Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Új alkotmány - Alapjogok, alapvetések

Önálló fejezet tartalmazza az új alkotmányban az alapvető jogokat és kötelességeket.
Az előbbiek közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez fűződő jog; az alaptörvény mindenki számára kötelességként határozza meg a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést.

Az alkotmány Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti az alkotmány azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.

Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult.

Januártól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Az új alkotmány változatlanul rögzíti a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát, gyülekezési és szervezetalapítási jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát.

Ugyanakkor az állam a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi.

Ide kapcsolódik, hogy az új alkotmány alapján az időskori megélhetés biztosítását Magyarország a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.

Több ponton változik a szociális jogok megfogalmazása. Az új alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson; anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkező munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár támogatásra jogosult. A hatályos alkotmány ezzel szemben állampolgári jogként határozza meg a szociális biztonságot, és azt is kimondja, hogy az ellátásnak a megélhetéshez szükséges mértékűnek kell lennie. Az új alaptörvény viszont azt rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek "a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja".

Kimondja a dokumentum, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

Változás az is, hogy amíg a hatályos alkotmány jogként deklarálja a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, az új alaptörvény ehhez hozzáteszi: képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, Magyarország pedig törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

Az alaptörvény szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; nem szerepel ugyanakkor a szövegben a piacgazdaság kifejezés.

Bekerül az alaptörvénybe: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

Szintén új elem, hogy a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani.

A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

A hatályos alkotmányban is szereplő rendelkezés, amely szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, kiegészül azzal, hogy aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni, továbbá hogy "elhelyezés céljából" tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni.

Az alaptörvény szerint a természeti erőforrások - a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat.

Míg a jelenlegi alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország". A szimbólumokkal kapcsolatban bekerül az alaptörvénybe, hogy a hivatalos zászló színei közül a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a remény jelképe. Ezután az alkotmány is rögzíti az augusztus 20-i állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket, amelyek közül október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja, míg az eddigi törvényi szabályozás szerint emellett a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltásáé is.

Olvasóink írták

  • 1. janika 2011. április 19. 12:35
    „Addig míg az elit politikusok saját magukat képzelik az "államnak" addig itt nem lesz sem demokrácia sem jogállam.. Nekik csak jogokat kreáltak a valódi állampolgáraiknak meg csupán kötelességet! Először az igazságszolgáltatást kell megreformálni addig itt semmiféle kreációnak nincs helye , sem értelme!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap. Tovább olvasom