamely rendelkezését a hivatal jogszabálysértőnek találja, bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Kimondja az alaptörvény azt is, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. "Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg" - szól a rendelkezés.

Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti.

Nem szerepel a szövegben a most hatályos alkotmány azon kitétele, hogy az önkormányzat jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Az új alkotmány szerint az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és változatlanul akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A jövőben nem lehet országos népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról, valamint a központi adónemek, illetékek és vámok mellett új elemként a járulékokról sem.

Kikerül az alkotmány szövegéből a népi kezdeményezés intézménye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új alkotmány - Sarkalatos törvények

Számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki a jövő év elején hatályba lépő új alkotmány rendelkezéseit. Tovább olvasom