Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Új alkotmány - Alkotmánybíróság

Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól (Ab), ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd.
Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

Több ponton módosul az Ab hatásköre és az eljárások kezdeményezésére jogosultak köre az új alaptörvény jövő januári hatálybalépésével.

Előzetes normakontrollt ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a parlament elnökének zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. A házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Ab nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha azonban az alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

A jogszabályok utólagos normakontrollját ezután csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja, míg a jelenlegi alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

Az Ab a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát egyelőre továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez a korlátozás tavaly novemberben Lázár János fideszes frakcióvezető javaslatára került az alkotmányba, és az új alaptörvény értelmében mindaddig érvényben marad, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
Fontos változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Ugyancsak a hatáskörébe tartozik majd, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Változatlanul az Alkotmánybíróság joga, hogy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan törvényt sértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szembeni eljárásban a cselekményt elbírálja.

Az Ab hatásköreit egyébként eddig nem az alkotmány, hanem az Alkotmánybíróságról szóló törvény részletezte, az új alaptörvény viszont felsorolja az eljárások típusait.

Az Ab a továbbiakban 11 helyett 15 tagú lesz, amit az előterjesztő a növekvő ügyteherrel indokolt. Az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés választja, kilenc helyett tizenkét évre. Újdonság ugyanakkor, hogy ezután a testület elnökét is a parlament jelöli ki az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt).

Az új alaptörvény az alkotmányvédelem legfontosabb szerveként azonosítja az Alkotmánybíróságot, amelynek tagjai továbbra sem folytathatnak politikai tevékenységet és nem lehetnek tagjai pártnak.

Olvasóink írták

  • 1. load 2011. április 20. 21:27
    „Tehát, ha valaki a 40 éves közalkalmazotti jogviszonya után eredeti munkaszerződése ellenére, visszamenőleges hatályjal 98%-os adót kénytelen fizetni, akkor az érintett csak akkor fordulhat az Alkotmány Bírósághoz, ha panasza "valódi alkotmányjogi panasz"-nak minősül.
    Vajon ki dönti majd ezt el akkor?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új alkotmány - Közpénzek

Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. Tovább olvasom